Ismét a szokott időpontban, vasárnap jelentkezik a Heti progresszió című rovatunk. Egy apró pillanat erejéig érintjük a magyar belpolitikát, hogy aztán az izraeli IKEA-üzletek és a filmek világa felé vegyük az irányt. Lássuk hát az e heti adagunkat!
3. Lukácsi Katalin a legutóbbi részbe is bekerült meglehetősen „szélsőséges” reakciója miatt, amely az elbukott választásokat illeti. Bibó István síremlékének ölelgetése után ismét egy érdekes, alternatív módját lengette be a trauma feldolgozásának.
A Mindenki Magyarországa Mozgalom volt alelnöke a Mélyvíz című műsorban szerepelt, ahol a jövőjét, politikai szerepvállalását, a lelki vezetés fontosságát elemezte. Valószínűleg még ő maga sem biztos azzal kapcsolatban, mihez kezd az életével, mert egyrészt egy új, konzervatív párt szükségességéről elmélkedett, másrészt pedig arról is szót ejtett, hogy inkább szerzetesnek áll, amúgy is sokat elmélkedik mostanában. Utóbbi egyébként valóban hasznos dolog, s a szerzetesnek állás is sokkal hasznosabb lenne számára, mint a politikai szerepvállalás. Reméljük, bölcsen dönt majd!
2. Hamarosan elstartol az IKEA bútoráruház hetedik izraeli egysége a tengerparti Asdod közelében. Valószínűleg egyik olvasónk előtt sem titok, hogy Európában az IKEA még a körülményekhez képest is extrém módon kiszolgálja a liberális fősodratot, ám Izraelben valamiért nem a szivárványpropagandát erőltetik. Persze, ez sem megy simán, 2017-ben például botrányt kavart, amikor az ultraortodox háredi közösségnek próbáltak kedvezni azzal, hogy nemes egyszerűséggel nem ábrázoltak nőket a lokalizált katalógusukban. Az izraeli közönség túlnyomó részének azonban ez nem tetszett, így a katalógustól később maga az IKEA is „elhatárolódott”, majd visszavonta azt.
Persze vannak „kedvességek”, amelyekkel az IKEA igyekszik zsidó közönségének kedvében járni jelenleg is. Így például szombatonként és a munkatilalommal járó ünnepeken zárva tartanak, éttermeikben pedig glatt kóser (a „kósernál is kóserabb”, avagy „szuperkóser”) ételeket szolgálnak fel. Ezzel párhuzamosan Európába a homoszexuális propaganda és szivárványos IKEA-szatyrok jutnak. Kinek mit dob a „gép”, ugyebár.
1. Évek óta ismeretes, hogy az akkor még az LMBTQ-közösség hősnőjeként ünnepelt J. K. Rowling úgy akart megfelelni a homoszexuális lobbinak, hogy az általa létrehozott Harry Potter-univerzum egyik ikonikus szereplőjét, Albus Dumbledore-t is homoszexuálisnak ábrázolta. Erre persze évekkel az eredeti könyvek megírása után „jött rá”, nevezetesen a Legendás állatok – mostanra trilógiává bővült – sorozat második részének DVD változatának bemutatásakor, 2019 elején. A Legendás állatok évtizedekkel a Harry Potterben taglalt cselekmények előtt játszódik, Albus Dumbledore-t, a Roxfort későbbi igazgatóját pedig a korszak legerősebb sötét mágusával, Gellert Grindelwalddal boronálta össze Rowling, amely sötét varázslónak a célkitűzései, tervei adják a filmsorozat egyik alapját.
A sorozat harmadik része nemrég debütált a mozikban, Legendás állatok: Dumbledore titkai címmel, amelyből megtudhatjuk, hogy Dumbledore először azért ment bele Grindelwald sötét terveibe, mert szerelmes volt belé (az a tény, hogy „szerette”, egyébként többször is elhangzik a filmben).
Nos, az erre a részre reflektáló, mintegy hat másodpercnyi anyagot a kínai cenzorok kivágatták a Warner Brosszal, így a kínai közönséghez ezek az információk nem fognak eljutni – a film kínai változatán keresztül legalábbis biztosan nem. Ez persze magában foglalja azt is, hogy a teljes történet lényegében érthetetlen lesz, hiszen nem kapnak magyarázatot arra, a pozitív szereplőként felvonultatott Albus Dumbledore miért vett részt gonosz tettekben, vagy legalábbis hunyt szemet felettük korábban, motiváció nélkül pedig ez elég érthetetlen és logikátlan cselekedet ugyebár.
Mint már írtuk, sem az eredeti Harry Potter-könyvek, sem pedig a filmek nem tesznek semmiféle utalást Dumbledore vagy Grindelwald másságára, így az egyértelműen megfelelési kényszerből, utólag jutott eszébe J. K. Rowling írónőnek. Tekintettel arra, hogy azóta már közutálat tárgyát képezi az LMBTQ-közösségen belül, tettét valószínűleg megbánta.
Mindezeket leszámítva a Legendás állatok egy abszolút érdekes és addiktív szelete a varázsvilágnak, amelyet Rowling észszerűtlen döntése sajnos beárnyékol.
Ennyi fért bele az e heti rovatunkba, jövő héten ismét érkezem a következő hírcsokorral. E-mail-címünk, a hetiprogresszio@protonmail.com természetesen továbbra is üzemel.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
