A felvétel tömegek megtévesztésére aligha alkalmas, hiszen messziről látszik rajta, hogy hamisítvány, az ukrán hatóságok és a média ráadásul az első pillanattól kezdve közlemények sorozatával igyekszik cáfolni a videó valóságtartalmát, írja a BBC.

Bár látszik rajta, hogy hamisítvány, a videót mégis több százezren osztották meg. Éppen ezért a Meta már jelezte, hogy eltávolította a felvételt a közösségi médiafelületeiről (Facebook, Instagram), a félrevezető, manipulált médiaanyagokra vonatkozó irányelveire hivatkozva.

A szakértők szerint ez az első alkalom, hogy az ukrán-orosz háborúban deepfake videót alkalmaznak dezinformációs zavarkeltési céllal. A készítők vélhetően az ukrán lakosság morálja ellen indítottak támadást, hiszen a videóban az elnök arra szólítja fel a népét, hogy adja meg magát az orosz erőknek.

A felvételeket a támadók dezinformációs hadjáratokhoz használják. A deepfake támadások ellen már most sem könnyű védekezni (amennyiben azok fenntartják a hitelesség látszatát, és a céljuk nem csupán az olcsó zavarkeltés, mint jelen esetben), és a technológia finomodásával csak egyre nehezebb lesz. Az iparági trendekből az látszik, hogy a deepfake-szűrő protokollok hamarosan minden nagyobb szervezet IT-biztonsági rendszerének integráns részévé válnak.

A deepfake célja a társadalmi manipuláció, hiszen egyes szoftverek olyan autentikusan jelenítenek meg bizonyos személyeket – politikusakat, vállalatvezetőket, hírességeket – hogy a megtévesztés áldozata sokszor nem tud különbséget tenni az utánzat és a valóság között.

(Mandiner)