A pastu szokás szerint a fiúkat a nyolcadik napon körülmetélik, és az étrendjükbe nem keverik a húst a tejjel. Kérdés vajon ez elég bizonyíték-e arra, hogy a pastuk rokonságban lehetnek az elveszett törzsekkel.
Kabul elestével és a szeptember 11-ei évforduló közeledtével a világ figyelme újra Afganisztán felé fordul. Az ország nem csak a geopolitika szempontjából érdekes, hanem azokat is évek óta foglalkoztatja, akik Izrael elveszett törzseit kutatják – írja Michael Freund a Jerusalem Poston.
Elveszett törzs? (fotó: AFP)
Az elmúlt két évtizedben gyakran felbukkant az újságokban a szalagcím, hogy a pastu etnikumú tálibok vajon a zsidók rég elveszett kuzinjai-e.
Az izraeli törzseket az asszírok 2700 évvel ezelőtt hurcolták el, és az esetleges kapcsolat köztük és a pastuk között a szerző szerint nem biztos, hogy olyan abszurd gondolat, mint amilyennek hangzik.
A pastuk több tízmilliós etnikum, a többségük Afganisztánban él, de vannak Pakisztánban és Indiában is. Az etnikumon belül több száz törzs van, amelyek megőrizték szokásaikat és életmódjukat az évszázadok során.
Mielőtt a muszlim radikalizmus elterjedt volna a régióban sok pastu „Bani Izraelnek” (Izrael fiainak) nevezte magát – állítja a szerző. Ez szóbeli hagyományként öröklődött generációról generációra.
A legkorábbi utalás erre a hagyományra a 13. századra tehető, amikor nem jelenthetett semmilyen előnyt a pastuk számára, hogy izraelita leszármazottként hivatkozzanak magukra.
Az ezt követő 400 évben a muszlim tudósok leírása szerint a hagyomány tovább élt. A 19. században felbukkanó brit és francia utazók meg voltak róla győződve, hogy Dél-Ázsiában rábukkantak az elveszett izraeli törzsekre.
Joseph-Pierre Ferrier 1858-as Az afgánok történelme című munkájában azt írta, hogy az egyik pastu törzs vezetője, amely törzset Yusefzainak neveztek (József fiai) a perzsa sahot egy héberül írt Bibliával ajándékozta meg. Henry Bellew brit kutató szintén a pastukat tartotta az elveszett tíz törzs leszármazottainak.
Az egykori izraeli elnök Jichák Ben-Zvi a zsidó diaszpóráról szóló munkájában egy egész fejezetet szentel a pástuknak, mint akik lehetséges, hogy leszármazottai a héber törzseknek.
„Az afgán törzsek, akik között generációkon át éltek zsidók, muszlim vallásuak, és a mai napig őrzik a hagyományt miszerint a 10 törzs leszármazottai” – írta Ben-Zvi, aki azonban leszögezi, hogy ez mindössze tradíció, nem pedig kézzelfogható bizonyíték.
Modern kutatók közül sokan kutatták a témát. Dr. Navraz Aafreedi pastu származású indiai akadémikus sokat és meggyőzően írt az izraelita összefüggésről. Dr. Eyal Be’eri pedig feljegyzett több szokást, amely hasonlít az ősi izraeli szokásokra. Ezek közé tartozik a fiúk nyolcadik napi körülmetélése, a hús és a tej elválasztása, a gyertyagyújtás péntek este valamint az a szokás, hogy ha egy férfi meghal a testvére veszi feleségül az özvegyet.
Más kutatók pedig a pastuvali törvények és a Tóra között fedeztek fel hasonlóságokat.
A DNS-kutatások nem vezettek sokra, a mai zsidó lakosság és a pastu lakosság között nincs azonosság.
A tálibok mindent megtettek, hogy az iszlám előtti történelmet eltöröljék az országban, azonban a legenda sehogy se akar meghalni.
A Héber Egyetem antropológusa dr. Shalva Weil elmondta, hogy a pastuknak van a legnagyobb esélye arra, hogy kiderüljön róluk, hogy valóban ők az elveszett 10 törzs leszármazottjai.
A szerző szerint nem szabad elfelejteni, hogy a tálibok gyűlölik Izraelt, és a pastuk között ma már nem népszerű téma az esetleges izraeli rokonság.
Természetesen számtalan kutató van, akik szerint semmi alapja nincs a hagyománynak. Pedig a szerző szerint ez a hagyomány kiváló lehetőséget adna a pastuk és a zsidók közötti esetleges barátság létrejöttének.
(Neokohn)
Kapcsolódó:
- Alexander Beider: Az askenázi zsidók nem kazárok - íme a bizonyíték
