A történelem egyik legendás alakulata a Német Afrika-hadtest volt. Ez az alakulat túlerő ellen harcolva jelentős sikereket ért el, ami révén Afrikában lekötötték a brit hadsereget, és elismerést vívtak ki maguknak.
Az Afrika-hadtest sikereihez több tényező is hozzájárult, például a járművek, a fegyverzet és a kiképzés jó színvonala is. Egy tényező, amit különösen kiemelnek, az a hadtest vezetése volt.
Az egyik Rommel számára előnyös tényező az volt, hogy az olasz csapatokkal nem kellett részletesen törődnie, emiatt a figyelmét az Afrika-hadtestre összpontosíthatta. Így gyakorlatilag egy hadtestet irányított, míg a brit parancsnokok egy hadsereget. A német haderő esetében egy hadtest általában 40-60 ezer fő volt. Ezzel szemben a brit 8. hadsereg 1941 novemberében 118 ezer fős volt. Így Rommel gyorsabban tudta vezetni a csapatait, mivel kisebb haderőt kellett vezetnie.
Rommel és a brit parancsnokok között jelentős különbség volt a csatatéri jelenlétet tekintve. Az egyik fő különbség az volt, hogy míg a brit parancsnokok leginkább a parancsnoki állásból vezették a csapataikat, addig Rommelre jellemző volt a személyes jelenlét. Ő személyesen végezett felderítést a csatatéren. Ez azért volt jelentős, mert így nem kellett a jelentésekre várnia, és azonnal megszülethettek a szükséges döntések.
Rommel egyik parancsnoki járművében. Mint ahogyan a képen is látszik, saját távcsövével nézte a csatateret
Rommel a csatatér megfigyelésére nem csak földi járműveket, hanem repülőgépeket is használt. Repülőgépen ülve sokkal nagyobb területet tudott átlátni, mint egy terepjáróból.
Fi-156 típusú repülőgép. Ilyenből figyelte a csatateret
Rommel vezetésére az is jellemző volt, hogy szinte sohasem állt meg. Egy 5-6 terepjáróból és néhány egyéb járműből álló parancsnoksággal folyamatosan mozgott. Ezt a gépjárműcsoportot rádiókkal felszerelt járművek követték, amik tartották a kapcsolatot a hadtest többi egységével és a törzzsel.
A német haderő hadrendjében gyakori volt a harccsoport (Kampfgruppe) alkalmazása. Egy ilyen egységet általában ideiglenesen, valamilyen célból hoztak létre. Általában néhány napig álltak fent és a méretük zászlóalj-ezred nagyságrendű volt. Egy páncéloshadosztályt gyakran több harccsoportra osztottak, amik rendelkeztek minden szükséges fegyverrel az önálló működéshez.
A németeknek volt egy technikai fejlesztésük, ami segítette a hadtest vezetését: voltak parancsnoki páncélosaik. Ezeket a járműveket a németek úgy fejlesztették ki, hogy képesek legyenek velük nagy teljesítményű rádiókat üzemeltetni, ami révén a páncélos alakulatok parancsnokai tarhatták a kapcsolatot a hadtesttel, és egyben együtt mozoghattak a páncélosokkal.
Német parancsnoki harckocsi
Korábban írtuk:
- Az Afrika-hadtest, 4. rész: Rommel hírszerzése, 1941-43
- Az Afrika-hadtest, 5. rész: hírszerzési, híradástechnikai és titkosítási fejlesztések
Források:
http://deutsches-afrikakorps.blogspot.com/2010/12/order-of-battle.html
http://deutsches-afrikakorps.blogspot.com/2010/12/german-army-organization.html
https://rommelsriposte.com/2010/11/18/order-of-battle-8th-army-18-november-1941/
http://deutsches-afrikakorps.blogspot.com/2010/12/rommels-command-cars.html
http://www.warbirdsresourcegroup.org/LRG/luftwaffe_fieseler_fi156_history.html
http://www.warbirdsresourcegroup.org/LRG/images/luftwaffe_fieseler_fi156_WRG-00073217.jpg
major Howard R Ware: Command Presence: Where Should the Operational Commander be Located on The Modern Battlefield?
https://www.masodikvh.hu/haditechnika/pancelosok/harckocsik/nemet-harckocsik/1640-sdkfz-265-kleiner-panzerbefehlswagen-i-parancsnoki-harckocsi
