A Wehrmacht fegyelmének és a törvényes rendnek a fenntartásában jelentős szerep hárult a katonai rendészetre. A Harmadik Birodalomnak több ilyen funkciójú szervezete is létezett, melyek közül a háború végén a legnagyobb hatalommal egyértelműen a Feldjägerkorps rendelkezett. Alább ezen szervezet felállításáról és módszereiről lehet olvasni. A cikk második fele más országoktól hoz példákat.

A Feldjägerkorps felállításának okai

Ahogy a háború folyamán a hadiszerencse megfordult, úgy a német csapatok morálja is változott. A Wehrmacht csapatai a motiváció csúcsán a '40-41-es időszakban voltak, amikor egymást követték a gyors győzelmek. 42-ben még hittek a győzelemben, de már akkor se mindenki. 43-ban viszont már egyértelműen hanyatlásnak indult a morál.

A morál hanyatlásának több következménye is volt. Az egyik, hogy a dezertálók száma elkezdett nőni.

Egy másik probléma az volt, hogy a megszállt országokban állomásozó német csapatok luxuskörülmények között éltek. A Feldjägerkorps megalakítására az egyik legnagyobb lökést Jodl franciaországi látogatása adta meg, amely során Jodl megdöbbent. Jodl azt tapasztalta, hogy a parancsnoki törzsek luxushotelekben és kastélyokban szállásolták el magukat.

Emellett voltak más problémák is. A keleti fronton például az helyzet állt elő, hogy a harcoló egységek megsemmisülése miatt az ellátó egységeknek nem maradt kit ellátni. Ez lehetőséget teremtett arra, hogy az ellátó egységekből embereket vezényeljenek a frontra.

Az előbbi okok miatt '43 decemberében nekiláttak a tábori vadászalakulatok felállításának. Kezdetben három zászlóaljat állítottak fel, amiket később 3 ezredre növeltek.

Feldjäger-karszalag

Módszerek és jogkörök

A tábori vadászoknak elsősorban az volt a feladata, hogy felkutassanak mindenkit, aki használhatónak bizonyulhat a fronton. Ehhez a front mögötti területeket járták, hogy elfogják a dezertőröket és egyéb, a kötelességüket nem teljesítő katonákat.

Feldjäger-nyaktábla

A vadászok a felhatalmazásukat ehhez közvetlenül az OKW-től, a Wehrmacht főparancsnokságától kapták, ami miatt bárkinél nagyobb jogkörük volt, akivel találkozhattak. Amennyiben valakivel vitába keveredtek, úgy azt engedélyük volt fegyverrel rendezni. Amennyiben olyan emberrel találkoztak, aki nem tudott magyarázatot adni a tevékenységére, akkor letartóztathatták és rögtönítélő bíróságot felállítva helyben elítélhették.

Annak érdekében, hogy ne csak jogi, hanem morális alapjuk is legyen a feladatkörükre, a tábori vadászokat veterán katonákból válogatták össze. Nemcsak a közlegények, hanem a tisztek is veteránok voltak. Cél volt, hogy mindenkinek legyen Vaskereszt-kitüntetése.

Feldjäger, bal karján karszalaggal

Más országok katonai rendészeti szervezetei

Egy másik ország, amelyik a háború folyamán kénytelen volt növelni a tábori rendészetét az USA volt. A háború elején egy amerikai hadosztály rendészeti egysége szakasz nagyságú volt. A háború végén már egy századuk volt, és sokszor az sem volt elég. Voltak olyan időszakok, amikor a rendészethez a harcoló alakulatoktól kellett katonákat vezényelni, hogy legyen elég ember. Ez csökkentette a fronton lévők számát.

Az amerikaiak több ok miatt is növelték a rendészet létszámát. Az egyik, hogy védeni kellett az ellátmányt a lopástól. A francia feketepiacon akkoriban a forgalom 25 százaléka az amerikai hadseregtől származott. Az egyik ok, amire gyanakodtak, a fekete bőrű katonák, akiket gyakran alkalmaztak a kikötőkben. A feketéket emiatt figyelték és megmotozták a rendészek, hogy ne tudjanak lopni.

Amerikai tábori rendészek

Egy másik okot a forgalmi dugók jelentettek: a normadiai csata idején a forgalmi dugók komoly problémát okoztak az amerikai hadsereg számára. Ez volt az amerikai hadsereg előretörésének egyik fő hátráltató tényezője. Egyszerűen a francia úthálózat nem volt elég fejlett, hogy a szükséges számú teherautó át tudjon haladni rajta, a vasút pedig szét volt bombázva.

A Vörös Hadseregnek hivatalosan nem volt rendészete. Ennek az volt az oka, hogy a szovjet ideológia miatt az volt a hivatalos álláspont, hogy a szovjet utópiában nincs szükség tábori rendészetre.

Ennek ellenére több olyan szervezet is működött, amik lefedték a rendészet feladatait. Az egyik ilyen szervezet a forgalomszabályzók voltak: minden szovjet lövészhadosztály rendelkezett egy forgalomszabályzó szakasszal. A katonai rendészetnek megfelelő fő szervezet pedig a Komendáns Szolgálat volt.

Szovjet forgalomszabályozó sisak

Szovjet forgalomszabályzó katonanő

Egy további szervezet a hírhedt NKVD (Belügyi Népbiztosság) volt, ami a német tábori vadászokhoz hasonlóan foglalkozott a dezertőrök összegyűjtésével. Az NKVD létszáma sokkal nagyobb volt a német Feldjägerkorpsnál: míg a német tábori vadászoknak összesen 3 ezrede volt, addig a NKVD létszáma meghaladta a félmilliót.

(Olvasónktól)

Források:
http://home.mweb.co.za/re/redcap/germany.htm
http://www.feldgendarmerie.net/Feldjager.htm
https://erenow.net/ww/kettenhund-german-military-police-second-world-war/6.php
https://apps.dtic.mil/dtic/tr/fulltext/u2/1071037.pdf
Handbook On USSR Military Forces, 1946
http://www-solar.mcs.st-and.ac.uk/~aaron/WW2ORG/sov_InfDiv.html
http://home.mweb.co.za/re/redcap/pact-mp.htm

Kapcsolódó: A német tábori csendőrség, avagy a Feldgendarmerie és más katonai rendészeti szervezetek