Ha vasárnap, akkor ismét jelentkezik szokásos rovatunk, a Heti progresszió. Mielőtt azonban rátérnénk az épp aktuális adagra, ezúton szeretnék gratulálni Dúró Dórának, a Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési képviselőjének, aki azt tette a Meseország mindenkié című LMBTQ-szeméttel, amit kell. Múlt héten az elsők között számoltam be rovatunk keretében az aberrált mesekönyvről és magam sem gondoltam volna, hogy ilyen hamar megtaláljuk az írásomban áhított Kolosváry-Borcsa Mihály utódját. A magyar ellenállás él és ismét megmutatta, hogy nem fogunk a pusztuló nyugat sorsára jutni! Most pedig lássuk a heti termést!

3. Nyugaton számos nagyvárosban találhatóak ún. „melegnegyedek”. A kifejezés magáért beszél, különösebb magyarázatot nem is érdemel (szerencsére – legalábbis eddig – mi még kimaradtunk ebből), de mi van akkor, ha már ezek a „melegnegyedek” sem elég progresszívek? Chicago amúgy sem a közbiztonságáról híres, de a négerhordák és a bűnözés mellett ezt a várost is megfertőzte a homárlobbi. A település buzinegyedét Boystown-nak hívják, ami már nem igazán felel meg a progresszív 2020-nak, mivel csak az idézőjeles „férfiakra” utal, „kizárva ezzel a nőket és a nembináris embereket”. Noha a megkérdezettek 20%-a állt ki a tervezett névváltoztatás mellett, azt mégis keresztül viszik, mert „ha a Boystown név akár az emberek egy kis százalékának is zavaró, akkor már nem szabad használni”. Öhm... ezt most próbálom értelmezni, de nem elég, hogy már a „melegnegyedek” sem elég progresszívek, még a hőn szeretett demokráciájukat is sutba dobva egy buzidiktatúrát kiáltanak ki? Mondanám, hogy ez lehetetlen módon szürreális, de 2020-ban vagyunk, így semmin nem lepődöm meg. De van tovább is: a névlobbisták szerint a negyed évtizedek óta „rasszista, transzfób és szexista”. Megrótták továbbá azért is, hogy „egy transznemű néger biztosan nem kapna munkát Boystown-ban.”

Már ez sem elég progresszív? Pedig szivárványos! (Kép: shutterstock.com)

Ha jól tudom, ilyenkor azt szokták mondani, hogy „én már csak egy kávét kérek”, de ahhoz túlságosan elkeserítő ez az egész jelenség. Hullarablók marakodnak egykori dicső civilizációnk felett, mi pedig lassan kanyarban sem leszünk sehol.

2. Ahogy az várható volt, az épp aktuális Forma-1-es Orosz Nagydíjon megkérdezték Kimi Räikkönent a múltkori esetről, amikor is Instagram-oldalán belekötött a BLM dísznégerébe, a „brit” Lewis Hamiltonba. Természetesen nem meglepő, hogy az esetnek nagy visszhangja lett, örömteli volt azonban olvasni, hogy a finn pilóta az égvilágon semmit nem bánt meg tettéből, annak ellenére, hogy voltak olyanok, akiknek „nem tetszett” az akciója. Mindemellett enyhe kritikával is illette a Forma-1-et és kijelentette, hogy „amikor ő ide érkezett, a Forma-1 világa még teljesen más volt.” Természetesen – ahogy a többi mondatából is kivehetjük – ezt nem azért mondta, mert a mostanival elégedett lenne. Sőt, épp ellenkezőleg. Kiválóan rátapintott, hogy „az emberek manapság képesek mindenen felhúzni magukat”. Ez nem is csoda, hiszen ebben az egyre inkább agyonszabályozott, liberális világban lassan semmit sem lehet tenni, mert mindenért sértődés, vagy röhejes feljelentés jár. Akkor is, ha ennek semmi alapja nincsen.

1. Kiütöttek egy BLM-támogató UFC (Ultimate Fighting Championship) sportolót, a néger Tyron Woodley-t. Jó érzés volt olvasni. Azonban a történet itt sem áll meg ennyinél. Colby Covington, aki végig dominált a meccsen, majd pedig technikai K.O.-val szabadult meg a nyíltan BLM-támogató ellenfelétől, még nagyon helyesen jellemezte is a lázadó négert. „Ez egy kommunista. Egy marxista. Utálja Amerikát. Ezért is kapott ki. Minden, amiért kiáll, az Amerika ellen van. Nem szereti Amerikát. Nem áll ki Amerika jogaiért és a bűnüldözésért, le akarja építeni a rendőrséget. Minden, amiért harcol, utálatos nekem. A gonoszt szolgálja. A Black Lives Matter-ért harcol. Én viszont Amerikáért.”

Colby Covington (balra) rendesen elkente az arcoskodó BLM-néger, Tyron Woodley (jobbra) száját (kép: Chris Unger/ Zuffa LLC)

Ritka, amikor valaki ilyen szinten be mer szólni akárkinek is, még akkor is, ha sporttársról van szó, de ezek szerint, okulva a Forma-1-es történetekből is, egyes sportágakban élesebb frontvonalak húzódnak, mint azt korábban gondoltuk. Noha a labdarúgás világában egyre nyilvánvalóbb a rendszerszintű antirasszista elnyomás (a sok néger játékosról nem is beszélve), kellemes meglepetés, hogy vannak sportágak, ahol még egyáltalán nincs lefutva ez a világnézeti meccs.

Covingtonnak egyébként maga Donald Trump is gratulált telefonon. Egy kampányrendezvényről sietett haza, hogy megnézze az MMA-meccset, a sportoló is nagy rajongója az elnöknek. Noha Donald Trump munkásságával kapcsolatban gyakorta vagyunk – teljesen jogosan – szkeptikusak, a BLM-terroristáknál még mindig a kisebbik rosszat jelenti. Ez hosszútávon persze nem túl vonzó jövőkép, de lassan ott tartunk, hogy az ilyen apróságoknak is örülünk.

Köszönöm mindenkinek, hogy ezen a héten is velem tartottak. Jövő vasárnap ismét találkozunk, addig pedig várom leveleiket a hetiprogresszio@protonmail.com-ra.

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info