Amerikai és brit kutatók a világon elsőként hoztak létre olyan génszerkesztett hím állatokat, amelyek spermájának felhasználásával a betegségeknek jobban ellenálló és magasabb húsminőséget biztosító állatok születhetnének, ami hatékonyabbá tehetné az élelmiszertermelést.

A Washingtoni Állami Egyetem szaporodásbiológiai szakembere, Jon Oatley és kollégái a DNS szerkesztésére alkalmas CRISPR-Cas9 technikát, vagyis a molekuláris ollót alkalmazva iktatták ki - sertéseknél, kecskéknél és szarvasmarháknál - a hímek termékenységében kulcsszerepet játszó egyik gént a még embrionális állapotban lévő állatoknál, amelyekből később a "bérapák" fejlődtek.

A hímek sterilen születtek, majd miután donorállatoktól származó őssejteket ültettek a heréikbe, elkezdtek ondót termelni.

A kutatók szerint az eljárás segíthetne a gazdáknak, hogy egészségesebb és termékenyebb állatokat neveljenek kevesebb víz, takarmány és antibiotikum felhasználásával. A világ távoli vidékein élő tenyésztőknek is jobb hozzáférésük lenne a legjobb állatoktól származó genetikai anyagokhoz, ami segítené a precíziós állattenyésztést.

"Ezzel a technológiával szélesebb körben elterjeszthetőek a kívánt tulajdonságok és javítható az élelmiszertermelés hatékonysága" - húzta alá Oatley, megjegyezve, hogy a módszer óriási hatással lehet az élelmezés-bizonytalanság kezelésére világszerte.

A kutatók hangsúlyozták, hogy az általuk használt génszerkesztési eljárással kizárólag olyan változás idézhető elő, amely természetes módon is előfordul egy adott fajon belül. Ez a kutatás az elmélet működőképességét igazolta és megmutatta, hogy a technika működik.

A jelenlegi szabályozás szerint azonban génszerkesztett apaállatokat sehol a világon nem lehet hasznosítani a táplálékláncban, annak ellenére, hogy utódjaik nem lennének génmódosítottak.

(MTI)