A Hugo-díj egy művészeti díj, amelyet minden évben a World Science Fiction Society küldöttei ítélnek oda a megelőző naptári évben a science fiction és a fantasy műfajában született művekért és elért eredményekért. A díjat Hugo Gernsbackről, az Amazing Stories című sci-fi magazin alapítójáról nevezték el - írja felvezetőjében örömét alig sikkerrel visszatartva a Zsindex haldokló szelleme.
Takács "Bogi" (fotó: bogiperson / Twitter)
A Hugo-díj a Nebula-díj mellett a legismertebb SF-kitüntetés. A díjat először 1953-ban osztották ki, majd egy éves kihagyás után, 1955 óta minden évben odaítélésre került (a Hugo-díj nevet hivatalosan 1993 óta viseli). (És már évek óta visszatérőek a vádak, hogy a progresszió a mérce, ami alapján a felvilágosult szavazók díjazzák az alkotókat, amikor ezt alt-rightos csoportosulások ismétlődően próbálták eltéríterni, megváltoztatták a szavazási metódust - a szerk.)
A Hugo-díjat eddig magyar író még nem nyerte el, korábban Lisa Goldstein magyar származású (az Index szerint, valójában nemcsak a neve, de apja-anyja túlélő - a szerk.) amerikai írónő került hozzá közel 1988-ban, de a novella kategóriában végü mégsem ő nyert.
Az idei, tegnap éjjel rendezett díjkiosztón azonban a rajongó írók (Fan Writer) kategóriájában (ami ekként nem a legrangosabb "műfaj" - a szerk.) Takács Bogi, "magyar író" kapta meg a Hugót.
Takács Bogit 2018-ban és 2019-ben már jelölték, az idei volt a harmadik jelölése. Ebben a kategóriában a sci-fi műfajban cikkező, blogoló szerzőket díjazzák. Az íróról a magyar sajtóban nem nagyon lehet olvasni semmit, egyedül az Azonnalin lelhető fel egy 2018-as interjú, amiből kiderül, hogy életrajzában a
Magyar, zsidó, agender és transznemű
besorolást használja saját magára.
Jelentek már meg novellái a Strange Horizons, a Clarkesworld vagy a Lightspeed nevű külföldi sci-fi-magazinokban, 2017 óta pedig ő szerkeszti a transznemű fantasztikus novellákat gyűjtő Transcendent antológiasorozatot. Az írónő az interjúban elmondja, hogy
Az amerikai irodalomban az elmúlt pár évben nagy divat lett arról beszélni, hogy „fordítsunk hangsúlyt a kisebbségekre”, de a gyakorlatban ez nagyon sokszor kellemetlen következményekhez vezet, mert általában a többségi szerzők kisebbségi témájú és sokszor kínosan torzító könyvei vannak agyonhypeolva. A kisebbségi szerzőket magukat csak akkor kapja fel a média, ha arról írnak, hogy Jaj Milyen Rossz Kisebbségben Lenni.
A Takács által szerkesztett Transcendent borítói - garantálják a progressziót (fotó: Lethe Press)
Hitvallása szerint minden kisebbségi író írjon akármiről, amiről csak szeretne, ha éppen arról, hogy milyen az ő konkrét kisebbségükhöz tartozni, az is jó, ha meg intelligens polipokról, akkor az is. Arról is beszél az interjúban, hogy Magyarországon a kora 2010-es években az utcán nem nagyon tudott úgy végigmenni, hogy bele ne kössön valaki.
Nem barátságosabb a magyar közeg a transznemű emberekkel szemben, sőt, inkább ellenkezőleg.
A győzelmével kapcsolatban az Index küldött neki kérdéseket tegnap éjjel, melyekre azt válaszolta, hogy a díjat leginkább a tevékenységéért kapta, konkrétan mint könyvesblogger "és könyvekről folyamatosan és leállíthatatlanul beszélő személy".
A magyar író 284 szavazatot kapott, a második helyen befutó Cora Buhlert 263-at. A nyertesek teljes listája itt olvasható.
Az irodalmi művek (regény, kisregény, rövid kisregény, novella) kategóriákban a legtöbbször Connie Willist díjazták, 11-szer nyerte el a Hugo-díjat. Poul Anderson és Harlan Ellison 7-7, Roger Zelazny és Robert Heinlein 6-6, Joe Haldeman, Fritz Leiber, Ursula K. Le Guin, Lois McMaster Bujold, Isaac Asimov, Michael Resnick, Larry Niven, Michael Swanwick és Vernor Vinge 5-5 díjat mondhat magáénak. A legendás Arthur C. Clarke polcán négy szobor is sorakozik otthon. Az abszolút Hugo-rekorder Gardner Dozois, 15 szerkesztői díjjal.
