Az SZDSZ és az NBH pénzeli a Magyar Gárdát a MIÉP örökös elnöke és lassan teljes tagsága szerint. Játékos interjú, csak lazítóknak.

– Miért nem akar visszavonulni, Csurka úr? Most már egészen komoly csapat állt fel, hogy átvegyék öntől a MIÉP irányítását. Pár évvel ezelőtt azt mondta, ha lesz alkalmas utód, akkor szívesen átadja a stafétát. Most meg mintha ragaszkodna a hatalmához.

– Muszáj-Herkules vagyok. Engem nem lehet úgy eltávolítani, hogy én azt nem akarom. Nagyon jól bírom magamat és a munkát is, hála istennek. Itt összeesküvés történt, amelybe belejátszott egyesek intrikus természete is, de külső nyomás, külső megbízatás is érzékelhető volt.

– Már a MIÉP-en belül is összeesküvést érzékel?

– Majdnem minden országos gyűlés előtt kiderült, hogy valakik mást akarnak, mint mi. Útban van a MIÉP. Akármekkora a párt, útban van. Ezt tudomásul kell venni. Volt idő, amikor csak én voltam útban, előbb az MDF-ben, majd a MIÉP-ben is. Mindig felvetődik egyesekben, hogy milyen előnyöket lehetne elérni, ha beilleszkednénk. De én ebbe a rendszerbe nem akarok beilleszkedni, én ezt meg akarom változtatni.

– Tehát a kormányváltásnál többet szeretne? Végül is mit akar elérni?

– Nem csupán a kormányt akarom lecserélni. Azt is. Azt tartom az első szükséges lépésnek. Azután egy új alkotmányozó nemzetgyűlést tartok szükségesnek, új alkotmányt és azt, hogy az új alkotmány alapján új rendszer álljon fel. Ez a célom. Ebben nem hagyom magam megakadályozni ilyen összeesküvők által. Amikor észrevettem, mi folyik a háttérben, hogy felállt egy jól összejátszó csapat, amelyik azt mondta, ő a tagság hangja, felvetődött bennem: hogy a fenébe lehet, hogy én nem hallom meg a tagság hangját? Hiszen én jártam a az országot, mind a két választás előtt. Senki nem mondta nekem, hogy mi a tagság hangja. Ezt velem nem lehet megetetni. Valakik úgy léptek fel, hogy a tagság hangja az, hogy nekem mennem kell. A Szabolcs-Szatmár megyei vezető, akit nem engedtünk be az országos gyűlésre, azzal toborozta a tagokat, hogy "gyere koma, lépjél be a MIÉP-be, kirúgjuk Csurkát". "Na, és miért?" – kérdezték tőle. "Mert antiszemita"– ez volt benne a legaljasabb.

– És ön nem antiszemita?

– Hogy volnék antiszemita?! Bár mindig megmondom a véleményemet, nem teszek különbséget zsidó és nem zsidó ember között, csak igaz és bűnös között. De hogy engedhetném meg, hogy így toborozzanak híveket a MIÉP-en belül ellenem és az egész MIÉP ellen? Ez a MIÉP halálát jelentené.

– A MIÉP-et már az ön bizalmi emberei is elhagyták.

– Alig vannak olyanok, akiket én küldtem el. Akik most felléptek ellenem, őket én hívtam vissza a pártba az országgyűlési választások előtt. Akik kint az utcán ordítoztak, azok között olyanok is voltak, akik nem is MIÉP-tagok, csak a balhéért jöttek, mert úgy gondolták, addig ordítoznak és randalíroznak, amíg feloszlik a gyűlés. Én ezt átláttam és megakadályoztam, hogy bejöjjenek. Olyanok is jelöltették magukat, akik nem is tagjai a pártnak.

– Ők azt mondják, ha beengedik őket, ön akkor is simán nyert volna, miért kellett mégis kizárni őket?

– Mert akkor meghiúsult volna az országos gyűlés. Ezt már két gyűlésen kipróbáltam, és túljártam az eszükön. A MIÉP és a Jobbik által létrehozott Harmadik Út választási párt, december 10-én tartotta gyűlését. Erre a Harmadik Út alapszabálya szerint fel lehet venni új tagokat. Megszavaztuk, hogy felveszünk kilenc embert, öt MIÉP-est és négy Jobbikost, hogy a kiesettek helyén lehessen szavazni. És Bükkfalvy Beatrix, amikor látta, hogy ki lesz egészítve kilenc taggal ez a zártkörű párt, a Harmadik Út, odahozott Vecsésről kigyúrt, tetovált embereket, akik bejöttek, és azt mondták, hogy vegyük fel őket, és ők most szavazni akarnak a költségvetésről és a pénzről. Na kérem, ugyanezeket kellett most rendőrrel kivezettetni. Nyilvánvalóvá vált, hogy ez a kör a MIÉP pénzhez jutását akarja megakadályozni azzal, hogy meghiúsítja az országos gyűlés megtartását, és át akarja venni a hatalmat.

– Csurka úr, szinte már nem is látszik a MIÉP. A közvélemény-kutató cégek nem is mérik a népszerűségét, miért ragaszkodik mégis annyira a párthoz akkor, amikor önt a ma élő legjobb drámaírók között tartják számon?

– Maga nagyon téved. 1989 óta egyetlen darabomat sem játszották.

– Ki se adják? Hiszen magának kiadója van.

– Természetesen én kiadom magamat, de semmi más kiadó, semmi más újság, rádió, semmi. Sehol nem vagyok, meg sem említenek. Éhen halhatnék mint "a legnagyobb magyar drámaíró". Abban az időben, amikor még a "másik" rendszer volt, csak Pesten öt darabomat játszották egyszerre. És nem tettem érte semmit. Egyszerűen csak jók voltak ezek a darabok, és a színészek követelték.

– Hány tagja van most a MIÉP-nek?

– Bár több mint tízezren kaptak tagkönyvet a MIÉP megalakulása óta, de aktívan, szervezetekbe tömörülve talán ha háromezren dolgoznak. Minden megyében működnek szervezeteink, de a legerősebbek Budapesten, Pest megyében, Hajdú-Biharban, Fejér megyében, Csongrád megyében vagyunk. A helyettesem, Kovács László a hódmezővásárhelyi MIÉP-elnök, és ő egy időközi választáson tizenhét százalékot is elért. Melyik parlamenten kívüli pártot jegyzik, amelyik egyáltalán el tudott volna indulni legutóbb a XI. kerületben? Igaz, csak három százalékot értünk el az első fordulóban Fenyvessy Zoltánnal. Nem egyet, meg nem nullát, hanem hármat! (Valóban majdnem 3%, azonban ez 365 szavazatot jelentett. 750 érvényes kopogtatócédulát kellett leadni...-a szerk.)

– És mégis, a Jobbik többet szerepel a hírekben. Ön szerint miért?

– A jobbikosok úgy léptek fel, hogy nekik az antiszemitizmus, a zsidókérdés történelmi kérdés, és ők azzal nem foglalkoznak. Ehelyett megcsinálták a Magyar Gárdát. Amikor megnéztem, hogy mi ez a Magyar Gárda, majdnem összevesztem velük. Most meg mi derült ki? Miért nem írja meg a jobboldali sajtó, a Magyar Nemzet, a Magyar Hírlap, meg mindegyik: hány bűnöző fészkelte be magát a gárdába?

– Ön szerint kik finanszírozzák a Magyar Gárdát?

– Lehetséges, hogy az SZDSZ és a titkosszolgálatok környékéről finanszírozzák. És éppen azért, hogy legyen elég muníció a holokauszt-törvényhez, és hogy állandóan ébren lehessen tartani a cigányügyet.

– Korábban a MIÉP töltötte be ezt a szerepet.

– Ez nem igaz, ezt ránk fogták. 1992-ben, amikor megjelent a tanulmányom, Tom Lantos rendezett egy napirend utáni szeánszot a washingtoni képviselőházban, és ott kiáltottak ki szélsőséges antiszemitának. Tom Lantos akkor a zsidó világkongresszus egyik oszlopos tagja volt. Ez tény. Miért volt erre szükség? A betelepítés miatt. A Ferihegyi repülőtéren maguk vámolják, maguk számolják magukat, nem látja őket senki. Busszal viszik őket ide-oda, van hely, építik nekik a lakásokat. Menjen, gyűjtsön kopogtatócédulát, csengessen be (még itt is, ebben a híres budai kerületben is!) egy-egy lakásba, azt hallja majd, hogy "nem beszélek magyart, orosz, orosz…". Nem mind Izraelből jött, de Izraelből is, és lehet, hogy aztán innen szélednek tovább. Oroszországból is érkeznek.

– Mi a baja Izraellel?

– Izrael helyzete tarthatatlan. Ha megnézzük a térképet és a szaporodási arányokat, akkor azt kell mondanunk, hogy tarthatatlan. Vagy mind kiirtják a palesztinokat és az arabokat, vagy egy másik helyet kell választaniuk. Ez a hely pedig az Európai Unió és ezen belül a Kárpát-medence. Ezért van az egészségügyi rendszer elfojtása, hogy haljon meg minél több ember, minél előbb, ne kelljen eltartani őket. Ötmillió elég a kiszolgálásra.

– Milyen kiszolgálásra?

– Őket kiszolgálni. Meg kell nézni a történelemben, hogy folytak le ezek a helycserék.

– De ha itt tombol az antiszemitizmus, miért jönnének mégis ide?

– Mert ez a nép nem antiszemita. Ez a nép olyan türelmes, hát honnan volna itt antiszemitizmus, pláne a vidéki emberekben, akik negyven évig nem is láttak zsidó embert, nem is tudják megkülönböztetni őket a nem zsidóktól. A kínaira haragszanak, meg a négerre esetleg, meg természetesen a cigányra, azért tolják a cigánykérdést előre, minden tekintetben, hogy arra menjen a harag, mert az felismerhető.

– De amikor ön a globális multinacionális nagytőke térnyerését szidja, azt gondolom, mégsem feltétlenül csak az, úgymond, zsidó tőkére gondol. Vagy mégis?

– Ember legyen a talpán, aki megállapítja, hogy egy nagytőkés csoport kiféle-miféle. A Magyarországon mozgásba hozott tőke többnyire "látható", még ha ciprusi offshore-cégeken keresztül érkezik is ide. Az a tény, hogy valaki ezeket a kérdéseket felveti, még nem teszi antiszemitává. Az eszkimó tőke túlzott méretű beáramlása ellen is ugyanígy tiltakoznék.

(Torkos Matild - Magyar Hírlap)