A Harmadik Birodalom technikai fejlesztései közé tartoznak a világháborús német rádiólokátorok. Ezen a területen több jelentős fejlesztést is kidolgoztak a német mérnökök, amiből számos hatásosnak, előremutatónak bizonyult.
A Mammut radarok: az első fázisvezérelt radarok a történelemben
A világháború egyik legfejlettebb radarja a Luftwaffe által alkalmazott Mammut korai előrejelző radar volt. Ez egy nagy hatótávolságú radar, aminek a célja az volt, hogy a német partoktól távol észlelje a közeledő bombázógépeket.
Ez azért volt technikai ugrás, mivel ez volt a történelem első fázisvezérelt radarja. A fázisvezérelt radarnak az az egyik jellemzője, hogy nem szükséges hozzá mozgó alkatrész. Ez több tekintetben is előnyös tulajdonságokat eredményezett. Egy ilyen radar jobban alkalmas volt több különálló célpont észlelésére. Emellett jobb volt a felbontása is, ami miatt jobban meg tudta különböztetni a különböző célpontokat.
A Mamut radarok hatalmas szerkezetek voltak, de a már meglévő Freya radarokon alapultak. Képesek voltak 300 kilométeres távolságból érzékelni bombázógépeket.
Mammut radar
A Würzburg radarok
Egy másik előremutató német fejlesztés a Würzburg radar volt. Ezeket a radarokat nem előrejelzésre, hanem légvédelmi lövegek tűzvezetésére használták. Emiatt ezen radarok fejlesztésekor nem a hatótávolság, hanem a pontosság volt a cél.
A Würzburg legkorábbi verziói 1940-ben jelentek meg. Már akkor használták a légvédelemre, de a tűzevezetéshez még továbbfejlesztésre szorult. 1942-ben jelent meg a jól használható D verzió, ami képes volt 25 méteres pontossággal a légvédelmi lövegek tűzvezetésére. Ehhez egy innovációt, a kúpos letapogatást használták. A kúpos letapogatás lehetővé tette a célpont egyszerű követését és a növelte a pontosságot. A D verzió emellett automatikusan továbbküldte az adatokat a légvédelmi lőelemképzőknek. Az előbbi tulajdonságai miatt a Würzburg a világháború egyik legfejlettebb radarja volt.
A kúpos letapogatás elve ábrázolva
A Würzburg radarból több mint 4 ezer készült a világháború folyamán és jelentős mértékben hozzájárult a német légvédelmi tüzérség harcához, aminek a háború végén már jelentős részben ezekkel a radarokkal oldották meg a tűzvezetését.
A Würzburg egyik előnyös tulajdonsága volt, hogy, mint ahogyan a képen is látszik, sokkal kisebb volt, mint a brit Chain Home rendszer radarjai
Míg 1940-ben a brit radarok 110 méteres építmények voltak, addig a Würzburg antennájának átmérője 3,5 méter volt. Ezért a Würzburg gyorsan áttelepíthető (mobil) és nagyobb mennyiségen gyártható volt.
Würzburg-D (balra) és Freya radarok. Egy tipikus német rádiólokátor-állomás 1 Freya és 2 Würzburg radart alkalmazott
A Würzburg-Riese (óriás-Würzburg)
A Würzburg továbbfejlesztése volt a felnagyított verzió, a Würzburg-Riese. Ez a kisebb verzió 3,5 méter átmérőjű antennája helyett 7,5 méter átmérőjű parabolát kapott. A változtatás a hatótávolságot a Würzburg 25-40 kilométeres értékéről 70-80 kilométerre növelte. A típust a vadászgépek rávezetésére alkalmazták. Több mint 1500 darabot gyártottak belőle.
A Würzburg-Riese vasúton szállítva
A Würzburg-Riese típust a Kriegsmarine is alkalmazta, aminek a pontosság a partvédő ütegek tűzvezetésére jött jól.
(Olvasónktól)
Korábban írtuk: A Luftwaffe technológiája: idegen-barát felismerés és szekunder radarok
Források:
https://www.cdvandt.org/mammut-wassermann-part2.htm
https://www.radarworld.org/germany4.html
http://users.telenet.be/Atlantikwall-15tharmy/Funkmessluftwaffetekst.htm
https://www.radarworld.org/germany3.html
http://www.ventnorradar.co.uk/Germ.htm
https://www.cdvandt.org/fuse65-e.htm
http://www.gyges.dk/numbers_of_radars_produced.htm
