Az alábbi cikk néhány, az energiapolitikában felmerülő kérdésről igyekszik információkat adni az olvasóknak. Ugyan az alábbiak nem feltétlenül fognak megvalósulni, de lehetőségeket jelentenek a magyar energiaellátás továbbfejlesztésére.

Nukleáris fűtőművek

Az elmúlt évtizedekben az atomenergiát elsősorban áramtermelésre használták. Ugyan nagy értéket lehet velük előállítani és hozzájárulnak a környezetvédelemhez, de a fűtési célú atomenergia-termelés egyelőre egy viszonylag kiaknázatlan terület.

A kínai 400 megawattos reaktor
Viszont a kínaiak elkezdtek vele foglalkozni, és nemrég bemutatták a koncepciójukat. Szerintük egy távfűtésre tervezett atomreaktor nagyon egyszerű lehetne, és az általa termelt hő harmadannyiba kerülne, mint amennyiért a szolgáltatók jelenleg adják nálunk a földgázt. Én amúgy ezt látom az atomenergia hosszú távú túlélésének, mivel a napenergia akkor termel a legkevesebbet, amikor a legnagyobb hideg van.

A kínaiak által bemutatott fűtőmű 200 ezer háztartást lenne képes ellátni távhővel. Ez azt jelenti, hogy néhány ilyen egység ki tudná fűteni a pesti távhőrendszert. Viszont ez azt is jelenti, hogy a vidéki távhőrendszereinknek egy ilyen fűtőmű túl nagy lenne, nem érné meg, bár a kínaiak fejlesztenek kisebb teljesítményű fűtőművet is. Kínában viszont több százat is építhetnek majd az ottani igények alapján. A technológia már a 2020-as években alkalmazásba kerülhet.

Viszont a koncepció alkalmazásának vannak korlátai is. Az egyik az, hogy kiépíteni a távhőrendszert költséges és hosszú idő alatt megtérülő beruházás. További probléma, hogy a budapesti környezetvédők már attól is tiltakoznak, hogy Pesttől több mint 100 kilométerre van egy atomerőmű. Ha Pest közelében próbálnánk telepíteni egyet, akkor az ellenállás még nagyobb lenne.

Kapacitás-fenntartás vagy bővítés?

Az egyik érv, amivel népszerűsítik a paksi projektet, az a kapacitás-fenntartás. Ennek azért van logikája, mivel az erőműveknek véges az élettartamuk. Mivel az európai erőművek közül sok közeledik az 50-60 éves műszaki élettartamának végéhez, ezért újakat kell építeni. Nálunk a legnagyobb erőmű, a Paksi Atomerőmű jelenleg üzemelő blokkjai a 2030-as években leállhatnak.

Viszont az elmúlt években egyre több helyről származnak olyan információk, miszerint az eredetileg 60 éves élettartamra tervezett amerikai atomerőművek üzemelését kitolhatják 20-40 évvel. Ebbe a tendenciába illeszkedik a Roszatom is, ami kidolgozta az atomreaktorok üzemidőhosszabbításának technológiáját. A forrásként használt cikk szerint ezzel a módszerrel a VVER reaktorok élettartamát 15-30 évvel meg lehet hosszabbítani.

Ebben az esetben viszont Paks II nem kapacitásfenntartás, hanem bővítés lenne. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy egy legalább 20 éves időszak során az áram nagy részét Pakson termelnék. Viszont vannak az erőműnek más elemei is a reaktoron kívül, amiktől szintén függ, hogy lehetséges-e üzemidőhosszabbítás.

Egy Magyarországon politikailag háttérbe szorult lehetőség: a ligniterőművek fejlesztésének a technikai lehetősége

Magyarországon a legújabb kormányzati politikában már az szerepel, hogy belátható időn belül bezárják a lignittüzelést. Ezt leginkább klímapolitikai okokkal indokolják, amit sokan támogatnak. Viszont arról a lehetőségről kevesebb beszélnek, hogy korszerűbb technológiát alkalmazzunk lignittüzelésre, amivel a termelési kapacitás megőrzése mellett a kibocsátást is lehetne csökkenti, ráadásul gazdaságosan.

Az egyik technológia, amivel lehetne fejleszteni a lignit alkalmazását, az a korszerű szárítás. A kitermelt lignit jelentős részben ugyanis nedvességet tartalmaz, ami az égés során felszabaduló energia jelentős részét elviszi. Jelenleg már létezik technológia a lignit gazdaságos szárítására, például a WTA. Az ismertető szerint ezzel a technológiával nagyjából 10 százalékkal lehet csökkenteni egy lignittüzelésű erőmű kibocsátását, gazdaságos módon, mivel a felhasznált lignit mennyisége is csökkenne. Mivel a Mátrai Erőmű az ország legnagyobb szén-dioxid kibocsátója, ezért ez az országos statisztikában is meglátszana. Ellenben az is igaz, hogy az erőműnek már limitált ideje van hátra, ami miatt ez most már nem biztos, hogy megtérülne.

A WTA prototípusa a niederaussemi erőműnél

Egy másik lehetőség a lignit használatának fennmaradására a biomassza-szén vegyes-tüzelés. A Mátrai Erőmű forgatókönyvei között néhány évvel ezelőtt még szerepelt egy biomassza-szén vegyes-tüzelésű blokk megépítése. Ez nagy mértékben csökkenthetné az üvegházgáz-kibocsátást. Viszont ezt a blokkot importszénre tervezték, mivel olyan kis lignitmennyiségre nem lenne érdemes lignitet bányászni.

A legnagyobb kibocsátás-csökkenéssel járó lépés a legkorszerűbb technológia alkalmazása lehetne. A World Coal Association szerint amennyiben a bolygó szénerőműveinek átlagos hatásfoka 33 százalékról 40 százalékra nőne, az akkora szén-dioxid-kibocsátást spórolna meg, mint amennyit az atomerőművek alkalmazásával világszerte elkerülünk. Az adatok már viszonylag régiek, 2012-esek, de a mivel a legkorszerűbb szénerőművek hatásfoka már 45 százalék fölött van, ezért el lehetne érni egy ekkora fejlődést.

A Mátra saját számításai szerint egy korszerű, új blokkal 30 százalékkal csökkenhetne a szén-dioxid-kibocsátás és mellette megmaradna a hazai lignitbányászat.

(Olvasónktól)

Források:

https://www.nextbigfuture.com/2018/09/pool-type-nuclear-reactor-design-for-heating-chinese-cities-with-lower-cost-than-gas-and-comparable-price-to-coal.html
https://www.nextbigfuture.com/2019/09/china-mass-production-of-nuclear-power-could-reach-1-cent-per-kwh.html
https://atombiztos.blogstar.hu/2018/12/03/a-roszatom-innovativ-technologiaval-hosszabbitja-meg-a-reaktorok-elettartamat/65127/
https://www.rwe.com/web/cms/mediablob/en/239148/data/234614/3/rwe-technology-international/mining/integrated-solutions/wta-technology/WTA-Technology.pdf
https://www.eszk.org/attachments/l283/besz/matra_beszamolo.pdf
https://www.worldcoal.org/reducing-co2-emissions/high-efficiency-low-emission-coal