A védett kocsányos tölgy belülről égett, ezért csak csonkolással tudták megfékezni a tüzet - adja hírül a Szeretlek, Magyarország.
"Teljes útzár mellett dolgoznak a tűzoltók Patkó Bandi fájának oltásán Barcs és Darány között. Tegnap este óta folyamatosan locsolják a védett kocsányos tölgyet" - írta a Barcsihírek.hu.
"Ma reggel favágó eszközökkel vonultak fel, mivel a matuzsálem belülről ég, így csonkolással tudják megfékezni a tüzet. Azt egyelőre nem tudni, hogy mekkora veszteségek árán lehet megmenteni a fát" - ismertette a lap.
Vasárnap azt írták, a tűzoltók 23 órányi munkával tudták csak eloltani a tüzet szombat este.
A Vadász-Szó-Tár Facebook-oldal a történtekről azt írta:
"Barcs egyik nevezetessége Patkó Bandi fája. 300 éves tölgy. Óvták, gondozták, sok ember látogatta mindaddig, amíg egy idióta baromnak az jutott az eszébe, hogy mécsest tesz a fába és meggyújtja. Hiába a tűzoltók megfeszített munkája, a fát már nem lehet megmenteni".
A Barcs külterületén álló Patkó Bandi fája egy hatalmas kocsányos tölgy, Somogy megye egyik legnagyobb fája volt. A 6-os főút mellett, Barcs és Darány között állt. Nevét a legendás betyárról, Patkó Bandiról kapta. 1942-ben nyilvánították védetté a közelben álló, "lant alakú feketefenyővel" és a Rigóc-patak középső szakaszával együtt.
A fa a Duna–Dráva Nemzeti Parkhoz tartozott. Korát a 21. század elején 300-400 évesre becsülték.
A Vadász-Szó-Tár a kiégett fáról is közzétett egy képet.
Patkó Bandi legendabeli betyár, akinek alakjához dalok és mondák kapcsolódtak a 19. század végén és a 20. század elején. Hagyománya főképp a Dél-Dunántúlon élő. Alakja folklorizáció eredménye. Egy versbéli betyár elevenedett meg a népi képzeletben. A hozzá kapcsolódó történetek más híres betyárok történeteinek az elemeiből variálódnak (megajándékozza a szegény asszonyt a gazdag kereskedő rovására, vérdíjért elárulják stb.). Patkó Krúdy írásában (Valakit elvisz az ördög) is megjelenik, de nem betyárként, hanem mint a vidéket járó Alvinczi Eduárd önkéntes testőre. Somogyban „saját betyárjuknak” tartják. [...] 1904-ben Rákosi Viktor egyik munkájában (Az én falum) elbeszéli egy csárdában töltött éjszakáját. A gazda egy fapadot jelölt ki alvóhelyül a számára, melyen harminc évvel korábban Patkó Bandi sokat hált. „Betyárnak jó lehet – felelém –, de nincsen egy becsületes ember számára való fekvőhelye? – Oda magam fekszem – mondá a szíves házigazda.” (Részlet Siklósi András a VI. Hódmezővásárhelyi Történettudományi Találkozón elhangzott előadásából - bővebben a kapcsolódó anyagban.)
(Kuruc.info - SZMO nyomán)
Kapcsolódó: Siklósi András: 200 éve született Rózsa Sándor, a leghíresebb betyár
