Megosztott és megosztó – Európaiak, Izrael és az izraeli-palesztin békéltetés címmel a napokban látott napvilágot egy alapos tanulmány a német dr. Muriel Asseburg és az izraeli dr. Nimrod Goren szerkesztésében a nemzetközi politikával, biztonságpolitikával foglalkozó Stiftung Wissenschaft und Politik (SWP) nevű berlini tudományos intézet kiadásában. A 63 oldalas, igen rangos szerzők írta tanulmány a német SWP és az izraeli Mitvim – A Regionális Külpolitika Izraeli Intézete, illetve PAX keresztény vallásos békeszervezet kutatónak együttműködésével készült. Az alapos tanulmány a többi között megállapítja, hogy a Binjámin Netanjáhu miniszterelnök nevéhez köthető izraeli megszálló, zsidótelepítő, népirtó politika legnagyobb támogatója az Európai Unión belül az Orbán Viktor vezette budapesti kormány – olvasható a Háárec című izraeli napilapban, az ’Árúc 7 című hírportálon, illetve az általuk szemlézett, fentebb említett tanulmányban.
Orbán Viktor és Binjámin Netanjáhu
A tanulmány egyik szerkesztője, a német dr. Muriel Asseburg politológus, Közel-Kelet-szakértő, s a többi között a fentebb már említett berlini SWP, 2016-tól pedig a Müncheni Bundeswehr Egyetem tudományos munkatársa. Dr. Muriel Asseburg (a keresztnevéből nem egyértelmű, de hölgyről van szó – H. J.), s egyikkeresett könyve a 2016-ban napvilágot látott Der Nahostkonflikt: Geschichte, Positionen, Perspektiven (A közel-keleti konfliktus: Története, álláspontok, perspektívák). A tanulmány másik szerkesztője az izraeli dr. Nimrod Goren, a Mitvim – Regionális Külpolitika Izraeli Intézetének alapítója és vezetője, a Jeruzsálemi Héber Egyetem Közel-Kelet Tanulmányok Tanszékének előadója.
A két rangos kutatóintézet, illetve a szervezet kimerítő, mintegy 65 oldalas tanulmányáról nemcsak a balos, de mindenképpen tekintélyesnek mondható Háárec című lap, hanem a zsidó vallásosok és telepesek kedvelte ’Árúc 7 (7-es csatorna) című izraeli nemzeti vallásos hírportál is beszámolt, igaz, az utóbbi jóval rövidebben. Az ’Áruc 7 a nemzetközi, köztük vezető izraeli zsidó történészkutatók, politológusok által közzétett tanulmányról a többi között ezt írja:
„A tanulmányból kiderül, hogy az Európai Uniós országok közül a palesztin kérdés ügyében Magyarország vezeti az Izrael álláspontját leginkább támogató államok listáját. Magyarországon kívül Ausztria, Románia, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Horvátország, Észtország, Lettország, Litvánia és Bulgária, illetve Ciprus és Görögország is az izraeli kormány politikájának támogatói közé sorolandó.”
Az ’Árúc nemzeti vallásos hírportál, amely a tanulmány fenti megállapításának alátámasztására egyetlen fényképet tett ki: Binjámin Netanjáhunak és Orbán Viktornak a tavaly Jeruzsálemben végbement találkozóján készült fotót.
A két jó barát (az Árúc 7 illusztrációja, fotó: Ámosz Ben Gershom)
Minket elsősorban a tanulmány második fejezete érdekel, amelynek címe: Megosztó politika - Az EU és annak tagországaival folytatott izraeli külpolitika. A dr. Éjál Ronén és dr. Nimrod Gorén izraeli szerzőpáros elöljáróban megállapítja: Binjámin Netanjáhu miniszterelnöksége idején az elmúlt években Izrael komoly erőfeszítéseket tesz az egyes EU-tagországokkal, főleg a közép- és kelet-európai regionális tömbökkel való bilaterális kapcsolatok elmélyítéséért.
Az Európai Unión belül Magyarország fejtette ki a legtöbb erőfeszítést az izraeli kormány, s így a Binjámin Netanjáhu politikáját (a zsidótelepítés folytatását a megszállt területeken, a Gázai övezet több mint egy évtized óta tartó izraeli blokádja, s az érdemleges béketárgyalások elodázása – H. J.) bíráló határozati javaslatok megakadályozása érdekében az EU intézményein belül. A tanulmány szerzői kiemelik, hogy Magyarországgal ellentétben az Európai tagországok közül leginkább Írország ellenzi, ítéli el a megszállt területeken folytatott izraeli politikát. Binjámin Netanjáhu az elmúlt években a palesztin-izraeli viszállyal kapcsolatos konszenzus megbontása érdekében igyekszik minél jobban kiaknázni az Európai Unión belüli ideológiai ellentéteket - állapítják meg a tanulmány írói.
A vén kontinensen a jövő hét végén tartandó sorsdöntő választások előtt a tanulmányt készítő tudományos kutatóintézetek munkatársai most első ízben elemzik ilyen mélyrehatóan az egyes Európai Uniós országok és a Netanjáhu-kormány bonyolult kapcsolatrendszerét, megállapítva azt, hogy az Európai Unió a Brexiten és az USA Izraelt támogató befolyásán kívül azért sem képes hatásosan cselekedni az izraeli-palesztin viszály megoldása terén, mert a határozatok megszavazása teljes konszenzust igényel. Ennek következtében az EU minden tagállama vétót emelhet az Izraelt bíráló javaslatok megszavazásakor (amiképpen tette ezt Magyarország is az utóbbi időkben – H. J.). Netanjáhu leginkább arra törekszik, hogy elválassza a palesztin válságot a zsidó állam és az egyes EU-tagországok közti bilaterális kapcsolat alakulásától. Magyarán, Izrael akkor is gyümölcsöző kapcsolatokat tarthasson fönn az egyes tagállamokkal, miközben továbbra is elszabotálja a palesztin válság megoldására vonatkozó kezdeményezéseket, figyelmen kívül hagyja a nemzetközi jogot és határozatokat.
Mateusz Morawiecki lengyel és Binjámin Netanjáhu izraeli miniszterelnök (fotó: zeman.pol)
Az izraeli miniszterelnök az Európai Unión belül kifejtett megosztó politikáját kiváltképpen a kelet- és közép-európai országok térségében meglevő csoportosulások segítségével kívánja érvényre juttatni. Ilyen csoportosulás például a négy visegrádi ország szövetsége. De hasonló célokra használja ki a három balti államot, Lettországot, Litvániát és Észtországot, az egyes balkáni EU-s országokat, így Romániát, Bulgáriát és Horvátországot, valamint a hellén Ciprust és Görögországot (Utóbbiakat főleg az Izrael és muszlim Törökország viszonyának megromlása óta - H. J.).
A Nentanjáhuval szorosabb kapcsolatra törekvő, Európai Unión belüli csoportosulások közös nevezője a külső és belső fenyegetés azonos megítélése, így például a bevándorlás és a terror kérdése, valamint az Izraellel való együttműködés szándéka biztonsági, energetikai és innovációs téren. További lökést ad az izraeli kormánnyal való együttműködésnek az a tény, hogy egyes országokban erősödnek a szélsőjobboldali pártok, amelyek igyekeznek bizonygatni, hogy ennek ellenére ők nem antiszemiták, állapítják meg a tanulmány írói.
Támogató, kiegyensúlyozott és bíráló országok az EU-ban (fotó: Háárec)
Az Európai Uniós országok Izraellel kapcsolatos politikáját tekintve három csoportra oszthatók: 1. Az izraeli kormány palesztinokkal szemben, a megszállt területeken alkalmazott politikáját erősen bírálók, mint például Írország, Franciaország, Spanyolország és Svédország. 2. A zsidó állam kormányának politikáját általában kiegyensúlyozottan megítélő országok, mint például Németország (Berlin annyira kiegyensúlyozott, hogy atomtöltettel fölszerelhető rakétákkal is ellátott ingyen tengeralattjárókat adományoz a környezetét terrorizáló Izraelnek – H. J.), Nagy-Britannia, Olaszország és Hollandia. 3. Az izraeli kormánypolitikát leginkább támogató országok, mint például Magyarország, Csehország, Lengyelország, Ausztria, Horvátország és Görögország. A tanulmány szerzői megjegyzik, hogy az izraeli és a lengyel kormány közti jó kapcsolat időnként megromlik a varsói kormánynak a holokauszt idején történtek megítélése miatt.
A tanulmányból is kitűnik az, amit mi már régóta tudunk: a háborús bűnöket elkövető (a menetrendszerű Gázai övezetbeli gyilkolászások), a nemzetközi jog és határozatok ellenére megszállt területek demográfiai, vallási és nyelvi arányait fegyveres erővel megváltoztató izraeli kormányzati politika legerőteljesebb támogatója az Európai Unión belül Magyarország. Ezt a tényt a fentebb említett, nemzetközi, antiszemitáknak egyáltalán nem nevezhető tudósokat felvonultató tanulmány is igazolja.
Hering J. – Kuruc.info
