Michael Moore (Ejtsd: mó vagy mór - amerikai angolul - de nem múr) és legutóbbi botrányfilmje a kizárólag magánbiztosítók uralta amerikai egészségügy tragikus állapotáról szól. Mivel az egészségbiztosítók ügye Magyarországon napi politika tárgya, és a Sicko a balliberális oldalnak kellemetlen tartalmú, feltétlenül meg kell nézni. Ha valami, hát ez megér egy mozijegyet, ajánljuk ismerőseinknek is. Nem kell aggódni, a napokban mutatták be.

A szimpatikus dagi nem először alkot remekművet, és bár a Bush-klán gazemberségeit leleplező műve (Fahrenheit 9/11) tartalmazott néhány túlzást, lényegét tekintve abszolút igaznak bizonyult. Még inkább igaz ez a Sicko-ra, a korábbi kritikák miatt valszeg kínosan ügyelt arra, hogy mindent alaposan körül járjon és  minden 100%-ig alátámasztható legyen. Sőt, amerikai olvasóink szerint a film döbbenetessége mellett is csak a felszínt karcolja. Nos, hiszik vagy sem, az amerikai egészségügy és tb a magyarnál is rosszabb állapotban leledzik (Lopcsányék éppen ezért nézték ki maguknak az ami szisztémát, mondjuk a brit, kanadai, francia vagy olasz helyett hogy a jenki szintre züllesszék és közben újból lerabolják a magyarságot), a nyugati világban a legsiralmasabb.

Sok amerikai orvos és az egészségügyi személyzet a hippokratészi esküt megszegve az utcán hagy meghalni embereket, vagy tevékenyen hozzájárul gyógyítható pácisensek halálához, nem csak a szegények, hanem papíron biztosított középosztálybeliek esetében is. Nem volt ez mindig így, csak mióta kizárólagosan magánbiztosítók kezébe adták a szektort. Utóbbiak persze a Microsoftét is meghaladó arányú profitot vágnak zsebre évente. A többi kiderül, ha beülünk az előadásra.. Innentől olvasónké a szó:


Amerikában már dvd-n is, nálunk még a mozikban

Számos kritika olvasható róla a internet a hazai oldalakon, melyeket inkább kiegészítenék, úgymond a kritikákat kritizálva.

- túl szubjektív

Nyilvánvaló, hogy egy ilyen bonyolult témát nem lehet másképp megragadni, csak úgy, hogy az árnyoldalak egy részét megnézzük a rendező szemüvegén át, és abból ítélkezünk. Mindent megmutatni nem lehet, mert egyrészt idő sincs rá, másrészt ilyen árnyoldalak mellett a sikertörténetek már nem ellensúlyozhatják a megtörtént szörnyűségeket.

A lényegét tekintve sajnos igaz az amerikai betegbiztosítókra is: csak akkor kapsz 100%-os ellátást, csak akkor nem kerül veszélybe az életed, ha nagyon sok pénzed van a havonta csengetett, elvben teljes biztosítást jelentő részletek mellett.

- erős politikai befolyásolásra törekszik

Miért baj ez? "Minden politika." - mondta a püspök Pelikánnak a Tanú című filmben, és igaza volt. Az állampolgárt kéretik nem csak választások előtt felfedezni.

- Moore itt is forgathatna, találna síró embereket a kamerája elé, talált volna 5-10-20 éve is a magyar egészségügyben

Igen, de talán nagyítóval kellene keresni a 25-30 évvel ezelőttieket. A magyar egészségügy tönkretétele ugyanis 1989 után kezdődött, a rendszerváltással. Azelőtt nekünk is fillérekbe (ma már fillér sincs persze) kerültek a gyógyszerek, például. Na igen, akkor az államnak volt saját gyógyszergyára, ami ma is önköltségen termelhetné a lakosságnak a szükséges gyógyszereket. Ma viszont már nem kevés hasznot is kell termelnie az új tulajdonosának. (Lásd példának az amerikai 250 dolláros és a kubai 5 centes gyógyszert, ami hatóanyagát illetően egy és ugyanaz...)

- Hollywoodi elemeket használt befolyásolásra, ez nem dokumentumfilmbe való (Mondják ezt azok, akik nem tiltakoznak, amikor egy-egy cionista ideológiai töltetű akciófilmet hollywood-i látványelemekkel turbósítanak).

Legkevésbé a műfaji besorolás érdekel (A Sicko nem is szorosan vett dokumentumfilm). A filmet a rendező széles tömegeknek szánta. Szerintem a kellően felvilágosult néző szét tudja választani az érzelmi töltetet hordozó effektusokat a nyers tartalomtól, és megérti, hogy az előbbit a rendező valójában nem neki szánta. Hiszen vannak olyanok, akik ezt igénylik, ezzel hangolódnak rá érzelmileg a tartalomra. Akik pedig észrevették a hangulatkeltő elemeket, de nem tudnak szó nélkül átmenni rajta, ők nem a lényeget vették észre a filmben. Ugyanis számos olyan tény van a filmben, amit - Hollywood ide vagy oda - nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Pl: egy orvos, az emberellenes bizniszből kilépő Dr. Linda Pino az amerikai kongresszusban mondta el, hogy a haszon miatt nem kapnak a rászorulók ellátást. Merthogy a magánbiztosító lefizeti az orvost, hogy hamis szakvéleményeket adjanak ki, s így a cégnek ne kelljen kifizetnie egy-egy operációt, kezelést, gyógyszert. Tevékenyen hozzájárulva ezzel emberek sokaságának halálához. Hallhattuk archív szalagokról Nixon elnököt, valamint másokat is, ahogy arcátlanul hazudoznak; az eltelt évek ugyanis azt bizonyították: hazudtak. Emellett kevéssé érdekel, hogy épp milyen hangulatú az aláfestő zene.

A magyar nézők számára számos olyan vonatkozása van a filmnek, ami túlmutat a - decemberben alighanem majd megszavazott - több-biztosítós rendszeren. Nekünk talán ez a részlet a legfontosabb a filmből:

"- Honnan ered a gondolat, hogy minden brit állampolgár ingyen betegellátást kapjon?
- Ha visszanézünk, az egész a demokráciával kezdődött - mondja Tony Benn, ex-képviselő.
- Mielőtt szavazhattunk volna, minden hatalom a gazdagoké volt. Ha volt pénzed, kaptál betegellátást, oktatást, idősellátást... A demokrácia pedig szavazati jogot adott a szegényeknek, ami a hatalmat a piactól a közvélemény felé tolta el, a pénztől a egyénhez. És amit az emberek mondtak, egyszerű: A 30-as években tömeges volt a munkanélküliség, de nem volt munkanélküliség a háború alatt. Ha németek gyilkolásával teljes foglalkoztatásunk lehet, akkor a teljes foglalkoztatás elérhető kórházépítéssel, iskolaépítéssel, nővértoborzással, tanártoborzással is. Ha van pénz embereket ölni, akkor van pénz segíteni is. Ez a kiáltvány jól elmagyarázza.
- Mikori az?
- 1948-as.
- Az új Nemzeti Egészségszolgálat július 5-én alakul.
- Mi az? Mi a lényege?
- Biztosít minden orvosi, fogorvosi, ápolói ellátást, amivel minden gazdag, szegény, férfi, nő vagy gyerek, élhet, annak bármely részével. Az ellátás ingyenes, néhány különlegességet leszámítva, nincsenek biztosítási előfeltételek, de ez mégsem jótékonyság. Mindezt az önök adója fedezi, de megszabadít az anyagi nehézségektől betegség idején. Ebben a pár mondatban benne van minden.
Csodálkoztam, mikor azt mondta, az egész 1948-ban kezdődött. A britek épp túlestek egy kiábrándító időszakon, amit a II. világháború okozott. Az ország félig elpusztult, és közel volt a csődhöz. Semmilyük sem volt. Egyetlen 8 hónapos időszak alatt, több, mint 42.000 civil vesztette életét. Amin mi mentünk keresztül 2 óra alatt 9/11-kor, ők átélték majdnem minden nap. Emlékeznek, hogy éreztünk 9/11 után?
Hogy összehozott minket? Azt hiszem, ők is így éreztek. És az első dolog, amiben összefogtak a háború után, az az ingyenes betegellátás volt, mindenkinek.
- Még Mrs.Thatcher is azt mondta: "A Nemzeti Egészségszolgálathoz nem kívánunk nyúlni." Ez nem vitatott, ugyanúgy, mint a nők szavazati joga. Senki se állt fel, hogy: "Minek a nőknek szavazati jog?"
Ez elképzelhetetlen, a britek nem fogadnák el. Nem engednék, hogy elrontsák vagy megszüntessék a Nemzeti Egészségszolgálatot.
- Szóval ha Thatcher vagy Blair azt mondja: "Megszüntetjük!"
- Forradalom lett volna.

Az Amerikai Orvosi Kamara jelentése szerint az 55-64 éves korosztály sokkal egészségesebb Nagy Britanniában, mint Amerikában. Bármilyen betegséget is nézünk, az amerikaiaknál több a beteg, mint a briteknél. Rák, szívbetegség, magar vérnyomás, stroke, tüdőbetegség, mind jóval több Amerikában. Még Anglia legszegényebbjei is, akiknek körülményeik miatt legrosszabb az egészségi állapotuk, átlagban tovább élnek, mint Amerika leggazdagabbjai.
(...)
- Az egyik ok, amiért itt így működnek a dolgok, hogy a kormány fél az emberektől, félnek a tüntetésektől, félnek az emberek reakciójától, míg az Államokban az emberek félnek a kormánytól, félnek...fellépni, félnek tüntetni, félnek utcára menni. Franciaországban ezt teszik. 160.000 diák tüntet ma. Bordeaux-ban több, mint 2000 ember vonul, munkát és közszolgáltatásokat követelve."

Tehát összegzem, mit mond a brit politikus: ne félj tüntetni az igazadért, a politikus van teérted.

Kuruc.info - Gerzson

Kapcsolódó cikk:
Olvasói filmkritika: SiCKO