Ma van a magyar rádiózás napja – annak emlékére, hogy 1925. december 1-jén kezdődött meg a Magyar Rádió rendszeres és folyamatos műsorsugárzása. Ebben még az Egyesült Államok is csak öt évvel előzte meg hazánkat.
Több kísérleti adás után, a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. avatóünnepségével és hangversennyel vette kezdetés a rendszeres hazai rádiós műsorsugárzás 1925. december 1-jén.
A rádió riportere a stadionban levő üvegfalu fülkéből közvetíti az 1936. évi berlini olimpia eseményeit augusztus elsején (MTI Fotó: Reprodukció)
Kozma Miklós miniszteri tanácsos, az MTI elnöke, a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. alelnök-igazgatója a Budapest néven jelentkező állomás indulásakor, a megjelent rangos vendégek előtt többek közt elmondta:
„A magyar kultúra fegyvertára erős fegyverrel szaporodott. Ez a fegyver a most meginduló broadcasting, amelynek jelentőségét ismertetni nem szükséges. Mindenki tudja, mit jelent, különösen Magyarország mai helyzetében az, hogy a hullámokon keresztül minden határon túl eljut a magyar szó. Én a magam és az igazgatóság nevében kijelentem, hogy minden üzleti szempontot háttérbe szorítva, tisztán csak a magyar kultúra szempontját szem előtt tartva, fogjuk ezt a fegyvert kezelni”.
Babits Mihály költő felolvassa Esti kérdés című versét a Magyar Rádió stúdiójában 1937-ben (MTI Fotó: Reprodukció)
A Magyar Királyi Posta vezérigazgatója, Demény Károly este nyolc órakor a rádión keresztül (a Rákóczi út 22. szám alatt lévő stúdióból) magyar, francia és angol nyelven szólt a hallgatókhoz. Demény államtitkár ünnepi szavai ezek voltak:
„A magyar Rádióhírmondó budapesti adóállomása, mint a magyar találmányú fémvezetéses Telefonhírmondó utódja, nagynevű elődjének stúdióvá átalakított helyiségéből most kezdi meg hivatalosan működését és rendes programját, amelyet a Magyar Királyi Posta technikai eszközeivel a csepeli állomás útján 546 méteres hullámhosszal szór szét az éterben.”
Madarász István kassai püspök a rádió mikrofonja előtt fogadja Horthy Miklós kormányzót és feleségét 1938. november 11-én (MTI Fotó/ Hadtörténeti Intézet)
Ahogy az elhangzott: a rendszeres rádióadás műszaki-technikai hátterét a Magyar Királyi Posta biztosította, a műsorokat pedig a Telefonhírmondó Részvénytársaság készítette. A műsort a Csepeli Szikratávíró állomás Telefunken gyártmányú 2 kW teljesítményű adója sugározta, heti ötven órában, állami monopóliumként. 1933-ban már egy 120 kW teljesítményű óriásadó állt üzembe, mely a Budapest1 adását sugározta.
Az 1933-ban épült lakihegyi 120 kW-os Standard adóberendezés a 314 m-es es szivarantennával még a főváros ostroma előtt, 1944-ben (MTI Fotó/Magyar Fotó: Reprodukció)
A megnyitó után ünnepi műsort közvetített a rádió, amely a következőképpen állt össze:
1. Molnár Imre: Régi magyar dalok a 17–18. századból, Kern Aurél feldolgozásában
2. Kerntler Jenő: a) Liszt: Szerelmi álmok; b) Bartók: Allegro Barbaro
3. Sándor Erzsi kamara-énekesnő: a) Donizetti: nagyária a Linda di Chamonix c. operából; b) Tauber: Vogel im Walde
4. Hubay Jenő: Csárdajelenet
5. Székelyhidy Ferenc: Poldini: Kálmán diák dala a Farsangi lakodalomból.
Az előfizetők száma ekkor még a tízezret sem érte el. (A magyar rádiózás második évében tizenhatezer, a harmadikban huszonötezer, 1929-ben pedig már 250 ezer rádióhallgató volt Magyarországon).
Andrikó István Kossuth-díjas juhász (j) rádiót hallgat ismerőseivel házának tornácán 1956. május 19-én (MTI Fotó: Bereth Ferenc)
Vitéz leveldi Kozma Miklós munkatársai sóváradi Szőts Ernő műsorigazgató (előzőleg már a Telefonhírmondó igazgatójaként dolgozott), Kern Aurél zeneigazgató, Gyarmathy Sándor rendező, Polgár Tibor zongorakísérő, Scherz Ede és Radó Árpád bemondók, Tomcsányi István és Magyari Endre mérnökök voltak.
Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek rádiónyilatkozatot ad az Úri utcai érseki palota udvarán 1956. november elsején (MTI Fotó: Jármai Béla)
1928-tól bővült a stáb: Ódry Árpád lett a főrendező, Somogyváry Gyula a rádiódramaturg tisztét töltötte be. 1931-ben Dohnányi Ernőt nevezték ki fő-zeneigazgatónak. 1931-ben kezdett Filótás Lili, az első női bemondó, őt követte rövidesen a posztra Gecső Sándorné, aki riporterként is dolgozott.
A Budapest1-et 1949-ben keresztelték el Kossuth Rádiónak, a Budapest2-t pedig Petőfi Rádiónak. Ekkor jött létre a Magyar Távirati Irodától különválva a Magyar Rádióhivatal is.
Amerikába első ízben 1932. május 1-jén sugárzott a Magyar Rádió műsort, ez a rövidhullámon 1934. december 23-tól vált rendszeressé.
Bár a televízió megjelenésével a rádiók fokozatosan veszítettek népszerűségükből, kijelenthető, hogy a műfaj reneszánszát éli.
(Híradó)
