Csaknem száz éve, 1931-ben egy érdekes rablógyilkosság történt a Brüsszel és Liège közti vasútvonalon. A támadás áldozata egy magyarországi zsidó (az esettel foglalkozó Origó szerint "magyar férfi"), az elkövetője pedig egy arab bevándorló.



Schwartz Viktor portéja a Tolnai Világlapja 1931. március 11-i számában
Schwartz Viktor kereskedő - merthogy ő halt meg azon a február 27-i napon a vonaton - George Soros nagybátyja volt, ebből is látható, hogy "magyar" származása megkérdőjelezhetetlen...

Az esetről a Nyelv és Tudomány ismeretterjesztő portál számolt be néhány héttel korábban. A vasúti rablógyilkosságról annak idején a hazai sajtóban elsőként a Pesti Napló és a Népszava közölt részleteket az 1931. február 28-i számában. A tudósításokból kiderült, hogy a bűncselekményt egy nappal korábban, a Brüsszel és Liège közti vasútvonalon követték el, amikor egy kalapáccsal agyonverték és kirabolták Schwartz Viktor 27 éves "magyar" kereskedőt, aki Londonból utazott a lipcsei vásárra.



Liège vasútállomása 1905-ben – 1931-ben a városban fogták el Schwartz Viktor gyilkosát

Schwartz azt tervezte, hogy onnan "haza"látogat majd Magyarországra. A Népszava arról is beszámolt, hogy a belga rendőrség letartóztatott egy Muley Aldebuhey ben Ahmed nevű algír bevándorlót, akit azzal gyanúsítottak meg, hogy ő gyilkolt a Brüsszel-Köln gyorsvonaton. A hatóságok nem csak Schwartz megölésével, hanem azzal is megvádolták az arab férfit, hogy pár héttel korábban ugyanezen a vonalon hasonló körülmények között egy másik rablógyilkosságot is elkövetett.




Az algériai gyilkos és zsidó áldozatának ügye valósággal lázban tartotta a magyar közvéleményt, a február 28-i, szombati rövidebb híradások után a vasárnapi lapok már hosszasan boncolgatták a történéseket:

A 8 Órai Újság anyagában arról is lehetett olvasni, hogy az áldozat földi maradványait a Brüsszel és Liège közti vasútvonal egyik pályaudvarának közelében találták meg, borzalmas állapotban. A holttestet átkutatva a belga rendőrök egy Lipcsébe szóló menetjegyet, két londoni bankbetétkönyvet és 200 fontot, illetve egy névjegyet is találtak "Schwartz Viktor, Budapest" felirattal. A szerelvény átvizsgálása után más nyomok mellett megtalálták a gyilkos fegyvert is, ezután a tettes is előkerült.




A Budapesti Hírlap Muley Aldebuheynek elfogásáról a következőket jelentette: a belga rendőrség birtokában volt annak az algírnak a pontos személyleírása, akit alaposan gyanúsítottak azzal, hogy még 1931. február 8-án a kölni gyorsvonaton egy holland kereskedő ellen rablótámadást követett el. Az ugyanezen a vonaton tegnap elkövetett gyilkosság külső körülményeiből azt következtették, hogy a gyilkos ezzel az algírral azonos. A lüttichi pályaudvaron szolgálatot teljesítő két titkosrendőr tegnap este egy embert figyelt meg, akire a körözött személyleírása tökéletesen ráillett. Ők kísérték be a rendőrségre.

Muley Aldebuhey azt állította, hogy Párizsból munkát keresni jött Lüttichbe, ahol egy kis hotelben szállt meg, de mivel munkát nem kapott, aznap este vissza akart térni Franciaországba. A bérelt szobájában a hatóságok rábukkantak arra a magyar újságra, amelynek néhány vértől átázott oldala ott hevert a vasúti fülkében, ahol Schwartz Viktort megölték.

Hiába a bizonyíték, az arab férfi tagadta, hogy ő gyilkolt volna. Csakhogy a rendőrségen jelentkezett egy kávéház tulajdonosa, aki előadta, hogy valaki az elmúlt éjszaka egy bőröndöt hagyott nála megőrzésre. A bőrönd a meggyilkolt Schwartz Viktor tulajdona volt, amelynek kulcsát az algériai bevándorló szobájának egyik fiókjában meg is találták. Amikor mindez kiderült, a gyilkos megtört, és mindent bevallott.

Elmondta, hogy a vonaton szándékosan olyan fülkét keresett, ahol csak egyetlen utas volt. Alvást színlelt, majd amikor észrevette, hogy útitársa elbóbiskolt, a nála lévő kalapáccsal többször lesújtott a fejére.

Szabályosan agyonverte Schwartzot, aztán magához vette az áldozat óráját és tárcáját, a holttestet pedig egyszerűen kidobta a sínekre. Morbid részlet, hogy Mulay Aldebuhey a kereskedő vérét Schwartz saját pizsamájával és zsebkendőjével próbálta meg eltakarítani. A Népszava azt is közölte, hogy a migráns hátterű gyilkos egy 26 éves munkás, aki azzal magyarázta tettét, hogy „éhes volt, és nem volt pénze".

Halálra ítélték

Az újságok természetesen megpróbáltak a nyomára akadni a bestiálisan kivégzett zsidó kereskedő hazai rokonságának, amely nem volt nehéz, mivel Schwartzékat jól ismerték. Egy igen tehetős, közismert budapesti családról volt szó, nem mellesleg egy ügyvédi irodát is működtettek. A 8 Órai Újság munkatársa fel is kereste a Sas utca 27. szám alatti Schwartz irodát, ahol azt az információt kapta, hogy Schwartz Tivadar - Schwartz Viktor bátyja – az előző éjjel váratlanul Belgiumba utazott.

Mint utóbb kiderült, Schwartz Tivadar éppen a lakásában hallgatta a rádiót, amikor felfigyelt arra a híradásra, amely a brüsszel-kölni vonaton lejátszódott bűntényről számolt be. Schwartz Tivadar halálsápadtan ugrott fel a készülék mellől: "Ez Viktor volt! Viktort meggyilkolták!"

Schwartz Tivadar azonnal összecsomagolt, és este 10 órakor elhagyta Budapestet. Néhány nappal később, 1931. március 5-én több magyar újság is röviden beszámolt arról, hogy az ügyvéd azonosította öccsét, Schwartz Viktort. Egy évvel az eset a Népszava 1932. február 28-i számában az olvasható, hogy a "magyar" kereskedő arab gyilkosát halálra ítélték.

Schwartzból Soros

A Budapesti Közlöny 1937. december 4-i számában jelent meg az a tájékoztatás, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara választmánya elrendelte dr. Schwartz Tivadar budapesti ügyvéd családi nevének Sorosra történő megváltoztatását.

Schwartz (Soros) Tivadar az apja George Sorosnak, a meggyilkolt Schwartz Viktor pedig a nagybátyja. Schwartz-Soros féléves volt, amikor nagybátyja a támadásban életét vesztette.

Kapcsolódó: Ennyire holotúlélő Soros: lazán nézte, ahogy elvitték a fajtársait