Amitől tartottunk, sajnos bekövetkezett: a magyarságot, az 1956-os forradalom hősét, Wittner Máriát rendszeresen gyalázó, sértegető Dániel Péter néhány éves kényszertartózkodás után visszajött Izraelből. Visszajött, és nem hazatért, mert az ősatyái földjéről éveken keresztül azt üzente nekünk, hogy végre megtalálta a hazáját, Izraelt, s zsidóként csak is ott képzeli el a jövendő életét. Amint a mintegy két héttel ezelőtti visszajöveteléről szóló hírekre reagálva megírtuk, az ávósivadék Magyarországról a hatóságok hallgatólagos beleegyezésével, tudtával hagyta el az országot Izraelbe a bírósági felelősségre vonás elől meglépve.

Dániel Ásdód izraeli városból – ahol nejével együtt egy új bevándorlók számára fenntartott befogadási központban lakott – hazaérkezése után még durvábban folytatta a magyar nemzeti oldal, Wittner Mária és az őt hallgatólagosan futni hagyó kormány, de főleg a nemzeti szervezetek, személyek sértegetését, gyalázását. Orbán Viktort továbbra is „felcsúti zsebdiktátornak”, míg 1956 hősét többször is újfent „bableveses Marinak” nevezte. Wittner Mária – s vele a forradalom emlékének – meggyalázására még egy fotóshopot is kitett a közösségi oldalára, amelyen a halálra ítélt kezében tartja azt a névtáblát, amelyen a „Bableveses Mari utca” olvasható. Miután a hazai hatóságok hagyták, hogy a terézvárosi Lovag utcában működő Zsidó Ügynökségen szép komótosan intézze az alijával (Izraelbe vándorlással - a szerk.) kapcsolatos ügyeit, miközben peres eljárás volt folyamatban ellene, egy szép napon új bevándorlóként Izraelbe érkezett.

Az igazi hazáját meglelt Dániel Péter
A kártékony bolond zsidó Izraelbe érkezése után táblával a kezében a tel-avivi Pinkász utcában kiállt a magyar nagykövetség épülete elé a következő gúnyos üzenettel: „Orbán és Polt! Kapjatok el, ha tudtok.” Nos, Orbán és Polt urak, tessék, Dániel Péter önként visszajött Magyarországra, önöknek nem is kellett elkapniuk a magyarságot, önöket és Wittner Máriát gyalázó provokátort. Persze, nem kell vele azt tenniük, mint amit az ő ávós zsidó felmenői műveltek a magyarsággal 1945 után, csak érvényesíteni kellene vele szemben a törvény betűit. Végtére is, amikor már tudták, hogy Izraelben van, ezért tetszettek kiadni ellene a nemzetközi elfogató parancsot… Vagy, ha zsidóról van szó, akkor önök ismét letörlik arcukról a köpést, s talán még azt is mondják, hogy „köszönjük szépen”? Megtehetik, csak ezt ne tegyék hozzá, hogy „a magyar nép nevében”.

Üzenet Orbánnak és Poltnak Tel-Avivból
Dániel Péter Fb-bejegyzésén kívül szinte alig jelent meg hír a sajtóban arról, hogy feleségestől együtt visszajött a nácik országába. Ismételjük: kíváncsian várjuk, hogy mit fog lépni, pontosabban Dániel Péterrel szemben is föllép-e majd a törvény szigorával a magyar igazságszolgáltatás. Megközelítőleg olyan szigorral, mint amiképpen magyarokat felfüggesztett börtönre ítélnek, súlyos pénzösszegre bírságolnak a zsidókkal kapcsolatos vélt vagy valós törvénysértések miatt. Gondolunk itt elsősorban a visszatért ávósivadéknak a Wittner Mária elleni gyalázatos megnyilvánulásaira. Vagy a Fidesz továbbra is futni hagyja az 1956 hősét, a saját politikusát ért gyalázkodást elkövető hulladékot? Egyáltalán, a repülőtéren történt lefogása, majd rövid kihallgatása után elrendeltek vele szemben valamilyen korlátozó intézkedést? Még ha nem is olyat, mint például a meghurcolt Budaházyékkal szemben.

Mert azt csak kevesen hiszik el Magyarországon, hogy ez a gyűlölködő provokátor azért jött vissza feleségestől többesztendős izraeli tartózkodás után, mert az édesanyja súlyos beteg. Nemrégiben még láthattuk az édesanyját, amint az izraeli tartózkodása idején a fiával együtt egy jókora Dávid-csillagos zászlót feszít ki. Más szóval, aki ekkora cionista, az alijázik Izraelbe, ahol zsidóként tisztességes állami nyugdíjat kap, még akkor is, ha egyetlen napot nem dolgozott ott, meg lakhatást, s valószínűleg a magyarországinál jobb orvosi ellátást. De vissza lehet jönni egyedül is Magyarországra, csupán arra az időre, amíg az édesanyja jobban lesz. De, amint a saját Fb-bejegyzéséből a napokban megtudtuk, hála Istennek az édesanyja már sokkal jobban van…

Dániel egyik elhíresült Fb-bejegyzése
Dániel Péter tehát nem azért jeridázott (hagyta el Izraelt – a szerk.), miután felélte, kihasználta a zsidó állam által minden egyes új bevándorlónak juttatott, úgynevezett „befogadási kosarat”, mert az édesanyja súlyos beteg Budapesten, hanem azért, mert többéves tartózkodás után rájött, hogy ott ő semmire nem jó, semmire kellő, egy nulla. Nem kellett ő ott politikusnak (pedig nagyon szeretett volna az lenni), egyetlen napot sem szolgált az izraeli hadseregben (habár állandóan izraeli katonákkal fényképeszkedett, velük példálózott), s mivel nem volt állandó megélhetési forrása, képtelen volt megnyugtatóan rendezni a lakáskörülményeit. Magyarán szólva, a körülötte folyt kezdeti cirkusz, felhajtás (előadások a magyarországi származású öreg, magyargyűlölő zsidók klubjaiban, sajtónyilatkozatok az egyre fokozódó magyarországi antiszemitizmusról stb. – a szerk.) lecsengése után a mi csörgősipkásunk szép lassan megértette: Izraelben nem elég csak zsidónak és magyargyűlölőnek lenni, ott valamit le is kell tenni a köz asztalára, mert ott mindenki zsidó.

Nagyon szeretett volna politikus lenni. A fotóshopon éppen Bibivel parolázik
Nem árt újra elolvasni Dániel Péternek az egyik legszélsőségesebb izraeli politikusnak, Avigdor Liebermannak, jelenlegi hadügyminiszternek írt, a Magyarországra történt visszatérésének igazi indítékait megvilágító, sok mindenre választ adó, segítségkérő, az izraeli miniszter Fb-oldalán olvasható levelét:

Nevem dr. Dániel Péter. A magyarországi Budapesten születtem 1969. március 8-án. Hat esztendeje nős vagyok, gyermekeim nincsenek. A középiskolai tanulmányaim végeztével fölvételt nyertem a budapesti ELTE jogtudományi karára. Egyetemi tanulmányaimat summa cum laude kitüntetéssel végeztem. Ezután Magyarországon tizenhat esztendőn keresztül ügyvédként dolgoztam. A feleségem, dr. Dániel Andrea (leánykori neve: Dobos Andrea) szintén jogász. Közös ügyvédi irodánkban együtt dolgoztunk néhány éven keresztül, majd a nejem később ügyvédként dolgozott egy ismert magyarországi vállalatnál.

2008-tól kezdve a jogászi munkám mellett elkezdtem politikával is foglalkozni, mert attól tartottam, hogy a magyar politika a nacionalizmus és a szélsőjobboldal irányába fordul (mindezt írja Dániel Péter az Asszuáni-nagygátat nem is olyan régen lebombáztatni akaró Ávigdor Liebermannak – a fordító). Ügyvédként kivettem részemet abból a jogi folyamatból, amelynek célja a félkatonai, szellemében neonáci, s magát a Nyilaskeresztes Párt folytatójának tekintő Magyar Gárda nevű szervezet törvényen kívül helyezése volt. (Sajnos ez a neonáci szervezet azonban más név alatt gyakorlatilag a mai napig folytatja a tevékenységét!)

Ezután rövid ideig tagja voltam a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak, s a párt országgyűlési képviselőjelöltje is lettem, de nem választottak meg. Miután kiléptem ebből a pártból, 2010-ben, Demokráciánk néven polgári mozgalmat alapítottam, amely tevékenyen kivette részét az Orbán Viktor miniszterelnök diktatúrája elleni küzdelemből. A mozgalmunkhoz 2012 végéig mintegy húszezer tag csatlakozott, kivettük részünket a jelentős ellenzéki tüntetések szervezéséből, s ezen kívül a saját kezdeményezésünkre is szerveztünk tüntetéseket az Orbán-kormány zsarnoksága, a kormány demokráciaellenes, romboló intézkedései, a magyarországi szélsőjobboldali szervezetek (Jobbik, Magyar Gárda) és az antiszemita jogsértések ellen. Mi voltunk a legfontosabb szervezői az úgynevezett Dávid-csillagos tüntetésnek is a Magyar Parlament épülete előtt.

Stratégiai szövetségeseink voltak az olyan jelentős, demokratikus pártok és szervezetek, mint például a Szocialista Párt (MSZP), a Demokratikus Koalíció (DK), illetve mozgalmak, mint például a Szolidaritás és a Milla. Jómagam is részese voltam néhány nagy érdeklődést kiváltó tevékenységnek, engedetlenségi mozgalomnak, amelynek jóvoltából például nevetség tárgyává tettem a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát, a kormányzó Fidesz pártalkotmányát.

Több száz cikket írtam, s egy Kereki nevű faluban pedig vörös festékkel öntöttem le Horthy Miklós szobrát, majd táblát helyeztem rá a következő felirattal: „Tömeggyilkos, háborús bűnös” (írja mindezt Dániel az izraeli hadügyminiszternek – a fordító).

Az orbáni diktatúra jó néhány jogi eljárást kezdeményezett ellenem politikai és közösségi tevékenységeim miatt. Kizártak az Országos Ügyvédi Kamara soraiból (azt persze nem írja, hogy Wittner Mária leprostizása miatt – a fordító), ami által lehetetlenné vált a mindennapi megélhetésem. Időközben a magyar neonácik, az újnyilasok és a szélsőjobboldali szervezetek többször is megfenyegettek, megtámadtak, s amiért végül a hatóságok elrendelték a rendőrségi védelmünket. A magyar és a nemzetközi hírközlő eszközök egyaránt hírt adtak ezekről a támadásokról, például arról, amikor az Andrássy úton és a Hősök terén meg akartak lincselni a több száz szélsőjobboldali ember részvételével lezajlott antiszemita pogromok folyamán (hoppá! - a fordító). Nemrégiben pedig az egyik labdarúgó-mérkőzésen kibontottak egy tíz méteres transzparenst, amelyre ez volt írva: „Dániel! Vár rád a Duna, hív a MÁV!”. A holokauszt-emlékműre meg azt írták, hogy nemsokára meg fogok dögleni.

A pontos lakcímünk több neonáci fórumon is megjelent a házunk fényképével és a GPS-paramétereivel együtt. Ennek következtében gyakran kizárólag a rendőri védelem volt képes megakadályozni az ellenem és a feleségem ellen irányuló támadásokat. Magyarországon lehetetlenné vált a létünk. Többé már nem dolgozhattunk ügyvédként, s ezzel mindketten elveszítettük a megélhetési forrásunkat.

Végül is úgy döntöttünk, hogy végleg elhagyjuk Magyarországot (elegánsan elhallgatja, hogy az igazságszolgáltatás elől lógott meg – a fordító), s ezután Izraelben kívánunk élni. Az elsődleges oka ennek az, hogy zsidók vagyunk, amire nagyon büszkék vagyunk. Nagyon tudatában vagyunk ennek, s erről nagyon nyíltan beszélünk, s végül is ez az oka annak, hogy támadtak bennünket, elsősorban a magyarországi jobboldal. Izraelben akarunk élni.

Segítséget kérünk az Izraelben történő befogadásunkhoz, beilleszkedésünkhöz, azért, hogy meg tudjunk élni, a képzettségünknek és tehetségünknek megfelelő munkát találhassunk. Sajnos az elmúlt években történtek miatt nehéz a gazdasági helyzetünk.

Azzal a kéréssel fordulunk Önhöz, hogy fogadjon minket, s részletesen elmondhassuk Önnek, milyen képzést, segélyt kérünk az Izraelben megteendő első lépéseinkhez.

Várjuk a pozitív válaszát, s azt, hogy segítsen nekünk beilleszkedni az izraeli társadalomba, s abban, hogy találjunk megfelelő munkát. Szeretnénk hűséges polgárai lenni Izraelnek, országunknak, s képességeinknek megfelelően hozzájárulni a fejlődéséhez.

Előre is köszönöm a gyors válaszát.

Üdvözlettel,

Dr. Dániel Péter
tel.: 054-682-4641

Dániel Péter tehát visszajött Magyarországra, hogy ott folytassa küzdelmét a magyar fasizmus, nácizmus és az újnyilasok ellen, ahol évekkel ezelőtt abbahagyta. Már ki is tette a Fb-oldalára, hogy mennyire elítéli Orbán Viktor Horthy Miklóst megdicsérő szavait, meg azt, hogy a zsidó világ vezetői elítélik a „tömeggyilkos” néhai kormányzó felmagasztalását.

Ez nem a tel-avivi, Dániel Péter tulajdonában levő üzlet – a háttérben egy pékárubolt
Ismételjük, másodszor is: kíváncsiak vagyunk arra, hogy hatóságaink, a független bíróságunk Dániel Péterrel szemben is merészelnek-e majd olyan határozottan eljárni, amiképpen teszik azt szinte naponta – többnyire zsidó elvárásoknak megfelelően - a magyarok ellen?

(Kuruc.info)