Provokatív politikai film a Jupiter holdja, de elsősorban nem a magyar kormánynak üzen, hanem minden európainak, mert a menekültválság európai probléma – mondta pénteken Mundruczó Kornél filmrendező a "magyar" versenyfilm díszbemutatója előtt a 70. cannes-i fesztiválon tartott sajtótájékoztatóján.

A magyarországi rendező ötödik alkalommal kapott meghívást a világ legrangosabbjának kikiáltott, valójában belterjes filmfesztivál hivatalos programjába, ahol a Jupiter holdja 18 játékfilmmel versenyez a fődíjért, az Arany Pálmáért.

Mundruczó Kornél (b) és aki adóforintjainkat ezért a hazánkat szemen köpő filmért a zsebébe tömte

A látványos és pörgő ritmusú kétórás alkotás főhőse egy "menekülő szír fiú", Aryan (Jéger Zsombor), akit meglőnek a jelenlegi szerb-magyar határon, de ő nem sérül meg, hanem csodálatos módon repülni kezd. A menekülttábor meghasonlott orvosa, dr. Stern Gábor (Merab Ninidze) azonnal üzletet lát a fiú képességében és útlevelet ígérve neki kicsempészi őt, miközben az idegenrendészeti hatóság egyik vezetője (Cserhalmi György) személyesen veszi őket üldözőbe.

Mundruczó Kornél a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy nem egyszerűen egy menekültfilmet akart csinálni, hanem az előző, a Fehér Isten című filmjéhez hasonlóan különböző nézőpontokból akarta megvizsgálni ugyanazt a történetet. A Jupiter holdja saját mellébeszélése szerint elsősorban a hittel és a megváltással kapcsolatos kérdésekre keresi a választ több szempontból.

A főhős Mundruczó szerint ugyanúgy értelmezhető szuperhősként, mint angyalként, de a film nem ad rá egyértelmű választ, mert nem tudható előre, hogy a néző elhiszi-e a csodát, amit lát vagy sem. Ezért nehéz műfaji címkét is a filmre ragasztani Mundruczó szerint, akit elsősorban a gyerekkorában olvasott magyar és szovjet fantasy és sci-fi történetek inspiráltak arra, hogy egy nagy akciófilm mögé rejtse azokat az alapvető kérdéseket, amelyek foglalkoztatták.

Magyarország rossz példa

A rendező hangsúlyozta: jóllehet a történet Budapesten játszódik, alapvetően az "európai identitás" a film témája, azt a kérdést feszegeti, hogy mit jelent ma Európa és hova jutott az elmúlt évezredben.

A "menekültválság" szempontjából Mundruczó szerint “Magyarország rossz példa, de ez a példa bárhol elterjedhet”. Véleménye szerint Magyarország ugyanakkor “belülről nem olyan fekete-fehér, mint amilyennek kívülről látszik”, s az igazi probléma inkább az, hogy Kelet-Európában elvesztettük a tudásunkat arról, hogy mit is jelentett valóban Európa. Szerinte azonban ez nem tipikusan magyar gond, hiszen amikor külföldön dolgozik, mindenhol ezzel találkozik. “Ez az, ami személy szerint igazán nyugtalanít” – mondta.

Hazánk elleni kritikaként is értelmezhető

Mundruczó újságírói kérdésre nem tagadta, hogy a film értelmezhető hazája politikai és társadalomkritikájaként, ugyanakkor nem csak ez a film célja. “Igen is meg nem is” – fogalmazott. Arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben az újságíróknak vagy a politikusoknak megvannak a "menekültválságra" a meggyőződésük szerint adandó bal-, jobb-, vagy szélsőjobboldali válaszaik, ő egy “politikailag inkorrekt” filmet akart csinálni, amelyben olyan dolgokat tett egymás mellé, amilyeneket nem szokás, mégpedig azért, hogy új kérdéseket tegyen fel a nézők számára.

A Jupiter holdja című filmet a magyar közönség június 8-tól láthatja a mozikban az Intercom forgalmazásában.

Az alkotás magyar-német koprodukcióban készült a Proton Cinema gyártásában, és a Magyar Nemzeti Filmalap 697 millió forint értékű támogatásával. A filmet támogatta az Eurimages, a ZDF-ARTE, a Mitteldeutsche Medienförderung, a Medienboard Berlin-Brandenburg és az NRW.

A film főszerepeiben Jéger Zsombor, Merab Ninidze, Cserhalmi György és Balsai Móni látható. A forgatókönyvet Wéber Kata írta, az operatőr Rév Marcell, a vágó Jancsó Dávid, a látványtervező Ágh Márton, a zeneszerző Jed Kurzel.

(MTI nyomán)

Kapcsolódó: Még a németek se kérnek Saulékból, de nálunk persze orrba-szájba vetítik