Az alábbi felvezető szöveg hangzott ma el az M1 méltatlanul rövid, öt percet sem kitevő összeállításában:
Ma van a Hűség Napja. 95 éve, 1921-ben ezen a napon tartották a soproni népszavazást, amelyen a város és környéke Magyarország mellett döntött.
A mai Burgenland tartomány területét a trianoni békeszerződés Sopronnal együtt Ausztriának ítélte, de a magyar kormány a béke aláírása után másfél évvel elérte, hogy a város és nyolc Sopron környéki falu maga dönthessen sorsáról.
Sopron ma a leghűségesebb város címet viseli, a mai napot pedig tizenöt éve az első Orbán-kormány nyilvánította országos emléknappá.
Megszólaltatják a Soproni Múzeum igazgatóját is, sajnos ő sem pótolja a hiányosságot, mentségére legyen mondva, nem ismerhette a felvezető szöveget (és valószínűleg arról sem tudott, hogy ennyiből áll a teljes "megemlékezés"), ettől függetlenül azonban megemlékezhetett volna azokról, akinek a népszavazás köszönhető volt.
Mert hazudnak a köztévében: az első Orbán-kormány kötelező említése mellett olyan érdemeket tulajdonítanak kizárólagosan az akkori kormánynak, ami kimeríti a történelemhamisítás kategóriáját. A népszavazást ugyanis nem ők kényszerítették ki, hanem azok az életüket kockáztató vagy éppen áldozó hősök, akikről egyetlen szó sem esett.
Hogy is volt ez?
Még a szélsőjobboldalisággal a legkevésbé sem vádolható Wikipédia szócikke alapján is nyilvánvaló az események menete:
A trianoni döntést Horthynak hatalma megtartása érdekében el kellett fogadnia. Ez azzal is járt, hogy Nyugat-Magyarország egy részét, beleértve Sopront és a környékét is át kell adni az osztrákoknak. Ennek időpontját a Nagykövetek Tanácsa 1921. augusztus 29-ére tűzte ki. A magyar kormány sohasem tett le arról a reményről, hogy a nyugat-magyarországi területek átadásáról szóló döntést megváltoztassa, és megkísérelte, hogy elfogadtassa az osztrák féllel elképzelését, hogy a kérdést népszavazás útján rendezzék. Ezt Renner osztrák kancellár következetesen visszautasította. 1921 januárjában az osztrák nemzetgyűlés törvényt fogadott el, hogy a Magyarországról átkerült terület Burgenland néven önálló tartomány lesz majd.
Prónay ekkor újabb különítményt szervezett, melyet Rongyos Gárdának hívtak. (...)
1921. augusztus 28-án kezdődött meg a felkelés a mai Burgenland és Sopron-környék területén. A felek Ágfalvánál ütköztek meg, Héjjas 120 embere (az Alföldi-brigád) keveredett tűzharcba az osztrák csendőrökkel. A rongyosok gerillaharcot folytattak az osztrákokkal, így lehetetlenné vált, hogy Ausztria birtokába vegye a neki ítélt területet. Soprontól keletre minden faluban voltak felkelők. (...)
Horthy Gömbös Gyula későbbi miniszterelnököt nevezte ki nyugat-magyarországi kormánybiztosnak, feladata az önállósuló felkelők megrendszabályozása. Mind Héjjas, mind Friedrich megtagadja az utasítását, hogy vonuljanak vissza. Úgy tűnt, Prónay egymaga akarja megvalósítani a Sigray-Lingauer tervet, miszerint, ha a magyar kormány kiegyezne Ausztriával, lemondva ezzel a Nyugat-Magyarországról, a felkelők önálló államot hoznak létre Lajtabánság néven. (...)
1921. október 3-án Nyugat-Magyarország az antant fennhatósága alá került (az antant adta volna át a területet az osztrák félnek), így 1921. október 4-én Prónayék kikiáltották a terület függetlenségét.
"Nyugat-Magyarország megmentése érdekében megteremtettem a független Lajtabánságot." - írta Prónay visszaemlékezéseiben az 1921. évi nyugat-magyarországi eseményekről. (...)
Az antant felszólította a magyar kormányt, hogy vonja ki a harcoló csapatokat, amely ezt bár nem tette meg, de az önálló Lajtabánságot sem ismerte el. A helyzet megoldására 1921. október 11–12-én a két fél olasz közreműködéssel Velencében tárgyalni kezdett, Magyarország vállalta a felkelők visszavonását.
Nyugatmagyarország összes közbiztonsági szerveinek parancsnoka – Sopron. 1080 szám /1921.
Méltóságos br. Prónay Pál m. kir. alezredes úrnak, Felsőőr.Sopron, 1921. szeptember 18-án.
Gróf Bethlen miniszterelnök úr ı nagyméltósága parancsából fölszólítom Alezredes Urat, hogy Nyugat-Magyarország azon területét, mely a trianoni békeszerzıdés értelmében Ausztriának átadandó volna, haladéktalanul hagyja el.
Hegedős Pál altb. s. k
Sopron és környéke hovatartozásáról népszavazással döntöttek, ezzel az új állam meg is szűnt.
Eddig a Wikipédia-szemle. Most pedig, ha már a "köz"tévé képtelen volt rá, vagy inkább gyáva volt hozzá (merthogy akkor már bármelyik zsidónak eszébe juthat az úgynevezett fehérterror), emlékezzünk meg mi a Sopront és környékét a magyar hazának megmentő rongyosokról és vezetőjükről, Prónay Pálról Lipusz Zsolt kollégánk két korábbi írásával, valamint a Kárpátia dalával:
- Prónay Pál, az elfeledett hazafi
(Kuruc.info)
Egy további kapcsolódó: Az 1921-es nyugat-magyarországi felkelés
