Bár a szakma évtizedek óta hangoztatja, máig nincs hatékony nemzetstratégia az öngyilkosságok számának csökkentésére. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint Európában Magyarországnál csupán Litvániának rosszabbak az öngyilkossági mutatói. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakértők a közösség szerepét hangsúlyozták, az emberek ugyanis gyakran túlságosan is közömbösek a jelenséggel kapcsolatban, pedig az idegrendszeri és mentális zavarok az európai népesség 38 százalékát érintik.

Évente több mint 800 ezer ember vet véget életének, és még ennél is többen vannak, akik öngyilkosságot kísérelnek meg – derül ki a WHO legfrissebb statisztikai elemzéséből, amely a 2012-es adatokat összegzi. Ezek szerint Európában Magyarország a második legrosszabb mutatókkal bír. Nálunk ugyanis akkor 25 öngyilkosság jutott százezer emberre, ennél egyedül Litvániának vannak elkeserítőbb adatai, ott ugyanis ez a szám 34. A legjobb helyzetben Szaúd-Arábia van: mindössze 0,3 öngyilkosság jutott százezer emberre, Európában pedig Görögország található előkelő helyen 4,9-es mutatóval, de a mediterrán országok közül Olaszország (6,4) és Ciprus (5,1) is jól szerepel. Ahhoz, hogy csökkenjen azoknak a száma, akik önkezükkel vetnek véget életüknek, vagy ezzel próbálkoznak, a WHO szerint hatékony, tényekre alapuló beavatkozásokra volna szükség a teljes népesség és az egyén szintjén is.

Nem létezik semmiféle nemzetstratégia

Lehóczky Pál pszichiáter, a Magyar Pszichiátriai Társaság korábbi elnöke arról beszélt a lapnak, hogy 1989 óta megfeleződött az öngyilkosságok aránya, de továbbra sincs semmiféle nemzetstratégia a prevencióra, nincs országos mentálhigiénés, a lelki egészség védelmét szolgáló program, bár ennek kialakítását a WHO is szorgalmazta, javaslatcsomagot is összeállítottak a témában. – Az idegrendszeri és mentális zavarok az európai népesség 38 százalékát érintik, minden harmadik ember küzd ilyen problémával – hívta fel a figyelmet a szakember. Kiemelte: az öngyilkosságot elkövetőkön belül a depressziósok aránya magas, így az ilyen betegséggel küzdők kezelése nagyon lényeges a megelőzés szempontjából. Szerinte javítani kellene a szakemberhez fordulások arányát, mert a mentális zavarokkal küzdők több mint 50 százaléka nem jut el a megfelelő helyre. A kezeletlen depressziósok között pedig magas az öngyilkossági arány.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisa rendelkezik hazánkra vonatkozó, a WHO-nál frissebb adatokkal. Eszerint kismértékben csökkent az öngyilkosságok száma 2012 óta, akkor ugyanis 2350 ilyen esetet dokumentáltak, míg 2013-ban ez a szám 2093, 2014-ben pedig 1927 volt. Tavaly a KSH adatai alapján 1870 ember oltotta ki életét önkezével. Magyarországon egyébként 2000 és 2013 között 34 százalékkal csökkent az öngyilkosságot elkövetők aránya, bár nemzetközi viszonylatban még így is kiugróan magas a magyarok arányszáma. Három és félszer annyi férfi vetett véget önkezével életének, mint nő, a leggyakoribb módszer az akasztás volt.

Segít a család és a vallás

A pszichiáter beszélt arról is, hogy a depressziósok környezete gyakran nem ismeri el ezt a betegséget, pedig ugyanolyan kezelendő állapot, mint egy csonttörés. – A különféle veszteségek növelik az egyénben a feszültséget, ennek kezelésében kiemelt szerepe van a közösségnek. Kopp Mária magatartás-kutató több vizsgálatban is kimutatta, hogy a közösségben megélt vallásosság és egy jól működő család védelmet jelent a mentális zavarokkal szemben. Az is fontos volna, hogy többet tudjanak erről a betegségről az emberek, legyenek tisztában a kockázati tényezőkkel – mondta Lehóczky Pál.

Zonda Tamás neurológus, pszichiáter és elismert öngyilkosság-kutató is hasonló nézeteket vall. Arról beszélt: húsz éve hangsúlyozza, mennyire fontos volna egy öngyilkosság-prevenciós stratégia, nemzeti program létrehozása, de erre máig nem került sor. – Javítani kellene a mentálisan sérült emberek ellátásán. A magyar társadalom is közömbös e témával kapcsolatban, össztársadalmi edukációra lenne szükség, a médiának is kulcsszerepet kell szánni – mondta a kutató.

Az idősek és a középkorú férfiak is veszélyeztetettek

Szerinte a legnagyobb öngyilkossági arány a 75 év felettieknél jellemző, de a 45–55 év közötti férfiak esetében is kiemelkedő ez a szám. Az esetek 60 százalékában van szó valamiféle mentális problémáról. Úgy vélte, némi fenntartással kell kezelni a WHO ismertetett adatait, az országok ugyanis gyakran összevissza közlik az eredményeiket, ezért nem feltétlenül megbízhatók a számok. Az azonban vitathatatlan, hogy hazánk az előfordulások tekintetében a lista előkelő helyén szerepel. (Ahogy arról Zonda Tamás tájékoztatott: az általa már megismert 2014-es WHO-adatok alapján a hatodik helyen állunk Európában.) Megjegyezte azt is, bár túlzott optimizmusra nincs okunk, az elmúlt húsz évben folyamatosan csökkent az öngyilkosságok száma.

Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123-as vagy a 06-80/820-111-es telefonszámot!

(MNO)