Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg fideszes polgármestere - mint ahogy azt illik - megemlékezett a trianoni tragédiáról június 4-én. Egy részlet Fb-oldaláról:
"96 évvel ezelőtt, 1920. június 4-én íratták alá Magyarországgal a trianoni békediktátumot, amely felszabdalta ezeréves határainkat, elcsatolta hazánk kétharmadát (Felvidéket, Kárpátalját, Erdélyt, Délvidéket, Vajdaságot, Muraközt és Őrvidéket), valamint elválasztott tőlünk három millió magyar testvérünket, akiktől több helyen elvették a nevüket, a nyelvüket, a hitüket, a múltjukat, a hagyományaikat és a jövőjüket. De a magyarság ezt a csapást is túlélte a Kárpát-medencében és ezután is túlélünk mindent, ha összefogunk! Ahogy Wass Albert írta: "Jó emlékezni arra, amin keresztülmentünk. Az ilyen emlékezésben erő van mindig, és bizonyságtevés csüggedések ellen. S van benne bölcs tudása annak, ami emberi megpróbáltatások fölött magasan lebeg, és méltóságos tisztán. Isteni igazságnak. Mely abban áll, hogy élünk. Mégis élünk. És süt reánk a nap.” Éppen ezért a trianoni békediktátum évfordulója a Nemzeti Összetartozás Napja!"
A barackfa narancsöntetével beborított lezárás émelyítését leszámítva igen korrekt módon tette mindezt. Még egy fényképet is csatolt a városi koszorúzásról, melyen balról a másodikként látható sujtásos öltözetben, a Hősök kertjében június 4-én, délután 5 órakor kezdődő rendezvényen.
Balaicz Zoltán június 4-én
Mint ahogy az várható volt, "magyarkodását" kompenzálnia kellett, de még egy fideszestől is meglepő volt Balaicz Zoltán gyorsasága.
Alig telt el ugyanis néhány óra a trianoni koszorúzás és a Wass Albert-idézet után, június 5-én délelőtt már levedlette a fideszes polgármester a kényelmetlen ruhadarabokat, és együtt holokausztozott a "túlélőkkel" az épp aktuális holonapon.
Balaicz Zoltán június 5-én
A Zaol tudósításából megtudhatjuk, hogy az egyik szónok, Siklósi Vilmos, "túlélők gyereke", aki természetesen a megbékélést, kölcsönösséget, egymás megismerését stb. hangsúlyozta a rendezvényen, megköszönvén a városvezető részvételét, mintegy hálából finoman jelezte, hogy azért mégiscsak "nehéz elfogadni néhány egerszegi jelenséget". Ezek közé sorolta a Teleki Béla alispánra (valójában Zala megye főispánja volt - a szerk.) emlékező portrétáblát, valamint a szintén köztéren álló Árpád-sávos zászlót. Ugyanakkor köszönettel vette a polgármester levelét, amely a "sokszor megrongált" holokauszt-emlékmű mihamarabbi felújításáról értesítette a hitközséget.
Az alig néhány órával korábban még díszmagyarban trianonozó Balaicz Zoltán polgármester személyes indíttatásával ismertette meg a hallgatóságot: huszonegy évesen látta a Napfény íze című filmet, amely egy zsidó olimpiai bajnok elpusztítását idézte fel. Az akkori egyetemistára ez mély hatást gyakorolt, de történelemszakosként is tájékozódott a város zsidó polgárságáról, annak tragédiájáról. „Az antiszemitizmus a gyűlölködő és sikertelen emberek betegsége”, idézte a film kulcsmondatát. A város vezetője egymás kölcsönös megbecsülését hangsúlyozta záró szavaiban.
Olyan kevés idő volt az átöltözésre, hogy a nemzetiszínű karszalag pl. kabbala karkötőre való lecserélése elmaradt - néhány temetőfelújítással és botlatókő-letétellel talán kompenzálható
Igazságtalanok lennénk, ha nem ismernénk el ezt a szinte már művészi szintre fejlesztett, tökéletes átváltozást, mely alig néhány órát vett igénybe.
(Kuruc.info)
