Fénykép: Wikipédia
Kik a legaktívabb drogfogyasztók? Hányan halnak meg évente kábítószer-fogyasztás következtében Magyarországon? Milyen statisztikában vezetünk Európában? Honnan jön a drog? Mi jelenthet megoldást? Minden kérdésünkre választ kaptunk Zacher Gábor toxikológustól.

A kábítószernek nincs színe és politikai irányzata – szögezte le Zacher Gábor toxikológus a Jobbik Ifjúsági Tagozat által szervezett előadáson. A szakember azt is hozzátette, a drog kizárólag az üzletről és pénzről szól, amíg van rá kereslet, addig mindig lesz eladó is. Azt is megtudtuk, például a biofű éves forgalmát 300 millió dollárra becsülik. Nagy problémát jelent, hogy az emberek a kábítószerről alkotott véleményüket a média alapján alakítják, pedig az onnan szerzett ismeretek nem az átlagról szólnak, ott csak a legrosszabb hírekkel találkozhatunk, ezért valódi mély tudást nem szerezhetünk a droggal kapcsolatban, hiszen a bulvár szenzációhajhász anyagaival szemben a komoly, szakmai interjúk, beszélgetések csak kevesekhez jutnak el. Zacher Gábor szerint így nehéz valódi változást elindítani.

A toxikológus a Magyarországi kábítószerhelyzetet három részre osztotta: a rendszerváltás előtti időkre, amikor még alig-alig használtak tudatmódosító szereket, a ’89 utáni időkre, amikor megnyílt a piac, megjelent az aktívabb szerhasználat, majd 2008 környékén egy újabb változás történt, megjelentek a dizájnerdrogok.

Három és fél naponta újfajta drog kerül a piacra

Statisztikák szerint a magyar lakosok 40 százaléka kipróbált már valamilyen tudatmódosító szert, azonban ez a szám kisebb, mint más országokban. Csehországban, Szlovákiában például 50, Dél-Európában 60, a briteknél 70, az oroszoknál pedig 85-90 százalék. „Magyarország droghelyzet tekintetében ugyanott helyezkedik el a világban, mint a foci területén” – közölte a toxikológus.
A szakember szerint komoly problémát jelent, hogy ma egy szerről nem lehet tudni, hogy milyen hatóanyagot tartalmaz, egyre több kombinált készítmény jelenik meg, ez még inkább növeli a bizonytalanságot. A drogok terén nagyon gyors az innováció, amíg 2010-ben még leginkább „hagyományos” kábítószereket használtak, addig manapság legtöbb esetben ismeretlen anyagokkal élnek. „2014-ben 101 új szer jelent meg a piacon, vagyis három és fél naponta egy. Napjainkban ezeknek a drogoknak Kína fő előállítási helye, ahol mindez állami szemhunyás mellett történik. Nagyon magasan kvalifikált vegyészek, orvosok, szakemberek »dolgoznak« rajta, például egy vegyi üzemben, ahol többféle legális anyagot gyártanak (fürdősó, szappan, mosószer), van két labor, ami csak a tudatmódosítókra »szakosodott«.”

Négy év hátrányban

„Egy új anyag az előállítása után körülbelül három hét alatt jut el Európába a Selyemúton. Onnantól kezdve, hogy a szer belépett az Európai Unióba, 24 óra elteltével bárhol ott lehet. Sem a hatóság, sem a szakemberek nem tudnak róla semmit. Úgy szerzünk róla tudomást, hogy egy használó lebukik vagy kórházba kerül, vér- és vizeletetmintát vesznek tőle, és az eredményekből lehet következtetni arra, hogy ez az anyag már ismert az unióban vagy sem. Körülbelül négy évnek kell eltelnie ahhoz, hogy mi, szakemberek az adott drogról kellő medicinális ismerettel rendelkezzünk, és el tudjuk mondani, hogy milyen hatást gyakorol a szervezetre. Olyan mértékű az innováció, hogy soha nem fogjuk utolérni a piacot. Négy év lemaradásban van a szakma. E tekintetben sokkal többet ér, ha az orvosi könyvek helyett olyan portálokat olvasunk, ahol maguk a drogfogyasztók osztják meg saját tapasztalataikat. Minket nem az érdekel, hogy a gyerek milyen anyagot használ, hanem az, hogy milyen klinikai tünetei lesznek tőle” – hangsúlyozta Zacher Gábor.

Sinkovics Szilvia teljes összefoglalóját az e heti Barikádban olvashatja. Keresse az újságárusoknál vagy a http://www.dimag.hu/magazin/Barikad oldalon!