A valós és alaptalan elméletek terjedését nagymértékben segíti az internet, a közvélekedést és a tudományos megállapításokat eközben egyre mélyebb szakadék választja el egymástól – állítja a szegedi konteó-konferencia szervezője.
A konteó kifejezés eredete homályba vész, bár Tóth Tibor (azaz Tiboru) állítja, hogy elsőként ő használta blogjában. Tartalma világosabb: a konspirációs teóriák kifejezés rövidítése. Ám ennél többet jelent, beletartoznak az összeesküvés-elméletek, a magyarság származásáról alkotott elképzelések is.
Nem vagyunk rokonok a finnekkel...
...a többi között erről is szólt egy Szegeden rendezett kétnapos konferencia. A különféle hiedelmekről tartott eszmecsere megállapításai sokaknak nehezen elfogadhatók, de a vitatható tézisek között egyetlen vitathatatlannak látszó mégis akad: a magyarság nem a finnekkel rokon nép. A nyelvrokonság ugyanis nem azonos az antropológiai egyezéssel.
A kijelentés érdekessége, hogy sokáig ez a rokoni kapcsolat képezte a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos álláspontját. A Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsora a konferenciát szervező kutatóval, Povedák Istvánnal készített interjút.
Rendre felmerül a kérdés: kik vagyunk?
Minden országban másfajta összeesküvés-elméletek válnak dominánssá. Nálunk a földönkívüliek, a politikusgyilkosságok elméletei nem váltak olyannyira meghatározóvá, mint például Amerikában.
Magyarországon az identitáshoz, az újraépítéshez kötődő elméletek kapnak nagy hangsúlyt. 1989 után újra meg kellett határozni, hogy mit jelent magyarnak lenni, s ennek rengeteg útja-módja figyelhető meg. Voltak köztük olyanok, amelyek részben egyfajta sértettségből, kisebbségérzetből, megalázottságból fakadtak. Mindenesetre az utóbbi néhány száz évben rendre felmerült a kérdés, hogy kik vagyunk: finnugorok, hunok vagy sumerek - magyaráz a kutató.
Az interneten bárki önjelölt tudóssá válhat
A két világháború között a turáni eredet vált divatossá. A világháború után az ezt valló ideológusok egy része emigrált, s a nyugati világban kihasználták annak lehetőségét, hogy szabadon terjeszthetik nézeteiket. 1989 után az emigrációban élő önjelölt kutatók visszatértek Magyarországra, s az „identitásrekonstrukció” egyik ága felkarolta őket. A könyvpiac liberalizálásával már nem cenzúrázták az ilyen témájú kiadványokat sem, és százával jelentek meg könyvek a témában. Az internet elterjedésével pedig bárki önjelölt tudóssá válhatott, kifejthette a nézeteit, saját honlapot hozhatott létre, amelyhez egyre többen csatlakoztak.
A népszerű tudományosság megalkotta saját eredetmítoszait
2004-2005 körül, az internetforradalom idején ugrott meg jelentősen ezeknek az ideológiáknak a jelenléte a magyar társadalomban, olyannyira, hogy népszerűbbé válnak, mint az akadémiai tudományosság.
A populáris tudományosság komplex ellenkultúrát hozott létre, amely megalkotta saját eredetmítoszait. Gyakran egymásnak teljesen ellentmondók – például a szíriuszi, az etruszk, a japán, a sumer eredet –, egyetlen közös azonban van bennük: mindegyik kizárja, hogy a magyarok a finnugorokkal lehetnek rokonságban. A magyarságot a legősibb, kiválasztott népnek tartják, amelynek írása is a legősibb a világon, s e nép a legősibb tudás birtokosa.
A jelenség egyik fő magyarázata a kisebbségi érzés, a magyar történelem kataklizmái, amelyek zavart okoztak a magyar identitásban is, magyarázta Povedák István.
A magyarság történelmét újraértelmező mítoszok és az összeesküvés-elméletek ugyanúgy működnek, mint a mesék: kizárólag jók (a magyarság sorsát javítani igyekvők) és rosszak (a magyarságot elárulók) szerepelnek bennük, árnyalt karakterek nincsenek. Ezek a mítoszok nem maradnak meg a mesék szintjén, ideológusaik a tudományosság kizárólagos képviselőinek tartják magukat, s azt állítják, az Akadémia szövetkezett ellenük, hogy elhallgattassa őket, fűzte hozzá Povedák István.
(Kossuth Rádió nyomán)
