Péntek délután a Népszava honlapja adta hírül, hogy az elmúlt hetekben huszonöt külföldi kiadó vásárolta meg Gárdos Péter Hajnali láz című szerelmes regényének kiadási jogait. A Libri Kiadó igazgatója közölte, hogy a 2015-ös londoni könyvvásár óta „példátlan érdeklődés kíséri” a könyvet, s tudomása szerint „eddig egyetlen magyar könyv jogai sem keltek el a Hajnali lázéhoz hasonlóan magas összegekért”. Halmos Ádám, a zsidó kiadó igazgatója bízik abban, hogy 2016 tavaszán Gárdos nevétől lesz hangos a világ.
Zsidó regény akciósan - mi kell még?
Az 1948-ban született Gárdos Pétert nem túlságosan jelentős filmrendezőként ismeri a hazai mozilátogató. Első és máig egyetlen regénye, a Hajnali láz 2010-ben jelent meg, s most a Libri új kiadásban dobja piacra. Ez azért érdekes, mert még a 2010-es kiadás sem fogyott el.
Gárdos regényéből egyébként film is készült (magyar-svéd-izraeli koprodukcióban), természetesen ő maga rendezte. A Népszava cikke szerint az alkotás jövőre kerül a mozikba, s én nagyon remélem, ez a remekmű is akkora diadalt arat majd, mint a Saul fia. Hiszen Magyarország a holofilmek poszt-holokauszti termőföldje.
A Libri Kiadó honlapján az alábbi ismertető szöveg olvasható a regény címlapja mellett:
Meghalni most? Amikor az élet elkezdődhet végre? Amikor a szerelem beköszönhet? Svédország, 1945. Országszerte koncentrációs táborokból szabadult embereket ápolnak. A huszonöt éves Miklóst újra halálra ítélik: az orvos hat hónapot ad neki. De Miklós élni akar. Levelet ír 117 magyar lánynak, akik annak idején földijei voltak, s most itt vannak valamelyik rehabilitációs táborban. Feleséget keres, akivel odahaza elkezdheti az életét. Kedves Nóra, kedves Erzsébet, kedves Lili, kedves Zsuzsa, kedves Sára, kedves Szeréna, kedves Ágnes, kedves Giza, kedves Baba, kedves Katalin... Reggeltől estig ír - levelet, verset, cikket -, fordít, a hazai híreket lesi és várja a gyógyulást. És hamarosan rátalál az igazira. Mint aki megtáltosodott, úgy sodorja magával a tizenkilenc éves Lilit, hogy legyőzve szorongásait és kísértő álmait, nekiinduljon ő is új életük, az igazi élet felépítésének. A regény szerelmük szárba szökkenését meséli el, miközben az erőfeszítések, az árulások, az igaz és hamis barátságok szövevényei az olvasót is végleg magukkal ragadják. A Hajnali láz - nagy szeretettel, feszes mondatokban és erős képekben megírt igaz történet - az élet szerelmes regénye.
Gárdos Péter „poszt-holokauszt szerelmi regény”-ként definiálta művét, ami magyarul azt jelenti, hogy a történet 1945 után játszódik. Ez ebben a történetben az egyedi és a kivételes, a poszt-holokauszti típusú szerelem. Ilyen szerelem ugyanis két nem zsidó között nem szövődhet.
Gárdos Péter regényét természetesen nem olvastam. Azt sem tudtam, hogy létezik a könyv, hogy már öt éve kiadták, hiszen egy nem túl neves kiadó jelentette meg. Most azonban kedvet kaptam hozzá, hogy elolvassam.
Gárdos regénye ugyanis nem csak poszt-holoszerelmi történet, hanem egyben aparegény is. Saját apja történetét írta meg, mert ez annyira egyedi, hogy már közügy.
A filmrendező apját Gárdos Miklósnak hívták. Ma már ez a név senkinek nem mond semmit. Aki azonban a régi lapokat böngészi (jelentem, én böngészem), jól ismeri ezt a nevet.
Az 1920-ban született Gárdos Miklós újságíró volt. Előbb sztálinista, majd az enyhültebb kádári világban szimpla leninista zsurnalisztaként szolgálta az eszmét, a hazaáruló hatalmat. Érthető tehát, sőt természetes, hogy gyermeke is karriert futott be.
Hogy miért érdekel engem most a világsikerként beharangozott könyv?
Gárdos Miklós többek között annak a Világosság című kommunista napilapnak volt egyik vezető munkatársa, amely lapnál mások mellett az ifjú Kertész Imre gyakorolta az alany és állítmány egyeztetésének korántsem könnyű műveletét. Az újság vezető szerzői egyébként kivétel nélkül poszt-holokauszti lények voltak.
Elolvasom tehát Gárdos Péter regényét (természetesen könyvtárból kölcsönzött példányt, zsidó könyvre ugyanis magyar ember pénzt nem ad), mert kíváncsi vagyok arra, milyen képet rajzol a szerző a kommunista propagandista papáról. Ami kimaradt a könyvből, azt majd megírom. Borítékolhatóan nem lesz világsiker.
Egyébként remélem, ezt a regényt segédanyagként oktatni fogják a Pázmányon (is), hiszen fontosabb mű, mint a Sorstalanság. Kertész könyvéért ugyanis (ha hihetünk a zsidó kiadó főnökének) kevesebb pénzt fizettek, mint a „poszt-holokauszt szerelmi regény”-ért, amelynek folytatását (a pre-holokauszti előzményt) bizonyára már szorgalmasan körmöli a poszt-holokauszti szerelem Péter keresztnevű gyümölcse.
Bistrán Demeter
(Kuruc.info)
