Az "európai neonáciveszélyről" szóló jelentésben negatív példaként említi a Jobbikot az orosz külügyminisztérium. A párt panaszt tesz a moszkvai diplomáciai testületeknél.

Meghatottan: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (j) Simon Peresz társaságában a moszkvai zsidó "toleranciamúzeum" megnyitásán 2012-ben

"Számos európai országban láthatjuk a náci ideológia és értékek terjedését. A radikális nacionalisták éledeznek" – írja Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere annak a 120 oldalas jelentésnek az előszavában, amelyben a moszkvai külügy legyőzetésünk 70. évfordulója alkalmából az "európai neonáciveszélyre" figyelmeztet. (Itt olvasható a teljes anyag.) A moszkvai vezetés kommunikációjában egyáltalán nem új elem a "náciveszéllyel" való riogatás. A kelet-ukrajnai beavatkozást gyakorlatilag teljes egészében azzal igazolták odahaza, hogy Kijevben fasiszták jutottak hatalomra, akik az orosz kisebbséget fenyegetik.

De ez a jelentés elsősorban nem Ukrajnáról, hanem Európáról szól. Végigveszik benne, hogy mely országban mely szervezetek tevékenységét tartják aggasztónak. Ez eddig még nem is lenne érdekes, csakhogy a moszkvai külügyi tárca olyan pártoknak megy neki, amelyek eddig Oroszország európai szövetségeseinek tartották magukat.

Kap hideget-meleget többek között a belga Vlaams Blok, a dán Danskernes Parti, a német Nemzeti Demokrata Párt (NPD), illetve a Brit Nemzeti Párt (BNP) is. Vagyis épp azokat a szélsőjobboldalinak mondott pártokat ekézi most Moszkva, amelyek márciusban még szívesen látott vendégek voltak Szentpéterváron, ahol az orosz miniszterelnök-helyettes, Dmitrij Rogozin szervezett nekik konferenciát. Emlékezetes, hogy a 150 nemzeti párt részvételével tartott találkozó végén a résztvevők közös nyilatkozatban sürgették az Oroszország elleni uniós szankciók visszavonását.

Az EU Observer megkérdezett több oroszbarátnak tartott pártot, hogy nem zavarja-e őket a "lenácizás". Filip Dewinter, a Vlaams Blok egyik tagja azt mondta az uniós hírportálnak, hogy sokkolta az orosz külügyi jelentés, és megkéri majd Rogozint - akit jó barátjának tart -, hogy korrigálják. Udo Voigt, az NDP EP-képviselője is meglepődött, mert amikor Szentpéterváron járt, még nem nevezték neonácinak - mondja. Hasonlóan nyilatkoztak az említett dán és brit pártok képviselői is.

Ugyanilyen érdekes az orosz külügyminisztériumi jelentés Magyarországra, pontosabban a Jobbikra vonatkozó része. A fejezetet két idézettel kezdik, az egyik a hitelesség csimborasszójától, Mesterházy Attilától származik, aki szerint a rasszizmus széleskörűen elterjedt az országban, a másik a "megfelelő származású" Fellegi Tamás volt fejlesztési minisztertől, aki egyszer azt nyilatkozta: éles határvonal húzódik a fősodorbeli magyar pártok és a radikális nacionalista Jobbik között.

Ezt követően az orosz külügyminisztérium jelentése megjegyzi, hogy a Jobbik a "romák és zsidók elleni kirohanásairól ismert", majd felsorolják a szerintük szélsőséges szervezeteket, illetve aggodalmukat fejezik ki a Horthy-kultusz miatt. (Miközben náluk meg állami támogatással tombol a Sztálin-kultusz, ugyebár - a szerk.)

Az esetet ismertető Hír24 megkérdezte a Jobbikot, hogy őket nem zavarják-e a leírtak. A párt sajtószolgálatától azt a választ kapták, hogy nagyon is. Szerintük "a jelentésben foglaltak tévedésből és tájékozatlanságból eredhetnek, annak stílusa és tartalma a nyugati, atlantista média hozzáállását és fogalomhasználatát idézi".

A Jobbik szerint "jobb esetben félrefordítás miatt" írhatta például azt az orosz külügyminisztérium, hogy Magyarországon engedélyezték 2013-ban a horogkeresztes jelképek használatát, illetve, hogy az ügyészségi felelősségre vonás miatt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomból ifjúsági és sportegyesület lett, valamint hogy SS-katonáknak követeltek szobrot állítani a Szabadság téren. Az anyag miatt a Jobbik tiltakozni fog az orosz diplomáciai testületeknél.

(Hír24 - EU Observer nyomán)