A székelyudvarhelyi mihir.ro független hírportál képriportja:
Ismét meglátogattunk egy cigánytelepet, ezúttal a Székelykeresztúrhoz tartozó Betfalván. Nem jószántunkból mentünk oda: hívtak!
Lőrincz Csaba fotóriportja.
Konkrét problémával kerestek meg a betfalviak. A Nagy-Küküllő partján tengődő cigánykolónia a tél folyamán eltüzelte az ártéri fák egy részét.
Számuk az utóbbi évtizedben megsokszorozódott: több vályogviskót építettek fel illegálisan.
A Nagy-Küküllő mentén több településen vertek tanyát a cigányok, mit sem törődve a tulajdonjogokkal vagy az építkezési engedély beszerzésével.
A tanyához közeli folyóparton az elmúlt években már sok kárt tettek a faállományban a cigányok, ám az elmúlt télen több mint száz, méretes fát vágtak ki derékből vagy tőből.
A segélyen tengődő szerencsétlen népség nem kíméli a határban lévő terményt sem, a mező gyümölcsfáinak termését is ők szüretelik le.
A putrik környéke sír a szétdobált szeméttől. Mezítlábas, taknyos kisgyerekek álldogálnak a kunyhók előtt.
Az asszonyok érkezésünkre kijönnek, de a férfiak csak akkor merészkednek ki a gyufáskatulyányi házakból, amikor megneszelik, nem jelentünk bajt.
Így is fel lehet nőni, egyszerű, számunkra igencsak nomád körülmények között.
– Miből élnek? – kérdezem, reménykedve abban, hogy legalább eljárnak napszámba dolgozni. – Kapjuk a segélyt, s lopunk – jön az őszinte válasz, ami nyugodt lelkiismerettel kimondható, hiszen semmilyen büntetéssel vagy következménnyel nem jár.
Tíz-tizenöt éve kezdtek rohamosabban ideköltözni a falu szélére azok, akik sehova sem tartoznak, sehova nem fizetnek adót, csak úgy léteznek. Nekik köszönhetően a település túlsó határán a kétszáz hektárból harmincat, ha megművelnek a helyiek.
Széthordanak mindent, legeltetnek, kivágják a fákat, lerészegednek a fekete földig, a csárdában cirkuszolnak, verekednek, ami lassan mindennapossá válik – mondják a helyiek.
A határutakra, a kertek bejáratához székletelnek. Nem macerálja őket sem a környezetvédelem, sem a rendőrség, sem a tanács.
Boldogan néznek a kamerába, hisz nem mindennap tér be hozzuk vendég.
Újból leírjuk, hisz ez civilizációs fokmérő: vécé hiányában – nagydolgukat is helyben, a mezőre vezető úton végzik el.
Itt csinálhatnak bármit, nincs nekik törvényük.
Ma már több mint hetvenen élnek – azaz tengődnek egyik napról a másikra – a Palló réten.
Alig tető, alig ház, lakásnak mégis megteszi.
Más világ ez, de nem egyedi, Vadgalambfalva is hasonló élettér.
Rafai Emil, Székelykeresztúr polgármestere úgy véli, a cigánykérdés megoldása meghaladja egy kisvárosi polgármester lehetőségeit. A törvényhozóknak, illetve az Európai Uniónak kellene elsősorban valamilyen keretprogramokkal jó irányba terelnie ezt az ügyet.
– Veszélyes cigányok ezek, nem lehet nekik parancsolni. Isznak, verekednek, ordibálnak. A környékről mindenhonnan idejöttek, Etédről, Galambfalváról... Mondtam nekik, hogy ne vágják ki a fákat, de nem volt kivel beszélni – mosta magát tisztára Ferenc.
– Ezeknek nem kell semmi, csak ital, s szivar – mondja Ferenc, aki különbnek tartja magát a többinél.
És az eredeti cikk alatt az olvasók által legtámogatottabb (azaz legtetszikeltebb) megoldási javaslat:
Kapcsolódó:
- "A roma kultúra egyedi gazdagsága": vascsövekkel vertek félholtra magyarokat a cigánybálon
