Az utóbbi öt évben – relatív értékben számítva - Oroszország növelte legintenzívebben katonai kiadásait, ám a „sárkány földje” feltornászta magát az előkelő második helyre. A teljes értéket számítva azonban meg sem közelíti Moszkva költségvetése a kínait, amely érték hamarosan eléri az USA hasonló célú ráfordításait.
Ezelőtt néhány évvel az Egyesült Államok egymaga több pénzt fordított katonai kiadásokra, mint az összes többi állam együttvéve. Az utóbbi négy-öt évben azonban a helyzet gyökeresen megváltozott. A Pentagon költségvetése 713 milliárd dollárról a 2015. évben 502 milliárdra esik vissza, Kína ezirányú fejlesztései nyilvánosan 78 milliárdról 131 milliárdra ugranak, ha azonban a „bújtatott”, titkos, de kikövetkeztethető számokat is tekintetbe vesszük, a teljes összeg 302 milliárd dollárra rúg. De talán nem is ez a lényeg, hanem ezen összegek felosztása. A saját technológiai fejlesztések, az importkiváltó technológiák bevonása a hadiiparba és a saját fejlesztésű katonai technológiák ipari legyártásának kompetenciája ma a világon Kínában a legimponálóbb mértékű. A legnagyobb sebességgel fejlődnek azok a területek, amelyek orosz technológiák „átemelésével” kerültek fejlesztésre, konkrétan a rakétatechnológiák és a harcirepülőgép-gyártás.
Szakértők szerint az elmúlt évben a nyugati szankciók következtében keletre forduló oroszok által átadott elsővonalas technológiák lényegesen meggyorsítják Kína fegyverzetének minőségi és mennyiségi színvonalát.
A rejtőzködő sárkány
2011-ben 91,5 milliárd dollár volt a Kínai Népi Védelmi Hadsereg költségvetése, ez mintegy 13%-kal több, mint az előző, 2010-es évben (78 milliárd dollár). 2012-ben e szám 95.4 milliárd dollárra növekedett, 2013-ban már 106 milliárd az összeg, 2014-ben a „nyílt” költségvetés már 117 milliárd dollárra rúgott. A 2015-re tervezett összeg 131,3 milliárd dollár. (Az összegek a könnyebb érthetőség miatt dollárban vannak megadva, illetve követik az aktuális jüan-dollár kurzusokat). Ma ez a világ második legnagyobb költségvetése a nemzeti hadiipar fejlesztése tekintetében. Ez összeg azonban - érthető módon - nem tartalmaz minden tételt, nem tükrözi az ázsiai óriás teljes militarizációs mutatóit. Nem tartalmazza az űrkutatásra fordított összegeket, ez a tétel a mai napig titkosítva van, de kétségtelenül a hadsereg az első számú felhasználója e terület fejlesztéseinek. A Hold-program is ide tartozik, amelynek keretein belül a Föld útitársának felületén úgynevezett inerciális harci rakéták indítására alkalmas silókat építene Kína, többek között nukleáris robbanófejjel. (Ha például jelenleg a világűrben keringő műholdakról egyetlen, a mai katonai technológiákkal elfoghatatlan nukleáris töltetű rakéta „belepottyan” a Yellowstone vulkán kráterébe, az ezt követő vulkanikus kitörés az USA területének mintegy 2/3-át elpusztítaná - a fordító megjegyzése.)
Ily módon a teljes katonai költségvetés - USA-szakértők által becsülve - a 200 milliárd dolláros határt is túllépi. Ez mintegy 40%-a az USA 2015-ös katonai célú kiadásainak. Emlékeztetőül: 2010-ben ez az arány 1:10 volt, Kína 78 milliárd dollárja az USA 713 milliárd dollárjához viszonyítva. Ezek a számok még mindig nem fedik a valós értékviszonyokat és a kínai gyártási potenciált, ugyanis kétségtelenül könnyen belátható, hogy egy és ugyanazon termék legyártásának önköltsége Kínában jóval kevesebb ráfordítással megoldható, mit az USA-ban. A Pentagon analitikusai szerint ez az arány 0,67, azaz míg a legmodernebb tank az USA-ban mintegy 1 millió dollárba kerül, úgy Kínában elégséges 670 000 dollár egy „hasonló tudású tank kiállításához”. A katonai infrastruktúra felállításában ez a mutató ugyanezen szakértők szerint 0,45-0,57, azaz a reális kínai katonai költségvetés inkább 303-360 milliárd dollárra tehető. Ez azonban már a Pentagon 2015-ös költségvetésének 65-70%-a.
Kínai tankok egy közös kínai-orosz hadgyakorlaton
Egy Stockholmban székelő, függetlennek tekinthető szakértői testület (Stockholm International Peace Research Institut) szerint 2018-ra Kína katonai költségvetése a meglévő pénzügyi realitások figyelembevételével előreláthatóan 10-15%-al meghaladja az USA ezirányú mutatóit.
Egy rakéta, mely gond nélkül átlép az USA védelmi rendszerén
2009-ben indították el a kínaiak az új típusú rakétafegyver fejlesztését ,41H kódjelzés alatt. A projekt kidolgozásában 156 tudományos intézet vett részt, az eddigi költségek - japán becsült adatokra támaszkodva - mintegy 1,1 milliárd dollárt tesznek ki. 2014-ben a világot bejárta a hír, hogy Peking sikeresen tesztelte új szupersebességű rakétáját, amely a ma ismert technológiákkal elfoghatatlan, és az USA területét is eléri. Kína ily módon az USA és Oroszország mellett tagja lett a „szupergyors rakéták klubjának.” Ez a DF-41 típusú rakéta (Dong-feng: keleti szél), amely több robbanófejre válik szét a cél előtti rávezetés során, és eléri a 6 MACH sebességet. Az USA szakértői szerint is könnyen „kicselezi” a Thaad és Patriot típusú elháritórendszereket. Hatótávolsága 15 000 km, 12 db, egyenként rávezethető robbanófejet tartalmaz. A japán Kyodo News hírügynökség szerint tavaly december 2-án történt meg a rakéta tesztelése Kína keleti felén, s Peking máris hozzálátott a sorozatgyártáshoz: egész hadseregét felszereli e rakétával a közeljövőben. Összehasonlításképpen, az USA 16 milliárd dollárt költött a legmodernebb Trident III típusú szupergyors rakétája kifejlesztésére.
A DF-21D, a világ első hajók ellen támadó ballisztikus rakétája
A kínai hadiipar 2010-ben fogott hozzá, hogy kifejlessze hajók ellen bevethető támadó rakétarendszerét, amely képes akár 4,5 G túlterhelést is elviselni bármely üzemmódban, és a tengeri telepítésű, közepes és nagy hatótávolságú védelmi rendszereket áttörni. A kínaiak e területen is sikereket mutathatnak fel, 2014-ben sikeresen tesztelték a DF-21D típusú rendszert, amely univerzális jellegű, akár támadó jelleggel is képes robbanófejeket célba juttatni, vagy képes ugyanúgy nagy magasságban és nagy sebességgel támadó rakétákat elfogni. Hatótávolsága 900 tengeri mérföld. A DF-21D rakétarendszer továbbfejlesztése már folyik, a Pentagon tábornokai szerint az USA haditengerészete számár a már tesztelt fegyver is rendkívül veszélyes. Robert Gates hadügyminiszter szerint ez a típusú fegyver erősen korlátozhatja az USA-Navy szabad mozgását a tengereken. Ugyanez a véleménye a haditengerészet korábbi fejének, Gary Rougheadnek is.
Leginkább figyelemre méltók a kínai „nukleáris csapásmérő rendszerek hármasában” a tengeralattjáró hajók fegyverzetének fejlesztései, amelyeket az utolsó pillanatig sikerült titokban tartani. A kínai tengeralattjárók csapásmérő nukleáris fegyverzetének alaptípusa sok hasonlóságot mutat az orosz Bulava rakétával, vélhetően orosz licenc alapján gyártották. Lényeges hátrány az orosz és amerikai fegyverzettel összevetve, hogy Kína nem rendelkezik a világűrben elhelyezett rávezető rendszerekkel. A rakétákat Julang-2 (Nagy Hullám) néven állították hadrendbe, ezek 8-12 000 km hatótávolságúak, és gyakorlatilag a DF-31 rakéták nemzedékének továbbfejlesztett változatai, vízalatti indításra specifikálva. A 3-4 különváló robbanófejet tartalmazó rakéta fejlesztése csupán 4 évig tartott, 2009-től 2012-ig.
Atommeghajtású nukleáris rakétákat hordozó kínai tengeralattjáró
Kína növekvő ambíciói
Ha összegezzük a vezető katonai hatalmak (USA, Németország, Izrael, India és Oroszország) hozzáférhető titkosszolgálati jelentéseit, valamennyien rendkívül figyelemre méltónak találják Kína haditechnikai színvonalának előrelépését az elmúlt években. Valamennyien egyetértenek abban, hogy e folyamat sebessége és hatékonysága a legkiemelkedőbb ma a világon. Valamennyien megemlítik a licenc-felhasználásokon túl, hogy Kína jelentősen előrelépett a magas műszaki színvonalú, saját fejlesztésű haditechnika hadrendbe állításában.
Külön említést érdemel a kisméretű, nehezen azonosítható 5-ik nemzedékes J-20 típusú vadászgépek kifejlesztése és hadrendbe állítása. A „kínai sárkány” ambíciói és lehetőségei egyre növekednek, saját „csillagháborús” programot indított, amelynek keretében a Hold felszínén rakétaindító silókat és egyéb katonai bázisokat alakítana ki. A kínai politikai vezetők nemrég aláírásaikkal erősítették meg e program indítását. A program publikus részében található leírás szerint a Hold kiválóan alkalmas földi célok irányába indított nukleáris rakéták inditóbázisainak kialakítására. E célból a Hold felszínén kialakításra kerülnek különböző fegyverrendszerek kipróbálására alkalmas kísérleti bázisok. A nyugati sajtóban már afféle kínai „halálbolygó” építését vizionálták, George Lucas filmje alapján. Tény, hogy a kínai „Hold-program” már néhány éve a legnagyobb titoktartás mellett folyik, és egy speciális szállítóegység tavaly már a „sápadt égitestre” szállította a „Nefrit-nyúl” nevű kutatóberendezést. Ennek feladata a a felszín vizsgálata és talajminták vétele, „különféle épületek” megépítésének céljából, nyilván a rakéták indítására szolgáló silókat értve ezalatt.
Szergej Tyihonov
Moszkva
(Forrás itt.)
Kapcsolódó: Hadseregek összehasonlítása: www.globalfirepower.com