A "romák" helyzetéről vitázott az Európai Parlament plenáris ülése Strassburgban szerdán.
Reding asszony cigányok társaságában - bántották ma az ártatlan kedvenceit...
Az EU tanácsának soros elnökségét ellátó Litvánia külügyminiszter-helyettese, Vytautas Leskevicius "emberi tragédiának" nevezte, hogy több millió "európai" (talán indiait akart mondani - a szerk.) él "a változás leghalványabb reménye nélkül a társadalom peremére szorulva, mélyszegénységben". A diplomata szerint Európa hitelessége is kockán forog, hiszen ha nem képes "megvédeni" egyik kisebbségét, akkor aligha kérheti számon ezt másokon. (Az persze eszébe se jutott, hogy esetleg a békés, dolgozó, adózó többséget kellene megvédeni végre ettől a bizonyos kisebbségtől...)
Az Európai Bizottság részéről az alapjogokért felelős Viviane Reding alelnök kijelentette: a bizottság betartatja az uniós jogot, a "romákat" a többi uniós polgárral azonos jogok illetik meg, köztük a szabad mozgás joga. (Kötelességeik persze továbbra sincsenek - a szerk.)
A fideszes Járóka Lívia, az EP egyetlen cigány képviselője emlékeztetett, hogy a "romáknak" szánt pénzeknek csak a töredéke, esetenként kevesebb mint tizede jut el azokhoz, akikhez kellene. Szerinte a nyugat-európai országok is képtelenek megoldani a bevándorlás keltette társadalmi problémákat. "Az elmúlt húsz év összefüggéstelen, gyenge és sok esetben hamis integrációs programjai nemcsak alkalmatlanok voltak a romák helyzetének javítására, de fokozatosan magukra a romákra kezdték hárítani a felelősséget a nyilvánvaló kudarcokért" - közölte Járóka, hozzátéve, hogy 2004 óta nagyjából négymillió "roma" lett az EU állampolgára, akik közül sokan indultak a szegényebb új tagállamokból a gazdagabb Nyugat felé. "A nagy múltú és gazdag nyugat-európai demokráciák semmivel sem bizonyultak jobbnak az általuk kritizált új tagállamoknál, hiszen a szociális problémákra letartóztatásokkal, kilakoltatásokkal és kiutasításokkal válaszoltak" - állapította meg a képviselő.
A szocialista Göncz Kinga külön is felhívta a figyelmet arra, hogy a "roma" nőket kettős hátrányos megkülönböztetés éri, ők fokozottan kiszolgáltatott, sérülékeny társadalmi csoportot alkotnak. Szóvá tette, hogy Magyarországon az "ambiciózus" "romaintegrációs" stratégia mellett a kormány csökkentette az iskolakötelezettség, valamint a büntethetőség korhatárát, uniós forrásokból bővíti a fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézményeit, továbbá megszüntette az önálló kisebbségi ombudsman intézményét. A szocialista politikus ezért a tagállamok "romaintegrációs" stratégiáinak bizottsági, hivatalos értékelése mellett a politikák civil véleményezését, monitorozását is szükségesnek nevezte.
A jobbikos Morvai Krisztina azonnali kérdést intézett Göncz Kingához. Arra volt kíváncsi, hogy Göncz Kinga mennyire tartja problémának, hogy a "romáknak" szánt pénzek korrupt politikusok és a hozzájuk kötődő korrupt "roma" vezetőkhöz kerülnek.
Göncz Kinga válaszában hangsúlyozta: adatokra van szükség ahhoz, hogy tudható legyen, mennyi pénz jut el valójában az arra rászorulókhoz, valamint arról beszélt, hogy az előző kormány azokban a térségekben igyekezett elkölteni az uniós forrásokat, ahol több mutató alapján "koncentrálódik a szegénység", mert így jó eséllyel a rászoruló "romákon" is segíteni lehet.
A több mint egyórás vitában több EP-képviselő is egészen nyíltan beszélt a cigánybűnözésről (az MTI megfogalmazásában: "bűnözőnek igyekezett beállítani a kelet-európai cigányságot"). Egy bolgár politikus arról beszélt, hogy egy kollégájának a táskáját lopták el, amikor ellátogattak egy bulgáriai "romatáborba". A belgiumi Flamand Érdek egyik képviselője rámutatott, hogy a cigányok problémáinak nagy része hagyományaikból ered, a brit euroszkeptikus Függetlenségi Párt részéről Paul Nuttall pedig aggodalmának adott hangot, hogy ha január 1-jén a bolgár és a román "romák" korlátlanul vállalhatnak majd munkát bárhol az EU-ban, akkor Nagy-Britanniában robbanásszerűen nőni fog a gyermekprostitúció. A brit politikus őszintén kimondta: sok cigány szülő koldusnak vagy zsebtolvajnak neveli a gyerekét.
Viviane Reding a vita végén "megdöbbenésének" adott hangot, hogy "ilyesmit kellett az Európai Parlament üléstermében hallania", örömét fejezte ki viszont, hogy "csak elenyésző kisebbség fogalmazott meg ilyen véleményt" - azaz merte kimondani az igazat.
(MTI korrigálva)