A volt miniszterelnök a Magyar Nemzetnek adott, a napilap szombati számában megjelent interjúban azt mondta, 2002 májusa és 2004 szeptembere között betöltött mandátuma idején a magyar–román viszony vonatkozásában "nagyon tudatosan építkezett", hiszen maga is erdélyi származású (apja, Medgyessy Béla aljegyző volt a kolozsvári vármegyeházán), és a gyerekeit is "ebben a szellemben nevelte".

Medgyessy közölte, kormánya "megbékélést keresett" minden "szomszédos országgal", minden magyarországi kisebbséget tisztelt, de elvárta, hogy a "határon túli magyar kisebbségeket" is tiszteljék. "Akkor ez nagyon helyénvaló volt, és én ma sem cselekednék másként, mint akkor. (…) Politikám része volt, hogy amikor először kint voltam Bukarestben, akkor az első mondatokat románul mondtam el. Ilyen gesztusokkal lehet szerintem megalapozni, hogy az ottani magyarokat tiszteljék, és békésen éljenek együtt. Amikor nemzeti ünnepük volt, és a román kormányfő gesztust gyakorolva Magyarország felé, Budapesten ünnepelt, akkor én meglátogattam. Nem az 1920-as döntést ünnepeltem vele, hanem én is gesztust gyakoroltam" – magyarázkodott a balfasz. Mint ismeretes, annak idején jelentős felzúdulást keltett, hogy Medgyessy 2002. december 1-jén, Románia nemzeti ünnepén, Erdély elcsatolása évfordulóján a budapesti Kempinski Hotelben pezsgővel koccintott román kollégájával, Adrian Nastaséval. Az ünneplők között volt többek között Göncz Árpád volt államfő és Kovács László külügyminiszter, valamint az RMDSZ több magas rangú politikusa, köztük Verestóy Attila szenátor és Kelemen Atilla képviselő.

Egy jellemes ember pályafutása

Medgyessy a lap kérdésére úgy válaszolt: szerinte a "romániai" magyarokat nem érintette rosszul a 2002-es "gesztus", mert azóta járt már Erdélyben, és soha nem kapott szemrehányást emiatt. (Reméljük, ami késik, nem múlik - a szerk.)

A politikus egyébként azt sem bánta meg, hogy D–209-es azonosító számmal szigorúan titkos ügynökként is tevékenykedett a Kádár-rendszerben. 2002 júniusában, hivatalba lépése után alig három héttel éppen a Magyar Nemzet közölte egy III/II-es, D-209-es kódszámú ügynök SZT-tiszti (szigorúan titkos tiszt) lapját, akiről kiderítette azt is, hogy valójában Medgyessy Péter. A kormányfő először még tagadta a róla megjelent adatok hitelességét, később azonban elismerte múltját, azt állítva, hogy csak kémelhárító volt a gazdasági hírszerzés területén 1977 és 1982 között, és akkori motivációjaként a "haza szolgálatát" jelölte meg. "Azt sajnálom, hogy amikor ez napfényre került, volt pár óra, amikor nem fogalmaztam egyértelműen hírszerzői múltam vonatkozásában. Amikor viszont kiálltam a nyilvánosság elé, a népszerűségem, meglepetésre, nőni kezdett. Tehát a hezitálásom indokolatlan volt" – idézte fel a történteket most Medgyessy, diagnózist állítva fel ezzel a magyar néplélek jelenlegi állapotáról...

(Krónika nyomán)