Új trend formálja a hazai sörgyártást, a kézműves módszerekkel dolgozó főzdék jó minőségű, különleges, a nagyobb boltok polcain nem kapható termékekkel állnak elő, amelyekre egyre nagyobb a kereslet - mondta a Kossuth Rádióban a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének képviselője.

Megérkezett az igazi nyár ilyenkor jelentősen megnövekszik a hazai sörfogyasztás. A statisztika szerint Magyarországon egy ember - beleértve a csecsemőket is - évente több mint 70 liter sört iszik meg. Ennek egyelőre egy viszonylag kis részét kisüzemekben főzik. A rendszerváltást követően főleg családi vállalkozások formájában alakultak kisüzemi sörfőzdék. Számuk az 1990-es évek elején meghaladta a 300-at, azonban a jövedéki szabályok és a piaci helyzet kedvezőtlen változása miatt számuk jelentősen csökkent. Jelenlegi termelésük a hazai sörtermelésnek csupán mintegy 0,3%-át adja. Az új szabályozóktól azonban a termelés felfutását várják.

Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár korábban kijelentette, a kormányzat szeretné, ha minél több magyar kézműves sört lehetne kóstolni, és minél többen ismerkednének meg a jó hazai borok és pálinkák mellett ezzel a különleges világgal. Gyenge Zsolt, a fóti kézműves sörfőzde tulajdonosa, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének vezetőségi tagja a Napközben hétfői adásában a politikus nyilatkozata kapcsán elmondta, örül neki, hogy az ország vezetésének is célja a kézműves sörfőzés fellendítése. A megmaradt 25-30 kis sörfőzde mindent megtesz, hogy egyre különlegesebb italokat készítsen.

A szakember kitért arra is, hogy a kilencvenes évek elején még több mint tízszer ennyi kis sörfőzde működött. Ezek akkoriban úgy igyekeztek a nagy sörgyárakkal versenyezni, hogy olcsóbban próbálták előállítani a termékeiket, és nem a minőségre, hanem a mennyiségre mentek. A háromszáz főzde hirtelen alakult, és sok helyen nem volt meg a kellő szakértelem sem ahhoz, hogy igazán jó söröket állítsanak elő. Aztán jött a nagy visszaesés, ami hosszú évekig tartott a nagy sörgyárak, illetve a nagyáruházakat ellepő rendkívül olcsó sörök támasztotta verseny miatt.

Három éve valóságos forradalom kezdődött a kézműves sörök világában. Gyenge Zsolt szerint a megmaradt kis főzdék „nagyon magukra találnak”, és mindegyikük megpróbál saját irányba elmenni. Vannak, akik az ízesített, gyümölcsös sörökre állnak rá, és igyekeznek ebben a műfajban különlegességeket csinálni, mások, így a fóti üzem is, a hagyományos technológiával és alapanyagokból dolgoznak, de próbálnak „nagyon mást” készíteni, mint a nagyok.

A kommersz sörökhöz képest a kézműves termékekben sokkal több maláta és komló van, viszont adalékanyagokat nem tartalmaznak. A gyártási mód azonban nemcsak azt eredményezi, hogy ezek az italok ízletesek és kemény a habjuk, hanem azt is, hogy lényegesen erősebbek, mint a boltokban kapható átlagsör, egyes fajták alkoholtartalma eléri a 10 százalékot is. Igazi különlegességnek számít például a tokaji aszúval házasított, amelyet aszús hordókban érlelnek. Gyenge Zsolt megemlítette, hogy a világ legerősebb söre 60 fok körüli, bár ezt már nem lehet klasszikus értelemben vett sörnek tekinteni.

A kézműves sörök múlt heti budapesti fesztiválján már közel százféle olyan italt kóstolhattak a látogatók, amilyeneket a nagyüzemek termékei között, illetve a szupermarketek polcain nem találnak. A különleges főzeteket kis, kézműves sörökkel foglalkozó üzletekben, illetve egyes fesztiválokon és ezekre ráálló vendéglátóhelyeken lehet megvenni – tette hozzá Gyenge Zsolt. A Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének vezetőségi tagja egyúttal hangsúlyozta, termékeikre nagy a kereslet, nem okoznak gondot eladatlan készletek, sőt, a kis sörfőzdék gondja inkább az, hogy miként érjék utol magukat.

A kézműves sörök iránti fokozódó érdeklődés jele, hogy, amint Csatári István, a Szolnoki Városfejlesztő Zrt. vezérigazgatója a Kossuth Rádió műsorában elmondta, a Tisza menti település városházának pincéjében úgynevezett söráriumot alakítanak ki. Ez nem egyszerű sörfőzde lesz, hanem gasztrokulturális létesítmény. A beruházás nem csak elképzelés, miután a kóstoló helyre már közel 500 millió forintos európai uniós támogatást nyertek. Csatári István szerint hasonló, városháza által befogadott intézményeknek Ausztriában, Németországban több településen már komoly hagyománya van. A sörárium a szolnoki turisztikai fejlesztési stratégia része, és a remények szerint sokak számára vonzó attrakció lesz majd.

(Kossuth Rádió nyomán)