Kepli Lajos írása:

Kepli Lajos
Mindnyájan tudjuk, hogy az Anyaföld és az ivóvíz a két utolsó kincsünk, amivel hazánk ma még rendelkezik. Európai szinten mindkettő tekintetében nagyhatalom lehetnénk, amennyiben adottságainkkal nemzetünk javára élnénk. Ezzel szemben a kétharmados parlamenti többség pénteken olyan földtörvényt igyekezett (heves tiltakozásunk közepette) keresztülvinni a Parlamenten, amely nem képes megakadályozni a nagybirtokok kialakulását és a termőföld külföldiek kezére jutását sem. Bár a Jobbik frakciója közjogilag és erkölcsileg is érvénytelennek és elfogadhatatlannak tekinti a jogszabályt, ez gyaníthatóan nem fogja visszatartani a Fidesz által delegált köztársasági elnököt annak szentesítésétől.

Az, hogy a Fidesz-KDNP-kormány a föld és víz kérdésében (is) szembemegy választási ígéretével, már akkor bizonyossá vált számunkra, amikor 2011-ben, az új alaptörvény elfogadásakor a Jobbiknak a termőföld és ivóvízbázisaink alkotmányos védelmére tett kezdeményezését név szerinti szavazáson utasították el. A termőföld ügyében ez a mostani törvény végleg rávilágított a kormány valódi szándékára, az Anyaföld és ezáltal az ország bel- és külföldi oligarcháknak történő kiárusítására. Ne legyenek azonban illúzióink a vízzel kapcsolatban sem. Az Orbán-kabinet következő nagy dobása várhatóan a vízbázisok feletti rendelkezési jog újraszabályozása lehet. Erre számos jel utal, én most csak egyet emelnék ki, rávilágítva bizonyos összefüggésekre. A következtetések levonását az olvasóra hagyom.

Szilvan Salom
2013 májusában a Budapesten megrendezett Zsidó Világkongresszuson vendégeskedett Szilvan Salom izraeli energia- és vízügyi miniszter, aki kormányzati körökből származó információk szerint magyar kormánytagokkal is tárgyalásokat folytatott vízügyi kérdésekről. Erről tudakozódtam neki írt nyílt levelemben, valamint a vidékfejlesztési tárcánál is. Értesüléseimet a mai napig egyik helyről sem cáfolták meg. Ugyanebben az időben döntött a kormány egy a mai napon nyilvánosságra hozott személyi kérdésben is, mégpedig Nagy Andor KDNP-s országgyűlési képviselő izraeli nagykövetté történő kinevezéséről.

A két dolognak látszólag semmi köze egymáshoz, ha azonban azt is hozzátesszük, hogy a kormánypártok vízügyekkel foglalkozó szakpolitikusáról van szó, aki az utóbbi években valamennyi vízügyi világfórumon részt vett hazánk képviseletében, valamint társelnöke a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács és az Akadémia közös víz munkabizottságának, melynek feladata a víz stratégiai szerepének biztosítása és jó minőségének megőrzése, már kezd összeállni a kép. Végül a teljesség kedvéért azt is tudnunk kell, hogy Nagy Andor volt az, aki szükségét látta annak, hogy 2011-ben sajtótájékoztató keretében fejtse ki: nem szabad a Jobbik kezdeményezését elfogadni, nincs szükség arra, hogy a termőföld és a víz magyar tulajdonban tartását az Alaptörvénybe emeléssel garantáljuk. Nem is tették. Ő lesz tehát Magyarország új nagykövete Tel Aviv (vagy még találóbban: Jaffa) városában.

Mielőtt összeesküvés-elméletek gyártásával vádolna bárki, a következtetések levonását önökre bízom. Én csupán tényeket sorakoztattam fel egymás mögé. Beszédes tényeket.

Ha mégis úgy lesz, akkor ribillió lesz. Nem adjuk földünket és vizünket. Senkinek.

(A szerző a Jobbik országgyűlési képviselője, szakpolitikusa.)

(Kuruc.info)

Kapcsolódó: El a kezekkel a magyar víztől! - Jobbikos nyílt levél Izrael energia- és vízügyi miniszterének