Hat magyarországi szovjet emlékmű áthelyezésére vonatkozó kérelem elbírálása folyik, de évekbe telhet, amíg ezekben döntés születik, és sikerül megszerezni Moszkva hozzájárulását. Hatvan városa 12 év után érte el, hogy lebonthassák a város közepén álló obeliszket, amit majd a városi temetőbe helyeznek át. Külön elhívták az orosz nagykövetség munkatársát a városba, hogy megmutassák neki, mindenben betartják a kegyeleti szabályokat.

Bár Martonyi János külügyminiszter a nyáron a Jobbik kérdésére azt válaszolta, nincs napirenden szovjet emlékművek áthelyezése, Hatvanban október 11-én lebonthatták a város közepén álló szovjet hősi emlékművet, amit restaurálás után a köztemetőbe helyeznek majd át. A Külügyminisztérium az Index kérdésére azt is közölte, hogy jelenleg hat szovjet emlékmű áthelyezésére vonatkozó kérelem van elbírálás alatt. A külügy szerint elvileg várható, hogy a hatvanihoz hasonlóan ezek esetében is pozitív döntés születik, de "mindig számolni kell az orosz döntéshozatali folyamat időigényességével".

Elhívták az oroszokat

Az már korábban kiderült, hogy az orosz fél mindig élesen reagál az áthelyezési kezdeményezésekre. Amikor a 2000-es évek elején a trianonisták (nyilván ez egy "jópofa" indexes szóalkotás - a szerk.) követelésére felmerült a Szabadság téri szovjet emlékmű áthelyezése, a budapesti orosz nagykövet a magyar-orosz kapcsolatok megmérgezésére és súlyos következményekre figyelmeztetett. A Szabadság téri mélygarázs építésekor az emlékművet el kellett bontani egy időre, de az oroszok nem elégedtek meg a honvédelmi miniszter ígéretével, a külügyminisztertől is garanciákat az emlékmű visszahelyezésére.

Hatvannak 12 év után sikerült elérnie, hogy a város főterén, a Grassalkovich kastély és a barokk plébánia templom közelében álló, a helyiek által csak "fekete szobornak" nevezett szovjet emlékművet áthelyezhessék. Mint Szabó Zsolt a város fideszes polgármestere az Indexnek elmondta, a város előző vezetése többször hibásan adta be a kérelmet, az ezután következőt pedig elutasította az orosz fél. Legutóbb nyolc hónapja kezdték meg az engedélyek beszerzését.

Porig rombolták
A második világháború Hatvanban nagyon súlyos károkat okozott. 1944. szeptember 20-án angol és amerikai bombázók porig rombolták a pályaudvart és környékét. A bombázásban 400-500 polgári személy vesztette életét. Az oroszok novemberre érték el a várost. A menekülő németek az addig részben helyreállított vasúti vonalakat, valamint a postai és közúti berendezéseket maguk robbantották fel. A várost végül november 25-én szállták meg a szovjet csapatok.

A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint az áthelyezés ügyében hivatalosan 2011 szeptembere óta folyt egyeztetés. A kérelmet tavaly decemberben továbbították az orosz félhez, amely a hozzájárulását végül most szeptember végén adta meg.
Emberi maradványok után kutatnak

A polgármester elmondása szerint a város felvette a kapcsolatot az orosz nagykövetséggel. El is hívták a városba a külképviselet egyik munkatársát. Megmutatták neki, mik a terveik és hova helyezik át az emlékművet. Ígéretet tettek arra is, hogy ha az emlékmű alatt emberi maradványokra bukkannak, azokat méltóképpen újra eltemetik a város köztemetőjében. Erre el is akarják majd hívni a nagykövetség képviselőit.

Az obeliszk lebontásához kutatóárkokat kellett kialakítani, hogy megvizsgálják, nincsenek-e földi maradványok az emlékmű alatt. Arra vonatkozóan ellentmondásos adatok vannak, hogy a város főterén temettek-e el katonákat. Vannak, akik úgy emlékeznek, hogy nemcsak szovjet, de német katonák és magyar civil áldozatok is lehetnek ott a földben. Az eddigi feltárásokon egyelőre nem találtak semmit. A vonatkozó jogszabály szerint az exhumálási mélység elérése után már nem kell tovább kutakodni.

Hatvan közepén korábban szökőkút állt, az ásatások során megtalálták a régi medence helyét is. Mint a polgármestere elmondta: az obeliszk elbontásakor vették észre, hogy a szovjet emlékművet annak idején részben az egyik hatvani takarékszövetkezet épületéről leszedett fekete gránitlapokkal burkolták be. A város tervei szerint az emlékmű helyén szökőkút és vizes játszótér lesz.

Szoborparkban a helye

A szovjet emlékművek gondozásáról és esetleges áthelyezéséről a magyar-orosz hadisír egyezmény rendelkezik (104/1996. kormányrendelet). Eszerint a két fél kölcsönösen biztosítja az emlékművek és más kegyeleti létesítmények védelmét és korlátlan időre szóló megőrzésük jogát, és előír egyfajta egyeztetési kötelezettséget is az áthelyezések kapcsán.

A budapesti Szabadság-téren álló szovjet hősi emlékmű áthelyezését régóta próbálják elérni civil szervezetek, köztük a Trianon Társaság és a Nemzeti Jogvédő Alapítvány. Tavaly áprilisban a Jobbik és a Kereszténydemokrata Ifjúsági Szövetség kérte a fővárost, hogy kezdjen tárgyalásokat az emlékmű, azaz a kommunista terror mementójának eltávolításáról.

Legutóbb az idei aradi vértanúkról szóló megemlékezésen a Jobbik vetette fel, hogy a szovjet emlékművet távolítsák el. Novák Előd, a Jobbik alelnöke szerint ugyanis nem lehet méltóképpen emlékezni az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúira a Batthyány-örökmécsesnél a közeli szovjet emlékmű miatt. A Jobbik módosítaná és az emlékművekre is kiterjesztené azt a törvényjavaslatot, amely betiltaná a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető emberek, fogalmak és szervezetek neveinek használatát a cégek, médiumok, valamint közterületek és közintézmények elnevezésében. Novák szerint az önkényuralmi jelképeket is megjelenítő emlékműveknek nem közterületen, hanem temetőkben vagy az úgynevezett szoborparkban van a helyük.

Kiemelt érzékenység

Jelenleg semmilyen hivatalos politikai kezdeményezés nincs arra vonatkozóan, hogy a Szabadság téri emlékművet eltávolítsák. Az emlékmű körül tíz évvel ezelőtt örökzöldeket telepített a Főkert, amelyek mára olyan magasra nőttek, hogy bizonyos nézetekből elfedik az emlékművet, de itt egyszerű parkosításról van szó, ebben semmilyen politikai szándék nem érhető tetten.

Elvileg lenne lehetőség egyoldalú lépésre. A Nemzeti Jogvédő Alapítvány régóta hivatkozik arra, hogy a hadisír-egyezmény szerint ha az emlékmű területét "fontos állami érdek miatt" más célra kívánják hasznosítani, az a kegyeleti szabályok betartásával áthelyezhető. Gyakorlatilag azonban egyoldalú magyar lépésre aligha lehet számítani. A nyáron Martonyi János is utalt arra, hogy a magyar kormány 2010-ben meghirdette a keleti nyitás politikáját, Oroszország stratégiai, energetikai szempontból meghatározó partnerünk. A külügyminiszter szerint az egyoldalú lépések az Oroszország által "kiemelt érzékenységgel kezelt kérdésekben" súlyos, hosszú távú károkhoz vezetnének a kétoldalú kapcsolatokban.

(Index nyomán)

Kapcsolódó: Hatvanban sikerült megszabadulni a szovjet emlékműtől, Budapesten "nincs napirenden"