Az Origóhoz eljutott egy lista, amely olyan emberek neveit tartalmazza, akik a bevándorlási hullámmal érkeztek Magyarországra, és súlyos bűncselekményeket követtek el vagy a határátlépés után, vagy még az előtt. Köztük van az az afgán férfi is, aki a 71 menekült halálát okozó "halálkamionos" eset szervezője volt, ő például 2013 óta Magyarországon élt. De rajta kívül többeknek is emberölés miatt gyűlt meg a bajuk a hatóságokkal. Megint mások szexuális erőszakban, embercsempészetben vagy éppen kábítószer-kereskedelemben érintettek. Érthetetlen, hogy jó néhányan még mindig úgy tartózkodnak az országban, hogy évekkel korábban kiutasították őket.

Tényszerű megállapítással kezdődik az az Origó birtokába került dokumentum, amelyben olyan, Magyarországra érkezett bevándorlók neve szerepel, akik súlyos bűncselekményeket követtek el a határátlépés után, vagy még az előtt. A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) adataira támaszkodó, néhány oldalas anyagban az olvasható, hogy az elmúlt két évben az illegális migráció növekedésével megnőtt az olyan bűncselekmények száma, amelyek konkrétan bevándorlókhoz köthetőek, és magyar állampolgárok vagy külföldiek sérelmére történtek.

A dokumentum összesen 22 nevet tartalmaz, többen emberölés miatt, mások szexuális erőszak vagy éppen kábítószer-kereskedelem miatt szerepelnek a gyűjtésben. Szinte mindegyiküket régen kiutasították az országból, ennek ellenére sokan közülük még mindig Magyarországon tartózkodnak, jellemzően a börtönbüntetésüket töltik. Alább részletesen is olvasható néhány eset, a neveket a lap csak monogrammal szerepeltette a vonatkozó jogszabálynak megfelelően, mert ugye a betolakodóknak is jogaik vannak.

1. L. S. – afgán állampolgár, a 71 illegális migráns halálát okozó "halálkamion" szervezője

L. S. 2013. március 13-án nyújtott be menekültkérelmet, miután Szerbia felől illegálisan átkelt a határon, a magyar hatóságok pedig igazoltatták. Az idegenrendészeti meghallgatása során úgy nyilatkozott, hogy másfél évvel korábban hagyta el hazáját, majd Iránon, Törökországon és Görögországon keresztül jutott el Magyarországra. Arra hivatkozva kért menekültstátuszt, hogy szülőföldjén tálibok üldözték. A menekültügyi hatóság ezt elfogadta, és 2013. július 15-én oltalmazottként ismerték el.

A dokumentum megállapítja, hogy L. S. az egyik fő szervezője volt annak az embercsempész-hálózatnak, amely 2015. augusztus 27-én 71 ember, köztük több gyermek halálát okozta.

A magyar hatóságok L. S.-t elfogták, és a Bács-Kiskun megyei börtönben tartották fogva. December 17-én visszavonták az oltalmazotti státuszát, majd kiutasították Afganisztánba, amelyet a magyar hatóság légi úton, kísérettel hajtott végre. Illetve hajtott volna, merthogy az afgán férfi jogi képviselője megtámadta a döntést. Az ügy egészen 2016. február 26-ig húzódott, amikor a szegedi munkaügyi bíróság végül elutasította a felülvizsgálati kérelmet, a kiutasítás jogerőre emelkedett. Hogy aztán ez megtörtént-e, az nem derül ki.

A "halálkamion" (Forrás: MTI/EPA/APA/Roland Schlager)

2. M. C. – afgán állampolgár, Németországban emberölést követett el

M.C. 2016. szeptember 2-án nyújtotta be elismerés iránti kérelmét a BMH-nál, miután egy nappal korábban, hajnali fél kettőkor Kelebia vasúti határátkelőjénél a belgrádi vonaton igazoltatták. Vele volt négy fiatalkorú gyermeke is. Akkor azt mondta, hogy Németországból igyekszik Törökországba. A papírokban az olvasható, hogy a BMH "a kidolgozott protokoll szerint" tájékoztatta a TEK-et és az Alkotmányvédelmi Hivatal illetékeseit, előbbitől pedig az a visszajelzés érkezett, hogy M. C.-t a német társszervek keresik, mert az ottani szálláshelyükön egy holttestet találtak, aki feltehetően az afgán férfi felesége volt.

Pár órára rá az is kiderült, hogy a halálesettel kapcsolatban idegenkezűség gyanúja merült fel. Az biztos, hogy Németország nemzetközi elfogatóparancsot adott ki, de hogy M.C.-vel mi történt, az bizonytalan. A gyerekei mindenesetre a Károlyi István Gyermekközpont gondozási helyére kerültek valamikor 2016 szeptemberében.

3. A. I. – nigériai állampolgár, emberölés feltételezett elkövetője

A. I. szintén Szerbia felől lépett be illegálisan Magyarországra 2015. július 22-én. Ekkor menedékkérelmet is benyújtott, de mivel az elbírálás alatt ismeretlen helyre távozott, megszüntették az eljárást. Aztán november 27-én a nigériai férfi újabb kérelmet nyújtott be, miután visszatért a korábban számára kijelölt tartózkodási helyre, Bicskére. Ekkor adta elő, hogy ő egy "Vámpír" nevezetű bűnözői szervezet második számú vezetője, a csoport emberölésekből és emberrablásból tartotta fent magát Nigériában.

Arról számolt be, hogy személyesen négy embert ölt meg, és emberrablásokban is részt vett.

Ezek után érthető okokból a magyar hatóságok 2016. január 4-én ismét elutasították a kérelmét, és Szerbiába toloncolták volna vissza A. I.-t, csakhogy jött a szokásos fordulat: az ügyvédje megtámadta a döntést, amelynek ezúttal helyt adott a szegedi bíróság. A menekültügyi hatóság május 11-én megint csak visszadobta a kérelmet, annyi módosítással, hogy Szerbia helyett Nigériába utasította ki a férfit. Természetesen légi úton, hatósági kísérettel. Ennek végrehajtására egészen 2016. december 15-ig kellett várni.

4. W. A. – pakisztáni állampolgár, felfegyverkezve elkövetett rablás

Az alig 20 éves W. A. történetébe 2015. szeptember 18-án kapcsolódunk be, amikor a szegedi járásbíróság jogerősen két évre kiutasította Magyarország területéről. Az ok az volt, hogy Ali a határzárat átvágva, tiltott módon lépett be az országba. Nem tudni, miért, de a szerbiai kitoloncolás meghiúsult, ezért Pakisztán lett a következő célállomás.

W. A. viszont 2015. november 23-án menekültkénti elismerését kérte, majd 2016. január 8-án visszavonta a kérelmet. Hogy aztán január 25-én újabb kérelmet nyújtson be, így pedig az idegenrendészeti őrizete megszűnt, tekintve, hogy a szabályozás szerint W. A.-t megillette a "területen maradás joga", igaz, Bicskén kellett volna maradnia. Nem maradt.

W. A.-val szemben 2016. június 17-én büntetőeljárás indult, mert Budapesten a VIII. kerületi Karácsony Sándor utcában egy tíz centi pengehosszúságú késsel kirabolt egy járókelőt.

Elvette a sértettől a telefonját, a fülhallgatóját és úgy ötezer forintot. Arról nincs információ, hogy W. A. milyen ítéletet kapott.

5. C. A. D. C. – iraki állampolgár, a német hatóságok európai elfogatóparancsot adtak ki ellene

C. A. D. C. a német szervek látóterébe került, hogy milyen bűncselekmény kapcsán, az rejtély, az viszont tény, hogy európai elfogatóparancs volt érvényben ellene. Idén február 27-én a Nemzeti Nyomozóiroda ez alapján elrendelte a bűnügyi őrizetét. C. A. D. C. beadványban jelezte, hogy nem kíván visszamenni Németországba, mert ott másfél évig nem kapott útlevelet, nem íratták be iskolába, nem adtak neki házat, és csak 100 eurót kapott. Ezért inkább Magyarországon maradna.

Ennek ellenére március 2-án átadták a német szerveknek.

6. M. P-P. – kameruni állampolgár, erőszakos közösülés feltételezett elkövetője

A 24 éves M. P-P. 2015. március 16-án terjesztette elő az elismerési kérelmét a BMH-hoz. Az eljárás ideje alatt Bicskére szállították, ahonnan viszont április 5-én ismeretlen helyre távozott. Az elbírálást így megszüntették, a kameruni fiatal férfi pedig ezután 2017. március 6-ig nem került a hatóságok látókörébe. Akkor viszont a Pest megyei rendőr-főkapitányság szexuális erőszak elkövetésének gyanújával indított eljárást ellene.

A rendelkezésre álló adatok szerint ugyanis M. P-P. a Pest megyei Kartal egyik családi házában fenyegetéssel kényszerített közösülésre egy 18. életévét még nem betöltött sértettet, majd eltűnt.

A nyomozó hatóság elrendelte a körözését, de az intézkedés nem vezetett eredményre.

Migránsok vonulnak Szlovéniában (Forrás: MTI/AP/Darko Bandic)

Nem éppen lányregény

A szerkesztőséghez eljuttatott, vélhetően belső felhasználásra készült listán további 16 bevándorló aktája is szerepel, ezeket röviden, pontokba szedve következnek.

• A. A. – orosz állampolgár, 2016 szeptemberében nyújtott be először kérelmet, ismeretlen okból 2017. február végén bűnügyi őrizetbe vették, majd április 4-én kiutasították. Az ORFK Interpol Irodája átadta az orosz hatóságoknak.
• J. I. – afgán állampolgár, most 21 éves, még 2013 májusában kért menekültstátuszt. A 18. életévének betöltése után utógondozásba került, budapesti lakcímmel rendelkezett. Idén februárban súlyos testi sértés miatt előzetes letartóztatásba került. A Bokréta Gyermekotthonban késsel, bottal és ököllel bántalmazta két társát. Embercsempészet miatt is nyomoznak ellene.
• A. H. A. – szomáliai állampolgár, oltalmazottként ismerték el 2016 októberében. Még úgy is, hogy szeptemberben a BRFK felderítő osztálya értesítette a menekültügyi hatóságot, hogy szeméremsértés miatt eljárás folyik vele szemben, de például kábítószer-birtoklás kapcsán is zajlik nyomozás. Az ügyeit egyesítették, márciusban szabadlábra helyezték. Vélhetően visszavonják majd a menekültügyi státuszát.
• S. S. K. – afgán állampolgár, fiatalkorúval létesíthetett szexuális kapcsolatot, a bűnlajstromában embercsempészet és kábítószer-kereskedelem is szerepel. A Nemzeti Nyomozóiroda Győrben letartóztatta. Első menedékjogi kérelmét 2014 novemberében nyújtotta be, a harmadikat, eddig az utolsót 2015 októberében.
• H. Y. – afgán állampolgár, jogerősen elítélték kétrendbeli szeméremsértésért. Ő volt az, aki Bicskén 2016. május 30-án egy dohányboltban a nemi szervét mutogatta az eladó hölgynek. Menekültkérelmét egyébként vallási alapon nyújtotta be. Tavaly júliusban szabadult, az utolsó tájékoztatás szerint jelenleg hajléktalan.
• C. M. A. – szomáliai állampolgár, 2016 októberében került Bicskére, ahol tíz napra rá hét darab, irányított késszúrással támadt rá egyik társára. Jogerős ítélet még nem született az ügyében.
• I. M. – török állampolgár, 2014 decemberében jelent meg Magyarországon. Meghallgatásakor előadta, hogy zaza nemzetiségű, szunnita muszlim vallású, négy gyermeke van. A hatóság idén januárban több kör után jogerősen is elutasította a kérelmét. Főleg azért, mert 2016 szeptemberében szexuális visszaélés gyanújával büntetőeljárás indult ellene.
• N. S. – afgán állampolgár, tavaly februárban érkezett illegálisan Magyarországra. Elmondása szerint családi okokból menekült, 2016 augusztusában a székesfehérvári bíróság 1 év 4 hónap börtönre ítélte testi sértés miatt. Idén áprilisban Szerbia felé távozott, elmondása szerint korábban Iránban 10 év börtönt kapott késelésért.
• A. R. – pakisztáni állampolgár, 2016 februárjában lépett be illegálisan az országba. Bicskére szállították, a táborban aztán felmerült, hogy részt vesz embercsempészetben. Az ügyében nem jogerős ítélet született eddig, e szerint 3 év szabadságvesztésre büntették.
• G. S. – kirgiz állampolgár, embercsempészés és közokirat-hamisítás bűntette miatt, az Interpol közreműködésével került Magyarországra Romániából. Tavaly novemberben kitoloncolták Kirgizisztánba.
• D. M. – mali állampolgár, Olaszországból érkezett Magyarországra, Svédországba tartott. Idén március végén a szlovák hatóságoknak adták át bűnszervezetben elkövetett embercsempészet vádjával a magyar hatóságoknak.
• T. A. – albán állampolgár, ugyancsak embercsempészet miatt indult ellene eljárás, jelenleg előzetes letartóztatásban van. Három évvel ezelőtt bukkant fel Magyarországon.
• S. M. – ghánai állampolgár, 2015 áprilisában nyújtotta be a kérelmét, amelyet elutasítottak. Felfegyverkezve, csoportosan elkövetett rablás miatt 2018. január 4-ig börtönbe zárták.
• S. A. – afgán állampolgár, önbíráskodás és súlyos testi sértés miatt indult ellene eljárás, ezekért 13 hónap börtön kapott. Három évvel ezelőtt lépett be Magyarországra, 2015 októberében elutasították a menekültkérelmét.
• S. I. K. – afgán állampolgár, 2015 márciusában kért menekültstátuszt, de időközben eltűnt, végül Németország toloncolta vissza Magyarországra. Legutóbbi, negyedik kérelmét idén januárban dobták vissza a magyar hatóságok. Viszont közben csoportosan elkövetett önbíráskodás miatt 2 év börtönbüntetést kapott.
• M. B. – kongói állampolgár, rablás miatt 3 év 6 hónap börtönre ítélték. Menedékjogi kérelmét még 2015 áprilisában nyújtotta be, amelyet két hónapra rá elutasítottak.