A chip képes olvasni az agy által küldött impulzusokat, majd ezek alapján elektromos jelekkel stimulálja a mozgatni kívánt izmokat.
A 24 éves ohiói Ian Burkhart 6 évvel ezelőtt baleset következtében mind a négy végtagjára lebénult. A könyök alatt teljesen mozgásképtelenné vált fiatal most az agyába ültetett mikrochippel mozgatja karját.
- Önmagában az szenzáció, hogy a négy végtagjára lebénult ember mozogni tud. Beültettek egy olyan elektródát, ami kijön az agyából, átjön a csonton, átjön a bőrön. A beteg koponyájára egy előerősítő van felszerelve, ez gyakorlatilag nyílt seb – magyarázta dr. Erőss Lóránd idegsebész az M1 - Minden tudás című műsorában.
Ian Burkhart az agyába ültetett mikrochip segítségével gondolataival vezéréli lebénult kezét (Fotó: AFP)
Az idegsebész elmondta, az újdonság ebben az eljárásban, hogy a beteg saját végtagjára sikerült átvinni az elektromos jeleket úgy, hogy a sérült gerincvelőt egyszerűen megkerülték.
- Ezeket digitalizálni tudjuk, az elektromos zajokat kiszűrjük, és a pontos információt jelentő agyi elektromos hullámformákat tudjuk átvinni egy olyan elektródahálóra, ami úgy tudja mozgatni a beteg izomzatát, hogy abból hasznos mozgás szülessen” – ismertette Erőss Lóránd.
Brain machine interface-nek hívják azt a kutatási ágat, amely az agyat komputerrel vagy robotokkal kapcsolja össze, majd az ingereket hasznos mozgást jelentő jelekké alakítja.
A gondolatokban olvasó eszközök a remény szerint lehetővé teszik majd az alapvető testi funkciók helyreállítását az idegi és agyi sérüléseket követően.
Rengeteg irányban zajlanak kutatások, hogy az agyhullámok által hogyan lehet irányítani a végtagokat. Ahhoz azonban, hogy egy szív pacemakerhez hasonlóan tömegtermék legyen, még messze van a tudomány.
- Ezek neuronoknak az aktivitásmintázatai, amelyeket ügyes módon úgy tud kombinálni a rendszer, hogy hasonló dolgokat csináljon, mint, ahogy azok a neuronok működnek – tette hozzá Ulbert István egyetemi tanár.
Sok mindenre képes az agy
Az emberi agy plasztikus, sok mindenre képes. Egyes területek átveszik, átvehetik egy másik, esetleg sérült tartomány funkcióit. Az elektródákat azonban nem ültethetik be bárhová.
A beültetésnél a legnagyobb probléma, hogy előbb vagy utóbb a szöveti reakció miatt a detektálható jelek mennyisége fokozatosan csökken.
- Az emberi szervezet olyan, hogy ha egy idegen test kerül bele, azt megpróbálja izolálni, heget képez köré. Ha egy ilyen mikroelektróda-hálót beültetünk az agykéregbe, kontaktusai köré heg épül ki, és esetleg elveszíthetjük a jelet. Rengeteg olyan probléma van ebben, ami fejlesztésre szorul – közölte az idegsebész.
A fejlesztéseket sokan várják bizakodva, hiszen a világban másfél milliárd embernek lehetne az életét megkönnyíteni azzal, hogyha gondolata egy mesterséges csatornán jutna el a végrehajtó végtaghoz.
(Híradó)
