A nyugati országok és Magyarország közötti szociális és egzisztenciális különbségek elleni küzdelmet nevezte legfontosabb európai parlamenti feladatának a Jobbik elnöke.
Vona Gábor szerdai sajtótájékoztatóján hatalmas átverésnek nevezte Magyarország uniós csatlakozását, s úgy vélekedett: noha 2003-ban az emberek jogos igénye volt a fennálló különbségek csökkentése, a tisztességes munka és megélhetés, ez nem valósult meg. A pártelnök szerint ennek nem a korábbi tagállamok a felelősei, hanem a Fidesz- és az MSZP-kormányok, amelyek a csatlakozási tárgyaláson önfeladó, a nemzeti érdekeket eláruló módon végezték munkájukat, feláldozták az egzisztenciális jövőt.
Szavai szerint a Jobbik feladata az elárult nemzeti érdekek újbóli megjelenítése az unióban. Két konkrét célt jelölt meg: a munkavállalók béreinek felzárkóztatását az európai átlaghoz és a magyar termelőgazdaság újraindítását. Mindkettő sérteni fog bizonyos uniós normákat - tette hozzá, megjegyezve: például egy-egy ilyen felvetés sérti az Unióban érvényesülő versenyszabadság elvét. Mégis azt gondolja, jelenleg a magyar emberek bére ugyanazért a munkáért, ugyanannál a cégnél, ugyanazzal a felelősséggel csak töredéke az európainak, az pedig a diszkrimináció tilalmának úgyszintén európai elvét sérti.
Vona Gábor úgy vélekedett: Magyarországnak piacokra van szüksége, ám nehezen tudja elképzelni, hogy Dánia, Németország, Hollandia vagy Franciaország piaci rést nyitna magyar termékek előtt. Azt ugyanakkor elvárja a magyar EP-képviselőktől, hogy legalább a saját piacok visszaszerzését érjék el. Célként fogalmazta meg, hogy az ország területén lévő bevásárlóközpontokban, üzletházakban azon termékekből, amit Magyarország is képes megtermelni, legalább 80 százalékban kötelezzék a magyar termékek polcra kerülését a külföldiek helyett.
(MTI)