Nagy esélye van a Fidesznek, hogy újra kétharmados többsége legyen a parlamentben, amiért ráadásul nem is kellett nagyon megszakadnia. Jóval kevesebb szavazó is elég volt ehhez, mint a korábbi választásokon. A baloldal semmi komoly fegyvertényt nem tudott felmutatni. Úgy tűnik, hogy a kampányban is a Fidesz volt a leghatékonyabb. És egyedül a Jobbik tudott érvényesülni mellette - írja az Origó, alább folytatódik az összeállításuk.

Mennyire kellett megszakadni a kétharmadhoz?

Sokkal kevésbé, mint négy éve. (Az összeállítás nem 100 százalékos feldolgozottságnál készült, így picit mindenképpen torzít.)

Listán a mostani a Fidesz leggyengébb eredménye 1998 óta. 2 millió 100 ezer ember szavazott a pártra, szemben a négy évvel ezelőtti 2,7 millióval, a 2006-os 2 millió 272 ezerrel és a 2002-es 2 millió 306 ezerrel (1998-ban csak 1,3 millió listás szavazatot kaptak). A négy évvel ezelőtti után mégis most lesz a legnagyobb frakciójuk.

Hasonló a helyzet, ha az egyéni szavazatokat nézzük. Idén nagyjából 2,1 millió szavazatot kaptak a Fidesz egyéni jelöltjei, négy éve ez a szám még 2,7 millió volt (az első fordulóban), 2006-ban 2,3 millió, 2002-ben 2,2 millió, 1998-ban pedig az első fordulós kevesebb mint 1 milliót sikerült feltornázni két hét alatt 1,7 millióra.

Persze ezeket az arányokat torzítja, hogy viszonylag alacsony volt a részvétel (61,2 százalék), csak 1998-ban volt alacsonyabb.

Mennyire jött be a Fidesz üzenete?

A kampány utolsó hetében a Fidesznek már csak egyetlen üzenete volt. Az, hogy aki szimpatizál velük, ne ossza meg a szavazatát. Minden jel arra utal, hogy Orbán Viktor hívei szót fogadtak. Az éjjel fél 2-es, szinte teljes feldolgozottságú adatoknál az látszik, hogy a Fidesz egyéni jelöltjeire leadott voksok száma szinte teljesen egyezik azzal, amennyit listán kapott a párt. Közel 2,1 millió mindkét esetben.

Ez csak csalással lehetséges?

Bár a választókerületek átrajzolásánál sokan tartottak attól, hogy a Fidesz-KDNP ezzel az intézkedéssel nyeri majd meg a választást, a mostani eredményeken az látszik, hogy a Fidesz nem csak emiatt győzött. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében például a hagyományosan balos Nyíregyházát leválasztották a megye jobboldalibb részeiről, hogy minél kevesebb baloldali mandátum szülessen. Igaz, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Nyíregyházán volt a legerősebb a baloldal (3-4 százalékkal lemaradva a Fidesztől, 32 százalékot kapott a jelöltjük), de még itt is a Fidesz győzött.

Hasonló a helyzet Baranya megyében. A hiperbalos Komló és a szintén inkább balra húzó Pécs összegyúrásából létrejött választókerületben így is – nem sokkal bár, de – a fideszes Hoppál Péter nyert. Látszik viszont, hogy Komlón még mindig erős a baloldal, tehát valószínűleg úgy is lehetett volna rajzolni a kerülethatárokat, hogy ne a Fidesz hozza az egyéni mandátumokat egész Baranyából.

Vannak azonban olyan megyék is, ahol tényleg lehetséges, hogy a választási matek segítette mandátumhoz a Fideszt. Veszprém megyében például a hagyományosan baloldali ajkai körzetet kettéosztották és hozzácsapták két hagyományosan jobbos körzethez, a pápaihoz és a tapolcaihoz. Ha a szavazókörökre bontott eredményeket nézzük, kiderül, hogy Ajkán most is a baloldal szerepelt jobban, de mandátumokban ez nem látszik: mind a négy új Veszprém megyei választókerületben a Fidesz jelöltje győzött.

A baloldal kihozta ebből a maximumot?

A baloldali összefogás eközben egyetlen fronton tudott csak előre törni. Budapesten sikerült döntetlen közeli helyzetre hozni a meccset a Fidesszel. 323 ezer szavazatot szereztek, míg a Fidesz csak alig több mint 14 ezer vokssal kapott többet. Ez nagy ugrás volt 2010-hez képest, amikor a Fidesz majdnem kétszer annyi szavazatot szerzett Budapesten, mint a szocialisták.

Ez örömteli fejlemény lehet a fővárosi baloldaliaknak az önkormányzati választások előtt, de vidéken ennél jóval gyengébben építkeztek az elmúlt négy évben. Bár vidéken is sikerült mintegy 150 ezer fővel növelni a táborukat, de ezzel épp hogy csak meg tudta előzni a Jobbikot.

Ha Budapestet nem számítjuk, akkor most úgy néz ki, hogy 911 ezer szavazója van az MSZP-nek és 870 ezer a Jobbiknak.

Tényleg a Jobbiktól kellett igazán tartani a Fidesznek?

Bár Vona Gábor vasárnap éjfél előtt fancsali képpel értékelte a választási eredményeket, és azt mondta, hogy csalódott, nem elégedett a Jobbik szereplésével, a párt a kiskutyákkal és finomabbra hangolt fazonja sok szavazót hozott a pártnak. Nemcsak az elmúlt hónapokhoz képest tudtak javítani a támogatottságukon, de az alacsonyabb részvételi arány ellenére jóval több szavaztó értek el, mint négy évvel ezelőtt: 2010-ben 855 436 szavazatot kaptak az országos listán, most (még nem végleges adatok alapján) 977 424-et.

A párt ugyan harmadik lett a baloldali összefogás után, de ez valószínűleg csak a budapesti eredményeken múlott. Az ország keleti részén pedig egy-két nagyvárosi körzet kivételével szinte mindehol másodikak tudtak lenni a kormánypárti jelölt mögött, de országosan is jobban szerepeltek a megyékben, mint a baloldal. Somogy megyében például a Fidesz több mint 14 százalékot rontott. A Jobbik közel 9 százalékkal szerepelt jobban, mint négy évvel ezelőtt, míg a baloldal csak alig több mint 4 százalékkal javított 2010-hez képest.

Vona beszédéből úgy tűnt, arra számítottak, hogy sikerül majd egy-két egyéni mandátumot is elcsípniük. Erre a négy évvel ezelőttinél nagyobb választókerületek miatt kevés esély volt, de így is van olyan körzet, ahol szoros versenyben voltak: Miskolcon néhány tucat szavazaton fog múlni, hogy a Jobbik, a baloldal vagy a Fidesz jelöltje nyer végül, és Vona Gábor is csak 660 szavazattal marad el a Heves megye 2. választókerületét megnyerő fideszes Horváth Lászlótól.