A buchenwaldi tábor Mühlhausen nevű részén mintegy hétszáz zsidó nőt tartottak fogva. Valaki azt gondolta, hogy jó ötlet ott kolbászmúzeumot létesíteni - írja ritka őszinteséggel a kormányhű EMIH honlapja, a Zsido.com a Times of Israelre hivatkozva.

A Türingiai Kolbász Barátai elnevezésű egyesület nemrégiben jelentette be, hogy a jelenlegi, holzhauseni helyszínéről Mühlhausenbe költözteti kolbászmúzeumát, és színházat, valamint szállodát is építenek a látványosság mellé. A bökkenő azonban az, hogy a kiszemelt mühlhauseni terület egykor a buchenwaldi koncentrációs tábor egyik körletét képezte.

Kolbászmúzeum Holzhausenben (kép: Fb)

A buchenwaldi lágerben és tucatnyi altáborában a nemzetiszocialisták 1937-45 között több mint negyedmillió embert szállásoltak el. A kolbászmúzeum számára kijelölt terület a tábor egy kieső szeglete volt, ahol állítólag hétszáz nő raboskodott. Ezt a részt szeretnék most turistalátványossággá fejleszteni. A zsidók persze emiatt is ajvékolnak, miszerint "Németországból hiányzik a történelmi tudatosság".

A hololegendárium szerint Buchenwaldban mintegy 56 000 ember – a zsidók mellett cigányok, politikai foglyok, buzik és szovjet háborús foglyok – vesztette életét. Mivel Buchenwaldban már korábban megdőlt a gázkamrahazugság, így a jelenleg hivatalos verzió szerint az áldozatokat "vagy a nácik gyilkolták meg, vagy különféle betegségekbe haltak bele, halálra fagytak, vagy éhen haltak".

A Martha II néven nyilvántartott altáborba részben az auschwitzi munkatáborból küldték a rabokat, hogy egy közeli fegyvergyárban dolgozzanak.

Kötelező gyász az egyik random holoemléknapon a buchenwaldi holovidámparkban 2018. január 26-án (kép: AP Photo/Jens Meyer)

A Buchenwald Emlékalapítvány egyik tagja, Rikola-Gunnar Luettgenau a múzeumépítés kapcsán az „érzéketlenséget” és a „történelmi tudatosság hiányát” rótta fel a tervezőknek. Azt is hozzátette azonban, hogy az alapítvány nem tiltakozik minden, a helyszín felhasználására irányuló törekvés ellen: „Attól függ, mit akarnak ott csinálni” - mondta.

A menetrend szerinti ajvék és tiltakozás nyomán a helyi polgármester tárgyalni kezdett a régió zsidó közösségével, valamint az emlékalapítvánnyal is, a megfelelő megoldás kidolgozása reményében. A múzeumot üzemeltető szervezet vezetője, Uwe Keith azt mondta a műbalhé kirobbantása után, hogy ők nem ismerték a helyszín múltját. „Bizonyosan nem építkezünk ott” – jelentette ki. Azt is elmondta, hogy a területet egy magánbefektető ajánlotta fel a számukra, aki még 2008-ban vásárolta meg azt a német kormánytól.

Kolbászmúzeum Holzhausenben (kép: Fb)

A türingiai zsidó közösség vezetője, Reinhard Schramm nyilatkozata szerint "elfogadhatatlan, hogy a kolbászmúzeum zsidó rabszolgák egykori barakkjainak helyén legyen".

„Azt gondolom, hogy a múzeum jó és vicces és helye van, csak kérem, hogy ne ezen a helyszínen legyen” – mondta Katharina König-Preuss, a posztkomcsi Baloldal politikusnője.

Kapcsolódó:

- Elítéltek egy 71 éves osztrák orvost, mert felnyílt a szeme holomúzeum-látogatás után

- Holokamu-dossziéval hajtunk fejet korunk hősei, a revizionisták előtt