A 91 éves Joseph Hirt Auschwitz miatt kért bocsánatot, de nem azért, amiért a zsidók tízezreinek megölésével vádolt egykori gaznáci őrök szoktak. Az egyesült államokbeli Adamstownban élő férfi egy helyi portálnak, a LancastarOnline-nak írt levelében gyónta meg, hogy ő nem is holotúlélő, hanem egy közönséges szélhámos. Ez az ő köreikben szakmai ártalom lehet, elnézve a sok mesébe illő történetet.
"Azért írok ma, hogy publikusan bocsánatot kérjek a sérelemért, amit bárkinek is okoztam azzal, hogy az auschwitzi életbe illesztettem bele magamat. Nem voltam fogoly ott. Nem állt szándékomban kisebbíteni vagy háttérbe szorítani az ott valóban megtörtént eseményeket azzal, hogy magamról hamisan állítottam a személyes érintettséget" - vallja meg töredelmesen levelében.
"Ez nem rólam szólt. Helytelen volt valótlansággal megkísérelni a fontosságát fokozni oly sokak szenvedésének és halálának - nemcsak zsidókat, hanem más megvetetteket is fogvatartott a náci mozgalom" - sorollja a sok éven át beleivódott hazug frázisokat.
Hirt éveken át auschwitzi túlélőnek állította be magát nyilvános szereplések, beszédek és újságcikkek során át. Először idén júniusban kérdőjelezték meg kitalált történeteit, amikor egy áprilisi előadását visszanéző New York-i történelemtanár gyanút fogott.
A tanár, Andrew Reid, tényellenőrzésnek vetette alá Hirt állításait, amelyek szerint elrabolták a nácik, és elzárták Auschwitzban, mielőtt végül megszökött kevesebb mint 30 kilós csontvázként. Reid szerint az imposztor állításainak idővonala nem bizonyult helytállónak, és a bal alkarjára tetovált szám az Auschwitz-Birkenau Állami Múzeum szerint máshoz tartozott.
Hirt saját unokaöccse erősítette meg, hogy a nagybátyja csak kitalálta a történetet, és amíg távoli rokonait bebörtönözték és megölték a nácik üzemeltette táborokban (ez már csak a színigazság lehet, semmi más - P.O.), addig ő és közvetlen családja elemenkült Lengyelországból már a német invázió előtt, és később Olaszországban mentették meg őket a szövetségesek, mielőtt az Egyesült Államokban kaptak volna menedéket.
Hirt eredetileg makacsul védte hazugságait Reiddel és a saját unokaöccsével szemben, de végül a LancastarOnline szerkesztőségébe eljutatott visszakozó vallomás sokakat megdöbbentett.
A családtagjai közül egyedül az unokaöccse állt ki nyilvánosan megcáfolni és elítélni a hazugságait, miután szembesült a történelemtanár leleplező bizonyítékával. Nagy megkönnyebbülés volt neki, hogy a tisztázással megszabadult a hazudozó okozta szégyentől.
A csalót leleplező tanár reagált a levélre, ebből kiderül, holomeséket koholni bocsánatos bűn:
"Nagy örömmel olvastam Hirt úr helytelen tettének beismerését és a nyilvános bocsánatkérését. Én hiszek az igazságban, az igazság nem relatív, az igazság a legfelszabadítóbb erő az életben. És mint keresztény, hiszek a bűnbánatban, a megváltásban, és a megbékélés fontosabb, mint a bosszú és a megtorlás. Ezért, bár végső soron nem az én döntésem, nem támogatok, sőt helytelenítek bármiféle jogi lépést Hirt úr ellen. Minden jót kívánok neki. Azt kérte, hogy találkozzunk, és ha az idő engedi Lancastar újbóli meglátogatását, remélem, lesz rá alkalom."
Egyszer talán megéljük, hogy kérdéseket feltenni, cáfolni a legelképesztőbb legendákat is bocsánatos "bűn" lesz. De ezt a bosszú népe sosem hagyná.
Perge Ottó - PennLive nyomán
