A Heti Válasz megrendelésére a Nézőpont által készített szeptember végi kutatás azt mutatja, hogy a kormánypártok szövetsége továbbra is kétharmados támogatással rendelkezik: az aktív szavazók 61 (az összes megkérdezett 53) százaléka voksolna a Fidesz–KDNP-re.
Az MSZP látszólag erősödik ugyan, valójában azonban a rejtőzködő szavazótábora bátorodott csak fel. A volt kormánypárt bevallott támogatottsága az aktív szavazók körében most is csak 12 százalék. Ráadásul az MSZP a legelutasítottabb párt: a megkérdezettek 40 százaléka soha nem szavazna rá. Az aktív szavazók körében a Jobbik 9, a Lehet Más a Politika 3 százalékon áll (az összes megkérdezett 8, illetve 4 százaléka támogatja őket). Az október 3-i önkormányzati választás estéjén így a hírek előreláthatólag a Fidesz elsöprő győzelméről fognak szólni. Igazán érdekesek azok a települések lesznek, ahol a kormánypárt jelöltjei – szemben az országos trenddel – mégsem tudnak felülkerekedni.
A második hely
Most vasárnap az ellenzéki pártok versenyezni fognak a második helyért is. A szavazatszámok tekintetében vélhetően az MSZP-nek sikerül majd megőriznie az ezüstérmet, a Jobbik viszont több kistelepülésen is állíthat majd polgármestert. Ebbe a küzdelembe az LMP nem nagyon szólhat majd bele, hiszen új és egyelőre szervezetlen pártként sok helyen nem tudott jelölteket állítani. Az országos kutatás lakóhely szerinti (nem reprezentatív) eredményeiből az is kiolvasható, hogy a szocialisták a megyei jogú városokban erősebbek a Jobbiknál (az aktív szavazók 9 százaléka szocialista, 5 százaléka radikális szimpatizáns), a községekben viszont fordított az arány (11 százalék Jobbik, 9 százalék MSZP). A választási rendszer miatt így előfordulhat, hogy több, elsősorban kelet-magyarországi megyei közgyűlésben nem az MSZP, hanem a Jobbik lesz a második erő. A megyei közgyűlések összetételébe ugyanis a megyei jogú városok polgárai nem szólhatnak bele.
(HírTV nyomán)