Az elmúlt években számtalan olyan eset látott napvilágot, amikor magas beosztású, közismert emberről derült ki, hogy az önéletrajzában megjelölt diplomája, érettségi bizonyítványa, nyelvvizsgája a valóságban nem is létezik, azokat csak hazudta magáról, illetve a papírokat jó áron vásárolta. Ők csak a közismert emberek, azonban az országban tömegesen vannak olyanok, akik a fővárosi józsefvárosi piacon, vagy egyéb csatornákon keresztül nepperektől szerzik hamis okmányaikat.

Miközben a tisztességes családok tízezrei pénzt és fáradságot nem kímélve, fogukat évekig összeszorítva támogatják gyermekeiket tanulmányaik elvégzésében, addig nagyon sokan mindezt egy pillanat alatt megoldják a papírok egyszerű megvásárlásával. A szakmunkástanulók, gimnazisták, egyetemi hallgatók végzésük után a valóban megszerzett tudásukkal sokszor azért nem tudnak elhelyezkedni, mert elébük furakodnak azok, akiknek adott esetben olvasási, számolási nehézségeik vannak, nyelvtudásuk pedig csak az alvilági szleng szintjén mozog. Ezek a bűnözők azok, akik képesek például vízjeles nyelviskolai oklevélen kozmetikusi végzettségről beszámolni, vagy összesen hat sebből vérző – dolgozók esti gimnáziumából származó – érettségi bizonyítvánnyal állásra jelentkezni, sőt az állást megszerezni.

Tisztelt Miniszter Úr!

A legfőbb probléma nemcsak az, hogy a bűnös úton papírokat szerző ügyeskedők cselekedete törvénybe ütköző – ennélfogva üldözendő –, hanem csalásukkal demoralizálják a közéletet, rossz példát mutatnak az érvényesülés amúgy is rögös útján elindulni készülő fiataloknak, valamint mindenfajta tudás nélkül irányíthatnak komoly vállalatokat, önkormányzatokat, hivatalokat.

A megoldás véleményünk szerint nem lehet csupán a napvilágot látott esetek közszemlére tétele, a büntetőeljárás lefolytatása és a büntetési tételek egyszerű megszigorítása, hanem eleve olyan helyzetet kell teremteni, amelyben kizárhatóvá válik az oklevélgyártás- és értékesítés. Ennek rendkívül gyors és hatékony eszköze lehetne, ha minden oktatási intézmény, nyelviskola véges határidő elrendelésével kötelezhető lenne arra, hogy a náluk az elmúlt negyven évben – azért ennyi, mert a nyugdíjkorhatár körül élő emberek ennyi évvel ezelőtt szerezhettek bizonyítványt – végzettek névsorát a legszükségesebb azonosítóikkal feltegyék egy mindenki számára könnyen hozzáférhető adatbázisba. Ezzel a megoldással látványosan visszaszorítható lenne ez az elharapódzó bűncselekményi forma és javulna a közélet tisztasága. A tudásalapú társadalom építését a mai Magyarországon az erkölcsalapú társadalom kialakításával kell megkezdeni, különben infernó lesz hazánk.

Az interpellációm címét megismételve kérdezem Miniszter Urat: Mit kíván tenni Miniszter Úr a tömeges méreteket öltő hamis iskolai bizonyítványok adásvétele és az így „képzettséget” szerző „diplomások” elhelyezkedése ellen?

Várom megtisztelő válaszát!

Zakó László, országgyűlési képviselő

(Kuruc.info)