Az önkormányzati választásokkal együtt kisebbségi önkormányzati választások is lesznek október 3-án.

A vonatkozó törvény lehetővé teszi, hogy ha egy településen legalább 30 választópolgár feliratkozik a kisebbségi választói névjegyzékbe, akkor az adott nemzeti vagy etnikai kisebbség kisebbségi önkormányzatot alakíthat. E lehetőséggel azonban bizonyos csoportok rendszeresen és módszeresen visszaélnek. Elsősorban a cigányok által sűrűn lakott városokban és kis vidéki falvakban fordul elő, hogy a cigány kisebbség mellett tömegével jelennek meg addig helyben ismeretlen „nemzetiségek”, akik az anyagi haszon reményében – a választási csalástól sem visszariadva – jelentkeznek be különböző nemzetiségek színeiben. A visszaélések sora köztudomású, mégsem történik évek, évtizedek óta semmi.

Hogy a helyzet súlyosságát és (tragi)komikumát érzékelhessük, az úgynevezett „etnobiznisz” iskolapéldájaként lás sunk egy egészen extrém esetet! Szalonnán, ebben a 790 választópolgárral rendelkező kis Borsod megyei faluban a cigány mellett idén lengyel, román és ruszin kisebbségi választásokat is tartanak sőt, a névjegyzékbe még a „szlovének” is felvetették magukat. A KSH adatai szerint a 2001-es népszámlálás során a szalonnai lakosság mintegy 17,7 %-a vallotta magát cigánynak, más nemzetiséget nem találtak a számlálóbiztosok. De van itt más érdekesség is: két, vélhetően identitászavarral küzdő kisebbségi képviselőjelölt – Orgona Győző és Rusznyák Dezső – ugyanis 1998-ban cigánynak, 2002-ben horvátnak, 2006-ban megint cigánynak, végül 2010-ben románnak vallotta magát. Orgona úr mellesleg a helyi cigány kisebbségi önkormányzat regnáló elnöke, 2006-ban pedig Rusznyák Dezsővel együtt a Közéleti Roma Nők Egyesületének jelöltjeiként indult. A helyzet tarthatatlanságát annak nemzetközi visszhangja is jelzi: Viorel Badea szenátor, a román parlament külügyi bizottságának elnöke a napokban a nyilvánosság előtt a magyar kisebbségi törvény újraszabályozását szorgalmazta.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom – mint azt programunkban is világossá tettük – messzemenően támogatja a hazai nemzetiségeket egyéni és kollektív jogaik gyakorlásában. Meggyőződésünk, hogy rendezett nemzetiségi viszonyokkal – ez alatt értjük a kisebbségi önkormányzatok törvényes és legitim működését – Magyarország a határon túli magyarság érdekében is hatékonyabban léphet fel. A Jobbik éppen ezért nem vonja kétségbe a szabad identitás megválasztásának jogát, ám határozottan fel kíván lépni az e joggal visszaélőkkel szemben.

Hogy szándékunk komolyságát bizonyítsuk, a Jobbik a szalonnai eset kapcsán a mai napon feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen csalás, valamint választási törvény megsértésének gyanújával. Azoknak a jelölteknek, akik a korábbi, illetve mostani választásokon különböző kisebbségek színeiben indultak vagy kívánnak most indulni, illetve olyan településen indulnak, ahol az adott kisebbség nem volt a 2001-es népszámlálás során kimutatható, szeptember 27-ig adunk határidőt, hogy visszalépjenek a jelöltségtől. Felhívjuk a törvénnyel visszaélők figyelmét, hogy munkatársaink jelenleg is gyűjtik és elemzik a Központi Statisztikai Hivatal, illetve a választási irodák adatait, és minden olyan esetben, ahol felmerül a csalás gyanúja, büntetőfeljelentést fogunk tenni.

Szávay István, országgyűlési képviselő

(Kuruc.info)