A második politikai erővé szeretne válni a Jobbik az önkormányzati választás után. A radikális párt elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában így fogalmazta meg az október 3-i helyhatósági voksolás tétjét. Vona Gábor arról is beszélt, milyen törvényeket kezdeményeznek a jövő héten kezdődő őszi parlamenti ülésszakban.
A Jobbik állította a második legtöbb jelöltet országosan az október 3-i önkormányzati választásra - hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Vona Gábor, aki hozzátette: az ajánlócédulák száma jól mutatta, hogy a párt országos támogatottságnak örvend.
A Jobbik elnöke jó eredményt vár október 3-án vidéken, de szerinte Budapest nagy kérdés lesz. A párt minimális célja az a fővárosban, hogy megelőzze az LMP-t. Szégyennek nevezte, hogy ez áprilisban nem sikerült.
A választás után második erővé szeretnénk válni - hangsúlyozta a párt- és frakcióvezető, aki arra a kérdésre, miként fognak együttműködni Tarlós Istvánnal, ha főpolgármesternek választják meg, azt mondta: amit tudunk, azt támogatunk, amit nem, azt nem.
Békanyál
A Jobbik már több törvényjavaslatot is benyújtott a hétfőn kezdődő parlamenti ülésszakra. Az egyik ilyen az úgynevezett lusztrációs javaslat, amely az egykori pártállami vezetőket zárná ki a közélet magasabb funkcióiból.
Vona Gábor kiemelte, hogy többek között a KISZ országos, illetve a 3-as csoportfőnökség vezetőit érintené a törvény, amely kapcsán a politikus úgy fogalmazott: "nyomasztó érzés bejárni a Parlamentbe, és látni Gyurcsány Ferencet mint országgyűlési képviselőt".
Az előző rendszer vezetőinek nincs helyük egy új Magyarország felépítésében. Valahogy le kell zárni a múltat, és ennek a lépésnek szimbolikus jelentősége lenne. A magyar társadalom átélne egy katarzist, amelyet 1990-ben nem élt át - hangsúlyozta a Jobbik vezetője, aki szerint "1990-ben békanyálszerű folyamatok zajlottak le, amelyeknek most isszuk meg a levét".
Alternatíva akarnak lenni
A Jobbik a parlament őszi ülésszakában be akarja bizonyítani, hogy egy olyan párt, amely alkalmas az ország irányítására - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Vona Gábor. A Jobbik elnöke és frakcióvezetője az alkotmányról beszélve hangsúlyozta: a jelenlegi alaptörvény nem védi teljesen Magyarországot.
Hétfőn kezdődik az Országgyűlés őszi időszaka. Vona Gábor elmondta: egyelőre az önkormányzati választásra koncentrálnak, hiszen a kampány közepén tartanak. Hozzátette azonban, hogy készülnek az ülésszakra, mert a Jobbik célja, hogy a parlamenti munkával bizonyítsa, a párttal alternatívaként kell számolni.
A Jobbik elnöke hozzátette: pártja szeretné megmutatni azt az arcát, amelynek alapján egyre többen hiszik el, hogy akár arra is alkalmas, hogy az országot irányítsa. A Jobbik be akarja bizonyítani, hogy a Fidesznél is alkalmasabb erre a feladatra - hangsúlyozta.
A frakcióvezető azonban tisztában van azzal, hogy a lapokat nem a Jobbik osztja. Bár ellenzéki pártként kevés eszköze van beleszólni az őszi ülésszak két fő kérdésébe, a költségvetésbe és az alkotmányba, Vona Gábor felhívta arra a figyelmet, hogy a parlament költségvetési bizottságának elnöke jobbikos politikus, "akinek személye és tudása komoly fegyver lesz a vitában".
Az alkotmány az ország alaptörvénye, ez határozza meg azt a keretet, amelyen belül a közélet, a politika és a mindennapjaink mozognak - nem mindegy, hogy milyen az az alkotmány, amely meghatározza az életünket - hangsúlyozta a politikus, aki szerint "a jelenlegi kormánypártok hatalmi gőgje diktálja azt, hogy, sutba dobva történelmi örökségünket, kitalálnak egy új alkotmányt".
Mint fogalmazott, a jelenlegi alaptörvény nem védi Magyarországot. Bár emberi jogok szintjén garantál bizonyos jogokat, a magyar nemzet számára nagyon kevés dolgot fektet le. A magyar föld és víz például alkotmányban rögzített védelmet kellene, hogy élvezzen - fűzte hozzá Vona Gábor.
(InfoRádió)