Aki Erdélyben él vagy bárhol a határon túl, ugyanolyan szavazati joggal rendelkezhet, mint aki határon belül? - tette fel a kérdést a Duna TV riportere a magyar állampolgárság visszaadásának fontosságáról beszélő Jobbik-elnöknek szerdai beszélgetésük során, mire Vona Gábor így válaszolt (a videó második felében látható a szóban forgó rész): Nem, hiszen a felsőházban kapnának helyet az ő képviselőik, az alsóházba pedig a csonkaország delegálna képviselőket.

Vona és hallgatósága Gyergyóban

Mivel a fenti kijelentését némiképpen ellentétesnek éreztük a tavalyi gyergyói állásponttal, mikor az EMI-táborban azt mondta: igen, szavazati joggal képzelték el az állampolgárság kiterjesztését, rákérdeztünk Vonánál, változott-e a Jobbik szándéka vagy mi a látszólagos önellentmondás magyarázata.

A Jobbik elképzelései szerint kétkamarás Országgyűlésre van szükség, amelynek a felső házában kapnának helyet a határon túli magyar képviselők. Hogy milyen metódus alapján, ezt még nem alakítottuk ki, de nyilvánvalóan nekik kell eldönteni, hogy kiket delegálnak, tehát valamiféle szavazással hitelesített felhatalmazásra van szükség. Az alsóházban, a jelenlegi Országgyűlésben viszont csak egy állampolgársággal, a csonkaországival rendelkező személyek kaphatnának helyet, kizárva az egyéb irányú kettős állampolgárokat a magyar törvényhozásból – mondta el a Jobbik elnöke.

A szavazati joggal bővített állampolgárságot tehát tartjuk továbbra is, de az nem ugyanazt a szavazati jogot jelentené, mint a csonkaországi szavazóké. Egy ilyen jellegű intézkedésnek ugyanis a szavazás lebonyolítása szempontjából és egyéb szempontból is több akadálya van. A lényeg azonban az, hogy az elszakított területeken élő magyaroknak lehetőséget kell adni az anyaországi politikai folyamatokban való aktív részvételre és befolyásra (a mi javaslatunk szerint a felsőházon keresztül, amelyet a Szent Korona-eszme alapján történő alkotmányozás állítana fel), hiszen az életük, a megmaradásuk nagyban függ attól, hogy itt a csonkaországban milyen politikai folyamatok zajlanak – zárta szavait Vona Gábor.

Kuruc.info

Frissítés: Úgy tűnik, nem alaptalanul éreztük úgy, hogy van eltérés a korábbi nyilatkozatok és a mostani között. Vagy a Jobbik sem döntötte még el, hogyan akarja rendezni a kérdést?

Jó lenne pedig, mert ha a Fidesz győz, minden bizonnyal a lehető legkörülmetéltebb, legmagyarigazolványosabb változatot fogja szavazásra bocsátani, az alternatíva vagy a módosító javaslat pedig, ha úgy kezdődik, hogy vezessük be a kétkamarás parlamentet, nem biztos, hogy ezen a ponton alkalmas lesz jobbá tenni a fideszes kezdeményt vagy annál jobbat mutatni be, hiszen alkotmányozástól kezdve sok minden szükségeltetik hozzá.

A lenti videón Szegedi Csanád Jobbik-alelnök hallható, aki 2009. december 5-én, az állampolgársági népszavazás évfordulóján így fogalmaz (a 3. perctől):

"Teljes jogú, szavazati joggal rendelkező kettős állampolgárságot fogunk felajánlani minden Kárpát-medencében élő magyar embernek. Tehát aki 2010 tavaszán a Jobbikra szavaz, az a teljes jogú magyar állampolgárság visszaadására szavaz."

Ajánló: Minden magyar ember nemzeti ügye: A Történeti Alkotmány - Magyarország ősi alkotmánya!  (x)