Antisemitikus havi folyóirat, 5. füzet. 1881. február 15.
Hasonmás kiadás

Megrendelhető: istoczy.gyozo82@gmail.com
Ára: 930 Ft + postaköltség

Az ötödik füzet tartalma:

A budapesti egyetem polgársága köréből Istóczy Győzőhöz intézett üdvözlő irat átadása az országházban, február hó 10-én – Várfalvi R Dénestől. 5

Az üdvözlő irat szövege. 6

Néhány őszinte szó. – Vértes Jánostól. 12

Összeolvadhatunk-e a zsidókkal? – Zentelkey Cornéltól. 16

A zsidó névmagyarítási „G’schaft.” – Írta egy, a akinek régi családnevét egy zsidó felvette. 20

A zsidó uzsora a katonaságnál. – Egy elvbaráttól. 21

Az antisemitikus mozgalom továbbfejlődése Németországban s általában a külföldön. 24

Dr. Henrid Ernő beszéde, a Berlinben, a birodalmi csarnokban
(Reichshallen) 1880. évi deczember 17-én tartott népgyűlésen. 37

Hangok a vidékről. – Nyílt levelek a szerkesztőhöz:
Nógrádmegyéből. - n.-től. - Vasmegyéből. (Rába-Hidvég.)
Egy helybeli választótól. - Aradról, o-tól. Kalocsáról. K.-f.-től. 43

„Hivatalnokaink állását a zsidó pénz megrendítette. A számtalan sikkasztás, okmányhamisítás, megvesztegetés, nagyobbára a zsidók pénzére vezethető vissza. Az öngyilkosságok legtöbbjei a zsidó uzsorában találják megfejtésöket. A csalárd bukásaik által megingott hitel, birtokosaink tönkrejutása és az országot végromlással fenyegető ínség szintén zsidó manipulátiókban találja kútfejét.”

E zsidólap deczember 19-én ugyanis ezt írta: „A marhadög elnyomása fölötti javaslattal foglalkozott a képviselőház, tegnapi ülésében; remélhetőleg elégséges lesz az első felolvasás, mikép a dögvészeket illő távolságban tartsuk, hogy a jámbor marhának is nyugodt karácsonünnepei legyenek. Hiszen az ökrök Krisztus születésénél oly nagy szerepet játszottak, mikép tán illő, őket is részeltetni az ünnep örömeiben... Wöllmer képviselő a karácsom ajándékoknak a szegények közt való nyilvános kiosztásánál, tapintatlanságnak jelentette ki keresztény dalok eléneklését azon okból, mert zsidók is voltak jelen. Mi köze van a zsidónak a keresztény karácsonünnephez?”

„Ez bizonyítéka lesz annak a fejvesztettségnek, annak a szalmaszálhoz is való kapkodásnak, a mely a veszett ügy gyászlovagjait oly kimondhatlan színben tünteti fel, hogy az ember nem tudja, valjon undorodjék-e, szánakozzék-e, vagy nevessen-e, a pökhendiből s felfuvalkodottból, most kutya-alázatossá, ügyefogyottá s butává vált zsidóhad raffinirtnak látszani akaró bárgyúságán és egyszersmind ostoba semmirekellőségén; mert a buta gazember legpöködelmesebb, a legszánalmasabb s egyszersmind a legnevetségesebb existentia is.”

„Mindamellett he higyjük, hogy a Talmud a bajnak az oka; ez esetben elég lenne a Talmudot megsemmisíteni. Ne feledjük, hogy hiszen a Talmud a zsidók nemzeti jelleméből vette eredetét.”