A média, az Alkotmánybíróság és az Állami Számvevőszék kormányzati kézi vezérlésének kiépítése után az Orbán-kabinet egy újabb hatalmi ág, a titkosszolgálatok uralmának kiépítésébe kezdett. A létrehozandó új nemzetbiztonsági szervezet, a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) korlátlan törvényi felhatalmazással rendelkezne az állampolgárok adatai felett.

 Bár a mindenkori állami törekvések ellenére még egyetlen terroristát sem sikerült felmutatni hazánkban, ettől függetlenül a kormányzat Magyarország egyik legégetőbb problémájának a nemzetközi és hazai terrorizmus elleni küzdelmet tartja, melynek jegyében egy új nemzetbiztonsági szolgálat – a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ jogutódjaként – a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) létrehozását tervezik megvalósítani. Teszik ezt annak ellenére, hogy a 2010 szeptemberében 10 milliárd forintból összehozott – majd újabb 800 millióval megtámogatott – Terrorelhárítási Központ (TEK) gyakorlatilag nem tud magával mit kezdeni. Így leginkább túszmentést gyakorolnak a metrómegállókban, és a híres amerikai színész, Brad Pitt filmes kellékként felhasználni kívánt fegyvereit foglalják le. Ám arról még egyetlen tájékoztatás sem került napvilágra, hogy az utóbbi egy évben milyen eredményekkel sikerült megvédeni a polgárokat a rendkívül fontosnak vélt „újfajta fenyegetésektől”. A fenyegetésektől, amelyeket 2001. szeptember 11-e után George W. Bush amerikai elnök emelt globális szintre. Azóta Európa-szerte rettegni illik a terroristáktól, miközben a nemzetbiztonsági beszámolók és az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) évenként kiadott jelentései is arról tanúskodnak, hogy az európai országok többségének rendkívül alacsony a terrorfenyegetettsége, Közép-Európa pedig szinte teljesen mentes a terrorcselekményektől. (...)

Sas Zoltán, a Jobbik rendvédelmi kabinetjének alelnöke arról beszélt lapunknak, hogy igazából nem egy új titkosszolgálatot hoznak létre, hanem egy mindenkit ellenőrző hatalmi ágat. A szervezet szükségességét a hatékonyabb információáramlás nélkülözhetetlenségével magyarázza a jogalkotó. Ugyanakkor Sas Zoltán arra hívta fel lapunk figyelmét, hogy mindezt a Belügyminisztériumon belül működő értékelő-elemző osztály is el tudná végezni. A szakember úgy látja, az előterjesztés egyik legaggasztóbb része a részletes indoklásban tűnik föl: „A NIBEK hatékony működését az együttműködő szervek részére kötelezettségként előírt visszacsatolás is segíti: a NIBEK által tett jelzések, javaslatok, kezdeményezések elintézéséről azok vételét követő öt napon belül tájékoztatást kell adniuk.” Magyarul tehát a NIBEK utasításokat adna, az együttműködő szervek pedig jelentéseket készítenének.

A kormány titkosszolgálati ámokfutása nemcsak az ellenzéki padsorokban váltott ki heves indulatokat. Az év végére menesztésre ítélt adatvédelmi biztos véleménye szerint súlyos alkotmányos aggályokat vet fel a NIBEK számára biztosított adatvédelmi felhatalmazás. Így Jóri András az ügyet soron kívül vizsgálja, véleményét megküldi az országgyűlési képviselőknek, és ha ez nem vezet eredményre, akkor az Alkotmánybírósághoz fordul. Érdekes módon Kövér László házelnöknek sem tetszik a Pintér Sándor nevével fémjelzett javaslat. Az egykori titokminiszter módosító indítványban javasolta, hogy a NIBEK-et vegyék ki a titkosszolgálatok közül, illetve a közvetlen elektronikus adatkapcsolat kiépítésének ötletét is elvetné. (...)

Takács Veronika teljes írását a Barikád hetilap friss számában olvashatja. Vegye a lapot, támogassa a nemzeti sajtót!