A magyar gazdaság elképesztő mértékű válságban van. Most már nem csupán az elmúlt negyvenévnyi kommunizmus terhes öröksége és az elmúlt húsz év kiszolgáltatottsága és bűnei, hanem a Fidesz-kormány egy évének mulasztásai és hibái is terhelik.
Az első kategóriát már sokszor és alaposan elemeztük és elemezték mások is, de felmerülhet a kérdés, pontosan mit értek a kormány hibái alatt.
Hatalmas hiba volt, hogy a devizahitelesek ügyének megoldását egy évig húzták, majd egy látszatcsomaggal tudták le. Ez még nagyon sokba fog kerülni. Mint ahogy az is, hogy a magánnyugdíjpénztárakból befolyó pénzeket a kormány részben az államadósság törlesztésére költötte. Az egész Széll Kálmán Terv is tévút, amely a magyar gazdaság fókuszába az államadósság mindenáron és előírt fizetési ütem szerinti csökkentését helyezte. A multinacionális és a banktőke megadóztatása csupán tüneti és eredménytelen kezelés volt, mert az egyrészről nem épül be a magyar gazdaság rendszerébe, nem vonja be tartósan a közteherviselésbe a multikat, másrészről – az intézkedés céljával szöges ellentétben – a terhek továbbgörgetése révén azt valójában a magyar társadalom viseli egyfajta közvetett megszorításként. Ezt pedig már csak megspékelte az egykulcsos adó, amely úgy eredményezett költségvetési kiesést, hogy a társadalmi szakadást erősítette és bevételindukáló hatást egyelőre nem, de félő, hogy a jövőben sem lesz képes kifejteni. Miközben a magyar költségvetés 2010 áprilisában hihetetlenül forráshiányos állapotban volt és az állam mindennapi működése, valamint a különféle szektorok működtetése azonnali többletpénzt igényelt volna, a Fidesz olyan politikát folytatott, amely még kevesebb forrást adott a kormány kezébe – államadósság törlesztése, egykulcsos adó. Így kényszerült rá elődei megszorító politikájára. Persze lehet azt mondani, hogy a Fidesz egyrészt kényszerpályán volt, másrészt az intézkedések nem azonnal hoznak eredményt, vagyis a várt bevételek majd később lesznek láthatóak, de ezt ki tudná elmagyarázni a nyomorgó közszolgának, a kisvállalkozását bezáró iparosnak, vagy a munkáját elveszítő devizahitelesnek?
Mi hát a megoldás? Van egyáltalán? Mit tenne a Jobbik ebben a helyzetben?
A folytatást a Barikád hetilap legújabb számában olvashatja. Vásárolja meg, támogassa a nemzeti sajtót!