A tartalomból:

Pörzse Sándor: Világ hülyéi, egyesüljetek!

…egyébként már megtették. Megtették itthon is, de különösen Európában. Persze, hogy a migránshelyzetre gondolok, hiszen továbbra sem lehet elmenni mellette szó nélkül. Mindenki mondja a magáét, Tamás Gáspár Miklós „megmondóember” – akin egyébként egy szűk SZDSZ-es körön kívül mindenki csak röhög – egyenesen „lef.szozza” a Jobbik országgyűlési képviselőjét. Teszi mindezt azért, mert a magyar liberális „megmondóemberek” azt hiszik, hogy bármit megtehetnek verbálisan is, úgysem lesz következménye. Tamás Gáspár pont egy aktív ketrecharcost „f.szozott le”, aki egyszer egyébként majd csak összeszalad vele valamelyik tévéstúdió sminkes szobájában.

Kovács Dániel: Keresztény, európai

E sorok írása közben a nemzetközi helyzet (ami persze egyre fokozódik, mi mást csinálna, fokozódott tíz, húsz, hetven meg kétezer éve is) még nem jutott el abba a fázisba, hogy a migránsokat (menekülteket/bevándorlókat/nem tudja, nem válaszol/inkább egyetért) valami társasjátékbábuként szerencsétlenül ide-oda tologató, taktikázó országok diplomatái eljussanak a kocsmai szópárbajokat idéző szintre, de könnyen lehet, hogy ennek csak a korai lapzárta az oka, nem lennénk meglepve, ha néhány nap múlva a nemzet büszke, harcos lelkiismeretévé avanzsált Szijjártó Péter – becenév Peti, Kapitány (forrás: dunakeszifutsal.hu) – békejobbot nyújtana a sikeresen leépített Simicska Lajosnak, hogy ugyan, segítsen már be a közleményírásba fél éve megismert, finom, úri stílusában, akár az idézhetetlen „g” betűs szó alkalmazásával, elküldeni a kurvaanyjába az összes környező és távoli ország külügyminiszterét.

Ez a világrend megbukott!

Szíria, Irak, Afganisztán és a többi ország. Ezek az államok nem maguktól omlottak össze, hanem azért, mert nagypolitikai játszmák frontvonalán fekszenek – nyilatkozta a Bar!kádnak Vona Gábor. A Jobbik elnöke szerint a válsággóc környékén fekvő biztonságos muszlim országok Európához képest nagyobb kulturális konfliktusok nélkül tudják ellátni a menekülteket, ha a forrásokat a világ biztosítja. A politikus elmondta, hogy miközben minden vallást tisztel, hiszen egy Isten van, és mindannyian Őt keressük, eközben minden nagy kultúrának a maga országában, a maga környezetében van joga léteznie.

Az utolsó nagy földrablás

Orbán Viktor aláírta a földértékesítési kormányhatározatot, így hamarosan kalapács alá kerül 380 ezer hektár bérbe adott állami földterület. A fideszes klientúra az utolsó nagy földrablásra készül, a Jobbik és a civilek tiltakoznak.

Centrum és periféria

Ahogy fokozódik a bevándorlók inváziója, úgy válik a helyzet kezelése, értékelése egyre bonyolultabbá. Az Európai Uniótól sokan vártak határozott lépést a migránsáradat kezelésében. A múlt héten kötelező jelleggel teljesítendő kvótákról döntöttek a belügyminiszterek tanácsában, így a tagállamoknak be kell fogadniuk a meghatározott számú menedékkérőt. Az Orbán-kormány illetékese nemmel szavazott ugyan, sőt a magyar Országgyűlésben vitát is szeretnének a kvótadöntésről, miközben Orbán Viktor már korábban a nyugati lapoknak adott interjújában a brüsszeli döntés teljesítéséről beszélt. Az EU a kvótákon túl továbbra sem foglalt állást az unió határainak közös védelme mellett Görögországban. A Bar!kád az okokat tárja fel.

Terroristák közt

Immár nem kérdés – amire a biztonságpolitikai szakértők régóta figyelmeztettek –, hogy az Iszlám Állam által küldött terroristák is sétálnak át a határokon az állítólagos menekültek között. A titkosszolgálatok ekkora embertömeget nem tudnak ellenőrizni, így elképzelhető, hogy az elkövetkezendő években komoly hálózatot építhetnek ki Európa-szerte. A kontinens kapui továbbra is tárva-nyitva vannak a gyilkosok előtt, akik bejutva, „asszimilálva”, sőt segélyezve csak az alkalmas pillanatra várnak majd, hogy beteljesítsék a küldetésüket. Egyelőre csak néhány nevet ismerünk a sok százezer érkezőből, de a jelek több mint aggasztóak.

Szekértáborok

A jelenlegi európai válság közepette egyszerűen nem lehet megkerülni a politikát, a mindennapjainknak is része lett; 2006 óta bizonyosan nem volt olyan esemény, amely ennyire foglalkoztatta volna a magyarságot. Hallgatjuk a véleményeket, csakhogy – tábortól függően – sokukat nem is értjük. Időnként úgy érezzük, nem a mi nyelvünkön fogalmazták őket; úgy tűnik, a politikus mintha csak a mellette álló párttársának beszélne, valójában a politikai szubkultúrák konfliktusa zajlik.

Igaz történet alapján

„A filmet megtörtént események ihlették” – hányszor olvassuk egy-egy mozi tartalomismertetőjében, amiben egyébként hemzsegnek a nem e világi elemek. Nem véletlenül. A valósághoz való közelség, az érzés, hogy amit peregni látunk a vásznon, akár velünk is megtörténhet, sokat dobhat a sztori érdekességén. Nem kérdés, hogy a filmesek sokszor marketingszempontból biggyesztik oda a DVD-borítóra a fenti mondatot, de vajon mennyi közük van a bennük rejlő alkotásoknak a „megtörtént eseményekhez”? Mielőtt ördögűzőt hívnánk a lakásba egy ijesztő „igaz történeten alapuló” film után, amiben halott kislány szelleme lebegett a konyhában, nem árt, ha tudjuk: a forgatókönyvírók fantáziája olykor elvadultabb a valóságnál.

Bartók: aki a világot megihlette

Szeptember 26-án volt 70 éve annak, hogy elhunyt a világ egyik legnagyobb hatású zeneszerzője, Bartók Béla. Egyesek úgy vélik, a maga korában nehezen fogadták Magyarországon, kortárs művei nagyon merésznek és újszerűnek tűntek, a világ más országai azonban már akkor is felfedezték zsenialitását.

Tockoje, a pokol tartománya

1954 szeptemberében a Szovjetunió politikai, katonai vezetésének döntése nyomán kísérleti atombomba-támadást hajtottak végre Tockoje tartomány területén. A hidegháború időszakában megvalósított katonai akció iszonyú következményekkel járt, mivel a környéken élő civil lakosságot szándékosan nem telepítették ki. Ami tovább súlyosbítja a kommunista vezetés bűnét, hogy a robbantás során 5000, II. világháborús német hadifoglyot a katonai akció helyszínére vezényeltek a biztos halálba.

A Duna és a Dráva közé zárt Baranya

Azt mondják, Horvátországban 14 ezer ember vallotta magát magyarnak az utolsó népszámláláson, akik többsége itt él a Drávaközben, vagy ahogyan itt mondják, Baranyában. A horvátok által is Baranyának nevezett régióra használatos a Drávazug és a Drávaszög kifejezés is. Az év minden szakában érdemes ide látogatni, mi mégis a szeptembert választottuk, ugyanis ekkor rendezik a híres kopácsi halásznapokat, mely a drávaközi magyarság egyik legnagyobb rendezvénye.

Keresse csütörtökönként az újságárusoknál vagy a http://www.dimag.hu/magazin/Barikad oldalon!