A tartalomból:

Pörzse Sándor: Facebook-könnyek

Tulajdonképpen mióta bejutottunk a Parlamentbe, folyamatos támadások kereszttüzében vagyunk. Azt gondoltuk, hogy a 2014-es választások előtt ránk zúdul majd az összes médiamocsok. Valószínű, hogy az előzetes felmérések Fideszre kevésbé veszélyes volta miatt ezek a támadások elmaradtak. Most azonban elérkeztünk egy lélektani határhoz. Minden politológus azt mondja, hogy ha egy párt eléri a huszonöt százalékot, onnantól fogva igazán veszélyes a kormányzópártra. Minden közvélemény-kutató szerint a múlt héten ezt a határt átléptük.

Farkas Géza: Németország pácban, becsinált Európa

Igen, ez manapság az amerikai étlap, s még hozzátehetjük: lángolt Ukrajna, oroszok, ukránok tepsiben mintegy ötvenezren az Ukrajnából kiszakadt államalakulatokban, Donyeck és Luganszk vidékén. Ezt szivárogtatta ki nemrég a német hírszerzés, korrigálva az ukrán bábkormány hamisan alacsony számadatait az áldozatokról. Nyilván tudatos lépés volt: a most már békepárti, de a vérontás megindításáért nagyon is felelős Angela Merkel új tárgyalási pozícióját erősíti ez a magas szám.

Ennek a rendszernek buknia kell!

Átvette a hatalmat egy rablóbandák, oligarchacsaládok alkotta, maffiarendszerűen működő hálózat. Ez belakta és fogságban tartja az államot, amit már aligha lehet összeomlás nélkül leválasztani róla. Rá kell döbbennünk, hogy azt az egész mocskos rendszert kell MSZP-stől, fideszestől elsöpörni, ami a Németh-kormány spontán privatizációs mozdulataival kezdődött folyamatban épült ki Magyarországon. Ez az egymást váltogató, „nappalos és éjszakás” politikai műszakok által kiszolgált rablófolyamat évtizedek óta tart, és úgy tűnik, hogy a vége felé közeledik. A mostani konfliktusokat is nagyrészt ennek tudom be. Fogy a közös holmi, amit még el lehet vinni, megcsappant a nemzeti vagyon, a földeket is elosztják, a kasszák környékén is egyre nagyobb a tülekedés. A maffiacsaládok egyre gyakrabban hajba kapnak a maradék koncon. Ami most itt zajlik, az szerintem a maradék koncért, az ország még meglévő vagyona elrablásának a lehetőségéért folytatott harc – mondta a Bar!kádnak Ángyán József agrármérnök, egyetemi tanár.

Hol a pénz, Flóri?

A cigányintegrációra szánt pénzek mindig is vita tárgyát képezték, ugyanis rengetegen úgy vélik, a sok száz milliárdos összegek nem hoztak eredményt. Lassan mindenki számára egyértelmű, hogy ez miért alakult így, egyre több bizonyíték lát napvilágot arról, hogy a különböző támogatásokat a cigány vezetők nem a kitűzött célokra használják.

„Ha kell, a polgármestert is kiütöm”

Helyszíni riport a heves megyei Átányból, ahol tizenéves gyerekek élnek a drogterjesztők hálózatában, a gyámügy és az önkormányzat néma asszisztálása mellett.

A családok sorsa – a nemzet sorsa (2. rész)

Egyre több szó esik mostanában a családról. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a 2011-es esztendőt a „család évének” nyilvánította, Ferenc pápa a családot választotta első szinódusának témájául – mindez ékesen bizonyítja a téma időszerűségét és fontosságát.

Hamis (?) elnök hamis (!) euróval

Az elmúlt hét belpolitikai botrányát egyértelműen a fideszes Veress Áron pénzhamisítási ügye okozta. A Fidesz kétségbeesett magyarázkodással és az internet átírásával próbálja levakarni magáról a kompromittálódott egykori (?) Fidesz IT-elnököt – sikertelenül.

Forintosítás: átverés

A fideszes kétharmad a pénzintézetek érdekei szerint módosította a törvényeket. Bár az érvek szerint csökken a havi törlesztőrészlet, azt nem mondják, hogy ennek az ára további évtizedes eladósodás.

Februári erőviszonyok

A közvélemény-kutatók presztízse szempontjából inkább jó évnek értékelhető a tavalyi esztendő. 2014 tavasza óta eltelt hónapok során a különböző cégek hellyel-közzel összetartó adatokat publikáltak a különböző módszertanok, orientációk ellenére is. A Fidesz–KDNP teljes népességben mért támogatottságában általában 2-6 százalékpontos, a kisebb pártokéban 2-4 százalékpontos különbség mutatkozott a legmagasabb és legalacsonyabb értéket mérő intézetek között. Ez az üdvözlendő tendencia, úgy tűnik, idén már nem folytatódik. A januári-februári, egyre inkább széttartó adatok között az olvasó könnyen elveszhet. E heti cikkünkben a „biztosan értelmezhető” folyamatokkal foglalkozunk, az adathalmok legvalószínűbb középútját kívánjuk megtalálni, hogy képet kapjunk a pártok, pártszövetségek jelenlegi erőviszonyairól.

„A magyar nép nevében?” (3. rész)

„És én nem annak helyességében bízom teljesen, amit csináltam, hanem Rákosi elvtársban is. Benne. Ha mindkettőben tévedtem, viseljem a felelősséget, és büszke leszek arra, ha együtt akasztanak fel Rákosi Mátyás elvtárssal” – vallotta magáról és szégyenteljes tevékenységéről e heti „főhősünk”, Jankó Péter népbírósági tanácselnök.

Konokul magyarok

A cél egyértelműen az, hogy ne ébredjünk öntudatra. Az, hogy nekünk történelmi alkotmányunk volt, azt jelenti, hogy ami régen igaz volt, annak most is igaznak kellene lenni. A szuverenitás nem az uralkodóé volt vagy a népé, hanem a Szent Koronáé. Ez rengeteg mindent meghatározna, ha még érvényben lenne, nem véletlenül fél tőle a hatalom – mondta a Bar!kádnak Varga Tibor jogtörténész. A Szent Korona Szabadegyetem alapítója elárulta, hogyan hazudják el 60 éve a történelmünket, hogyan szoktatják le az embereket a gondolkodásról, és azt is, mi kell a magyarság felemelkedéséhez.

A jaltai konferencia (2. rész)

70 évvel ezelőtt, 1945. február 4-én ültek össze a szövetséges nagyhatalmak vezetői a Krím félszigeten található Jalta városában, hogy egy hétig tartó tárgyalássorozat alatt döntsenek Európa és a világ háború utáni sorsáról.

A Baróti-hegységben

Vannak hegyvidékek Erdélyben, melyeknek látszólag annyi szerepet szánt a Jóisten, hogy összekössék azon tájakat, melyek az emberi szem által szebbnek ítéltetnek. Így van ez a Baróti-hegységgel is, amely híd szerepet tölt be olyan látványos természeti csodák közt, mint a Szent Anna-tavat is rejtő Csomád-Büdös-hegycsoport, a barcasági hegyóriások vagy éppen a székelyek szent hegye, a Hargita. A sokkal látogatottabb szomszédok árnyékában éldegélő hegyvidék tájképi értékei „Erdély-mércével” mérve nem túl számottevőek, de az anyaországi kiránduló számára így is csodaszámba mennek. Mondhatnánk úgy is, hogy a Baróti-hegység látványban odahaza az elsők közt lenne, de Székelyföldön nincs igazán fókuszban.

Nagytakarítás

Idén február 18-ára esett hamvazószerda, mely a keresztény világban a farsangi időszak végét, a húsvét előtti 40 napos böjt kezdetét jelzi. A böjtölő ember mértékletességet gyakorol az ételek, italok tekintetében, de ha igazán mélyen érti és érzi a lemondás időszakának jelentőségét, akkor a lelkében is takarít, hogy minden téren megtisztulva, felfrissülve várhassa a húsvétot.

Keresse csütörtökönként az újságárusoknál vagy a http://www.dimag.hu/magazin/Barikad weboldalon!