A tartalomból:

Balczó Mátyás: 70 másodperc

Mint tudjuk, holokauszt-emlékév van. Persze a holokauszt-megemlékezések eddigi gyakori előfordulását tapasztalva az ember joggal teheti fel a kérdést, hogy „miért, melyik év nem volt az az elmúlt években?” Mindegy, fogadjuk el, hogy most még „holokausztabb-emlékév van.” Az Áder János által felvetett, „január 27-én este 7 órakor 70 másodpercre gyászoljuk csendben az elhurcolt zsidókat” tartalmú felhívás hallatán egy barátom azt mondta: „Komolyan mondom, ha ezzel végre letudnánk a bocsánatkérést, az emlékezést, a bűnbánatot, én csendben vigyázzba vágnám magam 70 másodpercig.”

Pörzse Sándor: „Népek háborúja”, avagy egy szürreális lakossági fórum Londonban

Lakossági fórumot akartunk tartani Londonban. Egy normális világban erre így emlékeznénk: ott voltunk, jó volt (bár hánytunk egy kicsit a londoni multikultitól), hazajöttünk. De nem normális világban élünk. Többek között azért nem, mert van az embereknek egy jelentékeny söpredéke, akik magukat egyébként liberálisoknak nevezik. Ők az élet minden területét fertőzik, a politikát is. Angliában is. Így aztán egy helyi parlamenti szoclib kitalálta, hogy Vona Gábor a görögök Arany Hajnal nevű pártjának és a helyi szélsőjobboldalinak, neonácinak nevezett BNP vezetőivel akar találkozni, ezért felszólította az összes „demokratát” és a belügyminisztert, hogy az emberiség védelmében ezt akadályozzák meg. Az, hogy ez nem igaz, illetve ha igaz lett volna, akkor a „londoni Steiner Pali” ezt honnan a fenéből tudná, az senkit nem zavart.

Vona Gábor: Amit az óriásplakátok üzennek

Az elmúlt hónapokban két formabontó óriásplakáttal jelentünk meg. Az elsőt még tavaly év végén ragasztattuk ki, és derűs, vidám fiatalokat ábrázolt, akik optimistán tekintenek a jövőbe. A csapatban én voltam a doyen, hiszen én a korom alapján hivatalosan már beléptem a középkorosztály legelejére. Az egész azt üzente, hogy a Jobbik nagyon népszerű a fiatalok körében, vagyis a jövő a miénk, amit nem lehet megállítani. Aztán jöttek a most is látható plakátok, amelyeken már kitörtünk a generációs keretek közül, hiszen mindhárom generáció megjelent a képen.

A nagy fideszes blöff

Hiába a kormányzati médiakampány az „elmúlt nyolc év” bűneiről, ha elszámoltatásnak nyomát sem láttuk. A Bar!kád Staudt Gábort, a Jobbik országgyűlési képviselőjét kérdezte a Fidesz-kormány lagymatag intézkedéseiről, valamint arról, ők mit tennének, ha kezükben lenne az irányítás.

Vérlázító büntetési tételek, aránytalan nyomravezetői díjak

A Jobbik országgyűlési képviselője, Németh Zsolt a Facebookon hívta fel rá a figyelmet – legalábbis mi tőle olvastuk először – a következő figyelemre méltó összehasonlításra: a rendőrség annak idején 1 millió forint nyomravezetői díjat ajánlott fel annak, aki segít kézre keríteni Bándy Kata gyilkosát, míg aki a Lehel utcai bank elleni robbantásos akcióval kapcsolatban tud érdemi információval szolgálni, annak 10 millió forint üti (vagy ütötte, lapzártánkkor ez még nem ismert) a markát. Lehet ezt megmagyarázni, biztosan tudnának rá mit mondani a hivatalos szervek, meg talán a Belügyminisztérium is meg tudná indokolni, de teljesen felesleges volna.

Valóságshow és a valóság

Százmilliós állami hirdetések, nyomasztó kormánypárti médiafölény a közszolgálat után a kereskedelmi csatornákon is. Az elmúlt években a fideszes gazdasági holdudvar közreműködésével felépült a kormánypártok szerteágazó médiabirodalma. Ezek az orgánumok felépítették a fideszes valóságshow-t, szemben a magyar valósággal. Előbbi azt állítja, hogy szinte teljes egészében megoldotta a devizahitelesek problémáját, sikeresen vívott gazdasági szabadságharcot, megvédte a magyar termőföldet és nyerésre áll az államadósság elleni küzdelemben. Ha Ön ezt másként látja, akkor egy show helyett a magyar valóságban él…

Világméretű átverés

A világ egyik fele nyomorog, míg mások nagyságrendjében felfoghatatlan összegű pénzeket tesznek zsebre az adóelkerülés világméretű átverésének technikájával. Európában az adócsalás, illetve az adóelkerülés által okozott bevételkiesés elérheti az évi egybillió, azaz 1000 milliárd eurót (300 000 milliárd forint). Oroszország után pedig Magyarország a tőkekiáramlás legnagyobb vesztese, és mint kiderült, Afrika nem nettó adósa a világnak, hanem nettó hitelezője.

Anyaföldvédelem: lenne megoldás

Földünk megtartásához kulcskérdés a mezőgazdasági üzemszabályozás. Nyilvánvaló, hogy ennek hazai bevezetése gyökeres fordulatot követel a birtokpolitikától: ehhez intézményi elkötelezettséggel szembe kell fordulnia a tőkés nagybirtokrendszert 24 éve kiszolgáló földjogi rendezéssel. – Tanka Endre professzor írása.

Új időszámítás

Az egyik fideszes képviselő lemondása miatt február 23-án, vasárnap időközi választást tartanak Marcali Boronka nevű részét is magába foglaló választókerületében. A gyakran „vörös városnak” becézett település számos problémával küzd, melyek közül a lakók számára a legfájóbb pont a helyi kórház leépítése. A Jobbik már korábban is harcba szállt a kormány egészségügyi átalakítása ellen, ám most az önkormányzatba kerülve elszámoltatná az elmúlt 24 évet.

Kimondjuk, megoldjuk

A Jobbik évértékelő rendezvénye a kampányidőszakra fordulással, az áprilisi választások közeledtével talán minden eddiginél meghatározóbb jelentőséggel bírt. Vona Gábor miniszterelnök-jelölt beszéde ennek megfelelően több kellett, hogy legyen, mint az elmúlt egy év értékelése. Több is volt annál.

„Mindjárt kicsúszik a sajt a számból”

Egy a Facebookon nemrégiben megalakult Miniszterelnök-jelölti tévévitát akarunk címet viselő oldal ismét a figyelem középpontjába állította a kampány ezen, hazánkban mára ha nem is elfeledett, de legalábbis nem elvárt elemét. E hagyomány felélesztése érdekében elsőként Vona Gábor tett fontos lépést, évértékelő beszédében ő hívta ki nyilvános vitára a Fidesz, illetve a baloldal kormányfőjelöltjét.

Tovább kotlik a kassai alkotmánybíróság

A legmagasabb szlovák bírói testület majd’ két és fél éve nem tud dönteni. Hogy miről is? Arról, hogy biztonsági kockázatot jelent-e a kettős állampolgárság az államra nézve. A 2010 óta hatályos szabályozásuk indokolása szerint ugyanis igen: kockázatot jelent. Nem csak parlamenti képviselők és kormánytagok (amint ezt egy jó modorú magyar képviselő megpendítette egy bizonyos reláció tekintetében), hanem nyugdíjas pedagógusok, színészek, egyetemi hallgatók és óvodai takarítók esetében is. Egyszóval mindenki gyanús, „akinek fején van a szája és nő volt a mamája”, ahogy a pesti kabarétréfában hallhattuk.

Madárcsicsergés helyett betonkeverő

Komoly indulatok dúlnak a Tolna megyei Bölcskén. A feszültséget a mintegy fél éve működő betonüzem okozza, mely a környéken élő lakók szerint élhetetlenné teszi a falut. Helyenként az ipartelep csupán 70 méterre található a helyiek házaitól, megnőtt a teherforgalom, az utak állapota romlik, az önkormányzatnak azonban vélhetően jól jön a cég iparűzési adója.

Kitörni az óvó kezekből

Jeremcsuk István látássérült, ennek ellenére szinte minden héten túrázik, rengeteg extrém távot teljesített már. Például ő volt az első vak, aki legyalogolta a Kinizsi Pál-emléktúra 100 kilométerét, de részt vett a 130 kilométeres Rockenbauer Pál-emléktúrán, valamint a 60 kilométeres Kitörés-túrán is. Ezen kívül maratonokat is fut, illetve triatlonozni is elkezdett. Azt állítja, a természet közelsége bárkit átsegíthet a problémákon.

Sztálin, avagy a hóhér magánélete (2. rész)

Első felesége tragikus halálát követően, melyhez közvetett úton maga is hozzájárult, minden energiáját a bolsevik pártnak szentelte. Nem véletlen, hogy gyermekét, Jakovot 14 évig szinte nem látta, mivel fia nevelését sógornőjére bízta. Csak 1921-ben vette maga mellé Moszkvába, de apa és fia között a kapcsolat mindvégig feszült és rossz maradt. Sztálin a későbbiekben több alkalommal alázta meg Jakovot, sokszor mások előtt, melynek pontos okai a mai napig nem ismertek. Talán első házasságából származó fia a régi életére emlékeztette, aminek egyáltalán nem örült.

Nagyszeben, a szász sasfészek

Legutóbb nagyjából körbejártuk Nagyszebent a környékbeli szász erődtemplomok számbavételével, ideje hát, hogy benézzünk magába Királyföld fővárosába is, vagy ahogyan egykor lakói nevezték, a „szász sasfészekbe”. A város történelme talán ott vett igazán fordulópontot, mikor a honfoglaláskor ide letelepedett székelyeket II. Géza király uralkodása idején, a XII. században elköltöztetették, s helyükre, a Vöröstorony-szoros védelmére szászok érkeztek. Nagyszeben hamarosan az erdélyi szászok kereskedelmi és szellemi központja lett, Szebenszék székhelye.

Obrusánszky Borbála: Harc a Fekete-tengerért (őstörténeti melléklet)

A hazai és a külföldi szakirodalom az ókori történelem legfontosabb eseményei közé sorolja a trójai háborút és az utána meginduló görög gyarmatosítást. Vizsgáljuk meg, hogy szkíta szemmel mi is történt akkoriban!

Keresse csütörtökönként az újságárusoknál vagy a http://www.dimag.hu/magazin/Barikad weboldalon!