A Magyar Menedék Könyvesház ajánlója. A termékek megrendelhetők a linken vagy személyesen a budapesti boltjukban.
Trikolór Naptár 2014
Szabó Dezső - Miért?
Ebben a kötetben SZABÓ DEZSŐ hatalmas írói örökségének hat gyöngyszeme olvasható:
• Ocskay László;
• Patkó István halála;
• Miért?
• Feltámadás Makucskán;
• Bölcsők Makucskán;
• A megfojtott kakas;
A kisregények teljes keresztmetszetét adják az életmű ideológiai egységének és esztétikai sokszínűségének.
Az „Ocskay László” kettős idősíkja az árulás és hűség viszonyát, a valódi és álhazafiság mibenlétét járja körül...
A megrázó erejű „Patkó István halála” azon művek egyike, ahol a transzcendens elem nyomatékosan jelenik meg, és a magyar nyomorúságot egyetemes emberi nyomorúsággá tágítja...
A „Miért?” hosszabb regénynek készült, az író ugyanis sohasem mondott le „Az elsodort falu” további folytatásáról. Figyelemre méltó társadalmi elemzés, kulcsregény, jól felismerhető benne gróf Károlyi Mihály és Jászi Oszkár alakja...
Nyirő József - Júlia szép leány
„Legyen magyar, legyen erdélyi, legyen egyetemes!” – így fogalmazta meg az erdélyi magyar íróközösséggel kapcsolatos elvárásait - a múlt század harmincas éveiben - az erdélyi magyar színjátszás feltámasztására létrejött kolozsvári Thália Rt.
Valljuk meg: nagy kihívás ez egy drámaíró számára! A tehetségekben nem szűkölködő helikoni írónemzedék azonban fényesen kiállta a próbát: Tamási Áron, Hunyady Sándor, Bánffy Miklós, Kós Károly és más, jeles erdélyi szerzők művei sorra sikert arattak az erdélyi és az anyaországi színpadokon egyaránt.
Ebbe a sorba illeszkednek Nyirő József ekkortájt született színművei. Életében bemutatott mindhárom drámája – Júlia szép leány, Jézusfaragó ember és Az új haza – zajos sikert ért el, utóbbi kettő a Nemzeti Színház színpadán is.
Nyirő drámái az életmű szerves részét képezik, hiszen ugyanannak a hagyománynak a kivirágzásai, amely remek prózai műveinek is a fundamentumát képezik. Ezt a fundamentumot pedig a székely népélet, a székely mentalitás, a hagyományok és mítoszok alkotják.
Drámaíróként azonban – s bizonyára nem véletlenül – szenvedésekkel teli emigrációs éveiben jutott a csúcsra A Megfeszített és A Próféta megírásával. Ezek bemutatása mindmáig a magyar színházi szakma törlesztésre váró adóssága...
Bár a színművek leginkább a színpadon élnek, bátran ajánljuk e kötetet olvasásra is, hiszen Nyirő Józsefből a drámáiban is minduntalan előjön a vérbeli elbeszélő, így olvasmányként ugyanúgy teljes értékű élvezetet nyújtanak.
Piliscsillag - Napcsillag - Gönczi Tamás
Ez a könyv jelenleg kézi kötéssel készül egy olyan nyomdatechnikai eljárással (prégelés), amelyet utoljára 80 évvel ezelőtt készítettek Magyarországon, így ez a könyv e tekintetben is kuriózumnak számít.
Megjelent Piliscsillag, Napcsillag címmel szakrális kultuszhelyünkkel, a Pilissel, a Pilis titkaival kapcsolatban a piliskutatás alapkönyve. Nyugodtan tekinthető a már korábban megjelent kötetnek egy bővített és közvetlen folytatásának, annak egy jóval átfogóbb, de szemléletében teljesen hasonló újjászületésének.
Pilinszky füveskönyve
„A jótettek javarészt titokban születnek.”
*
„Gyerekkorunkban meg kellene halnunk tudásunk csúcsán, alázatunk magasán, de továbbélünk, foltozgatva és toldozgatva a jóvátehetetlent.”
*
„Információs áradatban élünk, mindenki beszél, és senki sem hallgatja meg a másikat.”
*
„Pedig a halállal szemben egyedül a szeretetben bízhatunk.”
*
„A jó ajándék önmagunk egy darabja.”
*
„A világban élő ember nem láthatja Istent. Az Istenben élő ember tisztán látja a világot.”
*
A költő pályáját a versek mellett végigkísérte értekező prózája is. Mindezekből ad reprezentatív válogatást a kötet, amelyben Pilinszky aforisztikus tömörségű gondolataival szembesülhetünk:
- élet és halál,
- kétkedés és hit,
- tragikum és boldogság,
- szerelem és szenvedés
tárgyköreiben.
Szikrázó meglátásai sorra elvezetnek a tények mögötti valóság kitapintásához.
A vád ami védőbeszéd lehetett volna - Jeney Attila
Visszatekintő történelmi tényfeltárást tart kezében az Olvasó. A kötet két igazságtalan jogi eljárást mutat be, szigorúan korhű dokumentumok, tények alapján, továbbá nyomon követi a kárvallottak sorsát is.
1942. nyara, Délvidék. Két harcedzett, az I. világháború harctereit is megjárt, többszörösen kitüntetett magyar katonatisztet (vitéz Asbóth Sándort és Zsoldos Andort) tartalékos századosként zsidó munkaszolgálatos tábori alakulatok élére vezényelnek.
Egyszerre állítják őket hadbíróság elé az alárendeltjeikkel szembeni emberséges magatartásukért, ám a hadbíróság elejti a képtelen, a józan észnek ellentmondó vádat. A munkaszolgálatosok, akikért a szolgálatuk alatt mindvégig kiálltak, akiknek többségét megmentették a biztos haláltól, drámai módon határozták meg századosaiknak a későbbi sorsát. Míg egyiküket - teljesen megérdemelten - a Világ Igaza kitüntetéssel jutalmazhatták és mindmáig emlékfa őrzi emlékét a jeruzsálemi Yad Vashem Emlékparkban, addig másikukat a szegedi Népbíróság kezére adták.
A szerző célja emléket állítani e két tisztességes embernek.